Fél év alatt spanyolul

A múltkor ott hagytuk abba (vajon minden elkövetkező cikket így fogok kezdeni?), hogy hogyan lehet spanyolból egy év alatt elérni egy egészséges szintet – jelenlegi posztunkban pedig arról értekezünk, hogy hogyan is lehetne ugyanezt megtenni fél év alatt. Lássuk.

Megjegyzés: a cikk hipotetikus, mely saját tapasztalatból táplálkozik.

A tények

Ha keményen analitikus úton közelítjük meg a dolgot, akkor a következőkre van szükségünk:

  •  Nagyjából 500 befektetett óra
  •  Egy számítógép
  •  SRS program, audioszerkesztő program, videolejátszó
  •  Egy mp3 lejátszó legalább 4 giga memóriával
  •  Könyvek, referenciák, jegyzetek
  • Ja, majd elfelejtettem: hajlandóság.

Ha ez megvan, készen is állunk. Menjünk neki a feladatnak.

Felkészülés

Először is érdemes egy kicsit tájékozódni a nyelvről, annak felépítéséről, az anyanyelvűekről, az adott kultúráról. Ennek fényében már fel is csaphatjuk a wikipédiát a vonatkozó cikkeknél, valamint vegyük meg a lehető legkisebb nyelvtani összefoglaló könyvet. Azért a legkisebbet, mert a nagyban csak szét van nyújtva a lényeg és elveszik a sorok között.

A magam részéről a spanyol kisokossal nyitottam (elég silány minőség, de jobb, mint a semmi, valamint párhuzamot von a magyar és a spanyol között, ami hasznos lehet), de nemrég találtam rá a Lonely Planet könyveire. Egyszerűen annyira zseniálisak, hogy ezek után mással nem is próbálkozom. Lonely Planet amúgy utazás ügyben is a legjobb. Csak úgy mondom.

Olvasd át a könyvet egyszer, de ne törd magad, hogy megjegyezd a szabályokat, felesleges. Csak arra jó, hogy tudd, hogy mire számíts. Tanulmányaink során majd fokozatosan visszanézünk a kis könyvbe és felfedezzük, hogy hoppá, ezzel pont most találkoztam, dehát én ezt tudom! Egyfajta megerősítésként használjuk csak – és nem innen nyaljuk be, hogy abból építsük fel a nyelvet. Nem kell újra feltalálni – hogy stílszerűek legyünk – a spanyolviaszt.

Nyelvi alapozás

Ahogy azt egy előző cikkben már megtárgyaltuk, érdemes beszerezni egy alapozó kurzust, ami megadja a kezdő párszáz szavas szókincset, amivel, már ha nehezen is, meg botladozva, de elindulhatunk meghódítani a nyelvet. Személy szerint én a Pimsleur-t és Michel Thomas-t ajánlom (a kettő egyszerre a legjobb) – de megint csak magam tudom ismételni: jók ezek a kurzusok, csak ne várjuk, hogy az elvégzésük után bármiféle használható nyelvtudásunk is lesz.

Egyszerűen arra kellenek, hogy szilárd alapokat kapjunk, amire már rá lehet építeni. A Pimsleur 90 (+10) leckéből áll (45 óra), Michel Thomas kurzusa nagyjából 20 órát tesz ki. Ezt egy hónap alatt kényelmesen le lehet pörgetni. Igaz, hogy a Pimsleurre azt mondják, hogy csak naponta egy leckét hallgassunk meg belőle, de én semmiféle negatív hatást nem találtam a gyakoribb tanulásban.  Különben is, nem érünk rá.  A tanulás nagyjából napi másfél-két óránkat fogja kitenni – ha emellett még van idő TV-t nézni (szigorúan spanyolul), zenét hallgatni, valami egyszerűbb szöveget olvasni, akkor ragadd meg az alkalmat. Ne törődj vele, hogy a legtöbbjét nem érted, annak örülj, amit értesz! És persze veregesd magad vállon. Önálló nyelvtanulóként ez fontos.

Számokban: az első hónapban 65 óra befektetés napi két órát jelent. Többet lehet, kevesebbet nem.

Belecsapunk a lecsóba

Harmadik lépésben tovább szilárdítjuk a tudásunkat – megfelelő kontextusba helyezett kiváló internetes anyagokkal. Az eddigi tapasztalataim alapján messze a SpanishPod oldala a legjobb (esetleg a LingQ). Nem idióta „töltsd ki a hiányzó mezőket” játékokkal próbál meg nyelvtudást árulni, hanem profi gárda által készített, az input elvre alapuló podcastokat csinálnak – és ami számomra nagyon fontos, ők maguk is nyelvtanulók. Tehát nem csak a levegőbe beszélnek (Pl. Jenny, a ChinesePod háziasszonya is a SpanishPoddal tanult meg spanyolul). Ne legyünk restek az alapoktól elkezdeni a tanulást – hallgass meg minden podcastot egyszer, majd ha végigértél mind a 118 leckén egy szinten, akkor menj vissza és dolgozd fel őket rendesen (érdekes/hasznos mondatok ANKI-ba való behajigálása), valamint töltsd le csak magukat a párbeszédeket is, és told rá az mp3 lejátszódra – ez egész nap mehet a füledben. Mivel a párbeszédek rövidek és érdekesek, jól meg fognak ragadni. A saját tapasztalatom az, hogy jobb egy kis rövid dialógust többször meghallgatni, és utána továbbmenni a következőre (a legtöbb mp3 lejátszón van olyan funkció, amivel egy számot játszhatunk a végtelenségig).

Számokban: napi 5 leckét meghallgatva a kezdő szint feldolgozása egy gyenge hónapot vesz igénybe, napi egy-másfél óra ráfordításával. Az elementary és intermediate leckék (139+113) hasonló tempóban további két hónapot vesz igénybe. Szintén érvényes, hogy naponta legalább 2 órát kell beletolnunk. A jó hír az, hogy mivel főleg audio alapú a tanulás, ezért bárhol lehet végezni. BKV-n, takarítás közben, bringázáskor, mindenhol. Időmenedzsment posztunk már készülőfélben van.

Természetesen itt is érvényes, hogy ezt a „mechanikus” tanulást élvezetes és nekünk tetsző dolgokkal kell kiegészíteni. Szerezz be minden számodra kedves filmet/sorozatot spanyolul és esténként azokat nézd lefekvés előtt. Vedd meg a kedvenc könyveidet spanyolul (egyszerűsített kiadás javallott), valamint kutasd fel a számodra kedves spanyol zenéket. Ne feledd, spanyol vagy. Spanyolul élsz.

Ezen a szinten már elkezdhetünk kifelé kacsingatni, hogy hogyan tudnánk gyakorolni a már megszerzett tudást (ugye senki nem élt
abban a tévhitben, amit a legtöbb nyelviskola „beszédorientált tanulásként" hirdet – hogy már az első napoktól fogva megpróbálunk szánalmas nyökögéssel megszólalni, és akkor az majd nekünk jó lesz?) – gyűjtsünk be pár anyanyelvű ismerőst (szintén készülőfélben lévő poszt) és készítsük fel őket, hogy nemsokára lerohanjuk őket dagadó spanyol tudásunkkal.

Úton a folyékonyság felé

Számításunk szerint van még két teljes hónapunk, hogy teljes mértékben középfokra tornásszuk tudásunkat. Gyerekjáték. Egyéni ízlés szerint lehet továbbmenni a SpanishPoddal (azért is jó, mert rengeteg kulturális betekintést ad  – ami rettentően fontos a nyelvtanulásnál), ám itt már lélekben készüljünk fel, hogy csak és kizárólag spanyol dolgokat hallgatunk/nézünk/olvasunk.

Hírek reggel? Spanyol híroldal. Lazítás este? Spanyol film. Ebédszünet a munkahelyen? Spanyol könyv/újság. Ebben a szakaszban felejtsük el (na jó, már a legelején is) hogy nyelvet tanulunk. Nem. Spanyolok vagyunk. Spanyollá kell válni előbb, hogy megtanulhassuk normálisan a nyelvet. Anomáliának hangzik, de így van (nem én állítom, hanem Khatzumoto, aki azért már letett egy-két dolgot az asztalra).

Az utolsó két hónapban rámehetünk az outputra (persze természetesen az input bevitelét sosem hagyjuk abba) – a nyelcsere-partnerekkel hetente többszörös beszélgetés, fogalmazások írása, fordítás ésatöbbi. Kedvenc módszerem, hogy mikor egyedül vagyok és nincs kivel gyakorolnom, előkapom a Lonely Planet spanyol mondatgyűjteményét és végigolvasok egy oldalt, majd elképzelem az ott használt helyzeteket és hogy én mit mondanék, és hogyan. Ha valamit nem tudok, akkor azt leírom és kikérdezem a következő anyanyelvűtől.

Számokban: napi 10-15 perc beszélgetés egy partnerrel, fél óra fordítás, fél óra beszélgetés magunkkal, valamint persze a szokásos input bevitele (legalább egy óra) összesen bő két órát tesz ki naponta. Természetesen ez csak az aktív időt mutatja – mikor nem figyelünk oda, akkor is kell valami spanyol menjen a háttérben (Khatzumoto még álmában is japán szövegeket hallgatott.).

Lezárás

Egyértelműnek hangzik, de azért emeljük ki itt is: minél több időt fektetünk be, annál hamarabb jön vissza fáradozásunk eredménye. Ha pedig jól csináljuk, nem is fáradozás. Nincsenek csodakurzusok. Befektetett idő és energia van. Ötszáz órát nem lehetetlen beletenni a nyelvbe fél év alatt (nekem egy év alatt sikerült, de lehet rajta javítani bőven) – egy stabil és magabiztos haladó szinthez nagyjából 1000-1200 órára van szükségünk. Ha a megfelelő módszerekkel töltjük ki ezt az 1000 órát, egy csodálatos és gyönyörű nyelvet mondhatunk magunkénak. Hát nem éri meg?

A múltkor ott hagytuk abba (vajon minden elkövetkező cikket így fogok kezdeni?), hogy hogyan lehet spanyolból egy év alatt elérni egy egészséges szintet – jelenlegi posztunkban pedig arról értekezünk, hogy hogyan is lehetne ugyanezt megtenni fél év alatt. Lássuk.

Megjegyzés: a cikk hipotetikus, mely saját tapasztalatból táplálkozik.

A tények

Ha keményen analitikus úton közelítjük meg a dolgot, akkor a következőkre van szükségünk:

  • Nagyjából 500 befektetett óra
  • Egy számítógép
  • SRS program, audioszerkesztő program, videolejátszó
  • Egy mp3 lejátszó legalább 4 giga memóriával
  • Könyvek, referenciák, jegyzetek
  • Ja, majd elfelejtettem: hajlandóság.

Ha ez megvan, készen is állunk. Menjünk neki a feladatnak.

Felkészülés

Először is érdemes egy kicsit tájékozódni a nyelvről, annak felépítéséről, az anyanyelvűekről, az adott kultúráról. Ennek fényében már fel is csaphatjuk a wikipédiát a vonatkozó cikkeknél, valamint vegyük meg a lehető legkisebb nyelvtani összefoglaló könyvet. Azért a legkisebbet, mert a nagyban csak szét van nyújtva a lényeg és elveszik a sorok között.

A magam részéről a spanyol kisokossal nyitottam (elég silány minőség, de jobb, mint a semmi, valamint párhuzamot von a magyar és a spanyol között, ami hasznos lehet), de nemrég találtam rá a Lonely Planet könyveire. Egyszerűen annyira zseniálisak, hogy ezek után mással nem is próbálkozom. Lonely Planet amúgy utazás ügyben is a legjobb. Csak úgy mondom.

Olvasd át a könyvet egyszer, de ne törd magad, hogy megjegyezd a szabályokat, felesleges. Csak arra jó, hogy tudd, hogy mire számíts. Tanulmányaink során majd fokozatosan visszanézünk a kis könyvbe és felfedezzük, hogy hoppá, ezzel pont most találkoztam, dehát én ezt tudom! Egyfajta megerősítésként használjuk csak – és nem innen nyaljuk be, hogy abból építsük fel a nyelvet. Nem kell újra feltalálni – hogy stílszerűek legyünk – a spanyolviaszt.

Nyelvi alapozás

Ahogy azt egy előző cikkben már megtárgyaltuk, érdemes beszerezni egy alapozó kurzust, ami megadja a kezdő párszáz szavas szókincset, amivel, már ha nehezen is, meg botladozva, de elindulhatunk meghódítani a nyelvet. Személy szerint én a Pimsleur-t és Michel Thomas-t ajánlom (a kettő egyszerre a legjobb) – de megint csak magam tudom ismételni: jók ezek a kurzusok, csak ne várjuk, hogy az elvégzésük után bármiféle használható nyelvtudásunk is lesz.

Egyszerűen arra kellenek, hogy szilárd alapokat kapjunk, amire már rá lehet építeni. A Pimsleur 90 (+10) leckéből áll (45 óra), Michel Thomas kurzusa nagyjából 20 órát tesz ki. Ezt egy hónap alatt kényelmesen le lehet pörgetni. Igaz, hogy a Pimsleurre azt mondják, hogy csak naponta egy leckét hallgassunk meg belőle, de én semmiféle negatív hatást nem találtam a gyakoribb tanulásban. Különben is, nem érünk rá. A tanulás nagyjából napi másfél-két óránkat fogja kitenni – ha emellett még van idő TV-t nézni (szigorúan spanyolul), zenét hallgatni, valami egyszerűbb szöveget olvasni, akkor ragadd meg az alkalmat. Ne törődj vele, hogy a legtöbbjét nem érted, annak örülj, amit értesz! És persze veregesd magad vállon. Önálló nyelvtanulóként ez fontos.

Számokban: az első hónapban 65 óra befektetés napi két órát jelent. Többet lehet, kevesebbet nem.

Belecsapunk a lecsóba

Harmadik lépésben tovább szilárdítjuk a tudásunkat – megfelelő kontextusba helyezett kiváló internetes anyagokkal. Az eddigi tapasztalataim alapján messze a SpanishPod oldala a legjobb (esetleg a LingQ). Nem idióta „töltsd ki a hiányzó mezőket” játékokkal próbál meg nyelvtudást árulni, hanem profi gárda által készített, az input elvre alapuló podcastokat csinálnak – és ami számomra nagyon fontos, ők maguk is nyelvtanulók. Tehát nem csak a levegőbe beszélnek (Pl. Jenny, a ChinesePod háziasszonya is a SpanishPoddal tanult meg spanyolul). Ne legyünk restek az alapoktól elkezdeni a tanulást – hallgass meg minden podcastot egyszer, majd ha végigértél mind a 118 leckén egy szinten, akkor menj vissza és dolgozd fel őket rendesen (érdekes/hasznos mondatok ANKI-ba való behajigálása), valamint töltsd le csak magukat a párbeszédeket is, és told rá az mp3 lejátszódra – ez egész nap mehet a füledben. Mivel a párbeszédek rövidek és érdekesek, jól meg fognak ragadni. A saját tapasztalatom az, hogy jobb egy kis rövid dialógust többször meghallgatni, és utána továbbmenni a következőre (a legtöbb mp3 lejátszón van olyan funkció, amivel egy számot játszhatunk a végtelenségig).

Számokban: napi 5 leckét meghallgatva a kezdő szint feldolgozása egy gyenge hónapot vesz igénybe, napi egy-másfél óra ráfordításával. Az elementary és intermediate leckék (139+113) hasonló tempóban további két hónapot vesz igénybe. Szintén érvényes, hogy naponta legalább 2 órát kell beletolnunk. A jó hír az, hogy mivel főleg audio alapú a tanulás, ezért bárhol lehet végezni. BKV-n, takarítás közben, bringázáskor, mindenhol. Időmenedzsment posztunk már készülőfélben van.

Természetesen itt is érvényes, hogy ezt a „mechanikus” tanulást élvezetes és nekünk tetsző dolgokkal kell kiegészíteni. Szerezz be minden számodra kedves filmet/sorozatot spanyolul és esténként azokat nézd lefekvés előtt. Vedd meg a kedvenc könyveidet spanyolul (egyszerűsített kiadás javallott), valamint kutasd fel a számodra kedves spanyol zenéket. Ne feledd, spanyol vagy. Spanyolul élsz.

Ezen a szinten már elkezdhetünk kifelé kacsingatni, hogy hogyan tudnánk gyakorolni a már megszerzett tudást (ugye senki nem élt
abban a tévhitben, amit a legtöbb nyelviskola „beszédorientált tanulásként” hirdet – hogy már az első napoktól fogva megpróbálunk szánalmas nyökögéssel megszólalni, és akkor az majd nekünk jó lesz?) – gyűjtsünk be pár anyanyelvű ismerőst (szintén készülőfélben lévő poszt) és készítsük fel őket, hogy nemsokára lerohanjuk őket dagadó spanyol tudásunkkal.

Úton a folyékonyság felé

Számításunk szerint van még két teljes hónapunk, hogy teljes mértékben középfokra tornásszuk tudásunkat. Gyerekjáték. Egyéni ízlés szerint lehet továbbmenni a SpanishPoddal (azért is jó, mert rengeteg kulturális betekintést ad – ami rettentően fontos a nyelvtanulásnál), ám itt már lélekben készüljünk fel, hogy csak és kizárólag spanyol dolgokat hallgatunk/nézünk/olvasunk.

Hírek reggel? Spanyol híroldal. Lazítás este? Spanyol film. Ebédszünet a munkahelyen? Spanyol könyv/újság. Ebben a szakaszban felejtsük el (na jó, már a legelején is) hogy nyelvet tanulunk. Nem. Spanyolok vagyunk. Spanyollá kell válni előbb, hogy megtanulhassuk normálisan a nyelvet. Anomáliának hangzik, de így van (nem én állítom, hanem Khatzumoto, aki azért már letett egy-két dolgot az asztalra).

Az utolsó két hónapban rámehetünk az outputra (persze természetesen az input bevitelét sosem hagyjuk abba) – a nyelcsere-partnerekkel hetente többszörös beszélgetés, fogalmazások írása, fordítás ésatöbbi. Kedvenc módszerem, hogy mikor egyedül vagyok és nincs kivel gyakorolnom, előkapom a Lonely Planet spanyol mondatgyűjteményét és végigolvasok egy oldalt, majd elképzelem az ott használt helyzeteket és hogy én mit mondanék, és hogyan. Ha valamit nem tudok, akkor azt leírom és kikérdezem a következő anyanyelvűtől.

Számokban: napi 10-15 perc beszélgetés egy partnerrel, fél óra fordítás, fél óra beszélgetés magunkkal, valamint persze a szokásos input bevitele (legalább egy óra) összesen bő két órát tesz ki naponta. Természetesen ez csak az aktív időt mutatja – mikor nem figyelünk oda, akkor is kell valami spanyol menjen a háttérben (Khatzumoto még álmában is japán szövegeket hallgatott.).

Lezárás

Egyértelműnek hangzik, de azért emeljük ki itt is: minél több időt fektetünk be, annál hamarabb jön vissza fáradozásunk eredménye. Ha pedig jól csináljuk, nem is fáradozás. Nincsenek csodakurzusok. Befektetett idő és energia van. Ötszáz órát nem lehetetlen beletenni a nyelvbe fél év alatt (nekem egy év alatt sikerült, de lehet rajta javítani bőven) – egy stabil és magabiztos haladó szinthez nagyjából 1000-1200 órára van szükségünk. Ha a megfelelő módszerekkel töltjük ki ezt az 1000 órát, egy csodálatos és gyönyörű nyelvet mondhatunk magunkénak. Hát nem éri meg?

Önállóan tanulsz nyelvet?

Csináld végig az ötnapos nyelvtanulási gyorstalpaló videókurzust és haladj háromszoros sebességgel! Katt ide a részletekért!

  • That’s really tnhiikng at a high level

  • Gabi

    Szia!

    Szerintem zseniális a blogod!! Most akadtam rá, de minden szavát “iszom”. 🙂 Spanyolul szeretnék megtanulni, de eddig csak halál unalmas nyelvkönyvekkel találkoztam. Most kaptam tőled jó sok klassz ötletet! 🙂 Angolul jó pár év sikertelenség után 1 év alatt tanultam meg igazán és jutottam el/át a középfokú vizsga szintjén. Motivációra leltem és ez hozta meg azt a “csodát”, hogy már nem is bírnám elképzelni a napjaimat egy kis angol olvasás, filmézés stb. nélkül. Nos, ide szeretnék eljutni a spanyollal is. Előtte viszont az első betűtől az utolsóig végig fogom olvasni az írásaid. Szerintem iszonyú sokat lehet tanulni belőlük. Köszi szépen, hogy megosztottad!! 🙂

    • Szia Gabi!

      Köszi szépen, örülök, ha hasznosnak találod. 🙂
      Annyit tennék hozzá, hogy az én véleményem is folyamatosan változik, vagy inkább alakul, úgyhogy azért fogsz majd ellentmondásokat találni, de mindig a legutolsó írások az érvényesek. 🙂 Hajrá-hajrá a célokkal!

  • Tom

    Gratulálok az oldalhoz, és becsülendő a lelkesedésed, és a kitartásod! Érdekes, hogy annak ellenére, hogy nem láttam előtte az oldalad, egy ideje én is napi kb. 2 órában csinálom a Rosetta Stone-t, mind az 5 szinten végig akarok menni (tudom nem tetszik neked, de számomra hasznos), és a Pimsleur-spanyolt (megvan mind a 100 lecke). RST-ból napi 1-2 leckét, már inkább napi 1-et, Pimsleurből az elején 2-t, aztán most, amikor már több az új információ, abból is inkább napi 1-et. Tény, hogy a Pimsleur élvezetesebb 🙂 Hasznosak itt az ötletek a hogyan továbbra, miután befejeztem őket. Meg a többi bejegyzés is, töviről-hegyire végigolvastam a blogot 🙂 Én “csak” spanyolul akarok folyékonyan beszélni, a meglévő angol mellé, úgy gondolom, hogy egy életen át karban szeretném tartani ezt a tudás, 2 nyelvvel menne, de 3-4-el azért, nekem legalábbis (meg amilyen kevés időm van..), nehéz lenne.

    • hello Tom,

      örülök, hogy tetszik az oldal, remélem találsz még itt hasznos dolgokat! 😀 hajrá, csak keményen! 😀

  • aribeth

    @[balint]:
    Az enyémre és a tiedre gondoltam. 🙂 Amikor benéztem ide, a legutolsó a te május 11-i hozzászólásod volt, az én irományom és a válaszod eltűntek az éterben.

  • [balint]

    @aribeth: Igen, a blog.hu egy remek találmány… Grrrr….

    Melyik másik két hozzászólás az? Nem lelem őket sehol.

    Köszi szépen, örülök, hogy tetszik 😀

  • aribeth

    @[balint]:
    Na, sikerült előcsalogatni őket. 🙂
    Öt perccel később rájöttem, hogy akár az input-válogatós poszthoz is írhattam volna a bölcsességeimet.
    Nagyon hasznosnak tartom mind a blogot, mind a hozzászólásokat, és köszönet a nagy rakás értékes linkért.

  • aribeth

    A blog.hu természetesen mindkét hozzászólást lenyelte…

  • [balint]

    @aribeth: Szia Aribeth!

    Köszi, hogy megosztottad a tapasztalatokat! 😀 Azt kell mondanom, hogy jobban már nem is tudnék egyetérteni az általad leírtakkal. 🙂 Remélem még sok hasznos dolgot találsz itt! 😀

  • aribeth

    Üdv.
    Gratulálok a bloghoz, pár hete olvasgatom, és nagyon tetszik a lelkesedésed.

    Én angolul, németül és spanyolul tanultam (továbbá óvodás szinten japánul). A németet az érettségi után töröltem a merevlemezről, és elkezdtem spanyol nyelvtanfolyamra járni. A nyelv tetszett, de pár év után azt is abbahagytam, mert az egyetem, edzés és a született lustaságom mellett a hátam közepére nem hiányzott a negyvenezredik Don Quijotés példamondat.
    Két éve kezdtem el ismét spanyolozni, méghozzá a klasszikus “találj valamit, ami érdekel, és foglalkozz azzal orrba-szájba” módszerrel. Én telenovellákat töltök a netről, és azokat nézem. Remekül szórakozom, a mondatok is belém ivódnak, az aktív tudást meg a mexikói fórumokon tesztelhetem. Persze a világ nem csak suéltamékből te odiókból és estoy embarazadákból áll, ezért igyekszem komolyabb szövegekkel is foglalkozni.

    A tapasztalatom az, hogyha az embert érdekli a nyelv mögötti kultúra, és örömmel ássa bele magát az anyanyelvi oldalakba (bármilyen témában), akkor az átsegíti a kezdeti “basszus, ebből a hozzászólásból csak a névelőket értem” időszakon. Az angolnál ez könnyű volt, filmek, könyvek, sorozatok, szerepjátékok (Baldur’s Gate és társai), fórumok és blogok tömkelege segít a napi gyakorlásban. A németet sajnos máig nem sikerült megszeretnem, de dolgozom rajta, a spanyolnál pedig a jó öreg telenovellák adták meg a kezdő löketet. Ha találnék valahol egy brazilokra szakosodott letöltőoldalt, akkor a portugálba is belevágnék.

  • [balint]

    @z8: jaja, én is így találom. ami túl magas, azt hagyom és később visszatérek rá. legalább valami ismerős lesz már benne. 😀

    én is gondolkodtam a németem feltámasztásán, mert legalább valami csak visszajönne, de egyelőre még messze van az. 😀

  • z8

    @[balint]:
    hogyne érdekelne különben nem tanulgatnám. 🙂
    német szöveg olvasására gondolok, mert pl. én emlékszem mikor elkezdtem olvasni angol egy könyvet háát megőrültem aztán miután lett kicsitt nagyobb tudásom visszatrétem rá egyből jó lett 🙂

    Sokan tartanak némettől, pedig nem értem miért, főleg hogy angol és német ben annyi hasonló közös dolog van.
    Én eddig lusta voltam foglalkozni vele ez az igazság.

  • [balint]

    @z8: Helló! Köszi, hogy olvasod! 😀 Michel Thomas tényleg jó. Nagyon bírom az öreget (még ha zavaró francia akcentusa is van :D)
    Az, hogy mikor lesz élvezetes és örömteli? Amikor olyanra csinálod 😉 Ezért nem tudnék egy olyan nyelvet tanulni, ami nem érdekel (pl. francia). Téged érdekel a német?

  • z8

    Hi!
    kössz a blogot

    Angol elég jól megy szóval németbe vágtam bele így most magamtól..
    Michel Thomas t hallgatni rettentő jó 🙂

    A cél: német cikkeket olvasni.. hát meglátjuk mikor lesz ez már örömteli.

  • [balint]

    @manor: vagy egyszerűbbet 😉

  • @brsd:
    Ahogy Bálint is írja, hallgatni kell, amennyit csak tudsz.
    Ha tényleg nagyon nem érted, és így nehéz odafigyelni, akkor keress olyan hanganyagot, amihez van szöveg is.

  • [balint]

    @k2a: igyekszem vele 😀
    @brsd: nagyon egyszerű, csak még többet kell hallgatni. 😀 komolyan, nincs trükk. ennyi. 😀

  • brsd

    most hallgattam egy podcastot, hát nem sok minden értettem belőle. hogy lehet fokozni, hogy könnyebben megértsem/kihalljam, hogy mit beszélnek ?

  • brsd

    hát még én, de ezt át lehet vetíteni angolra is 🙂

  • melorin

    Én is már nagyon várom 🙂

  • k2a

    @[balint]: köszönöm, nagyon várom mind kettőt 🙂

  • [balint]

    @k2a: mar keszuloben van 😀 de elobb lesz egy kis osszefoglalo, hogy en hogyan tanultam meg angolul (barmennyire is erdektelen masoknak :D, csak szeretnem kontrasztba allitani, hogy mennyivel gyorsabban meg lehetne csinalni)

  • k2a

    Lehetne egy fél év alatt angolul…

  • [balint]

    @manor: simán, jobban már nem is érthetnék egyet 😀 az interneten folytogat az angol, egyszerűen lehetetlen kikerülni. 😀

    @melorin: Egy személyes jó ismerősöm nagyon tapasztalt tanár (magyar), direkt külföldieket oktat. Én őt tudnám ajánlani, ha az illető Mo-n él. Ha érdekel lökj egy emailt. Amúgy kicsiny nyelvünket azért is nehéz elsajátítani, mert rettentő kevés hozzá az anyag/input. Gyakorlatilag, ha nem Mo-n élsz, elég kicsi az esélyed, hogy meg tudod tanulni. Bár Ausztrál Tomnak sikerült. 😀 Nézzétek meg youtube-on. 😀

    Amúgy én régebben akartam magyar podcastokat csinálni (és hosszútávú tervként még most is megvan, pusztán csodálatos anyanyelvünk irán érzett, csillapodni nem akaró szenvedélyem miatt), de rettentően időigényes. De mindenesetre fent van a polcon. 😀

  • [balint]

    @BonFire: Helló, először is köszi a hozzászólást!

    Másrésztől, már ne is haragudj, de szerintem ez nem megfelelő hozzáállás. Valami túl nehéz, valami túl könnyű, valami unalmas, valami drága, satöbbi. Mindig lehet találni valamit kifogásként. Biztos vagyok benne, hogy eltökélt vagy, van már egy csomó tapasztalatod is, egyszerűen csak bele kell tenni az időt, meg az energiát és jönni fog. 😉

    Keress valamit, ami érdekel, ne törődj, hogy nehéz vagy könnyű, hosszú vagy rövid, vagy akármi más. Aztán csak csináld.

    Tudom, miről beszélsz, én kb két évvel ezelőtt éreztem hasonlót angolból: noha mindent értettem, de nem szívesen olvastam angolul, mert kicsit nyűgnek éreztem. Aztán Ausztráliába költöztem, ahol viszonylag kevés a magyar nyelvű anyag 😀 így kénytelen voltam mindent angolul csinálni. És hopp, egyszercsak azon vettem észre magam, hogy már nem megerőltető angolul olvasni vagy kommunikálni. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ha nem is anyanyelvű szinten beszélek angolul, azért elég jól elboldogulok vele.

    Az most teljesen mindegy, hogy tudatosan foglalkoztam vele vagy sem (egyébként nem) – szerintem fél-egy év ilyen “erőltetés” után eltűnt ez az érzés. Most már teljesen természetes, hogy angolul olvasok, nézek filmet, vagy éppen írok kérvényt, szakdolgozatot vagy a melóban valami jelentést.

    Én azt tanácsolnám, hogy ne a kifogásokat keresd, hanem a megoldást 😉 Menni fog, saját tapasztalatból tudom.

  • melorin

    Srácok, nem tudtok valami hasonló oldalt vagy valami segítséget idegen nyelvűnek, aki magyarul szeretne tanulni? Angolul.
    Esetleg könnyített magyar könyv, audiobook is jól jönne.

  • @BonFire:
    Rengeteg hangoskönyvet találsz a neten, mindenféle műfajban, még szokkaonyveket is.
    Nézz szét az englishtips.org-on, vagy ird be bármelyik torrent keresőbe, hogy “audiobook”!
    Az egyszerűsített olvasmányokat szerintem hanyagold, ha 7-8 éve tanulsz angolul, akkor téged az már csak visszafogna.
    Ha hallgatod és közben olvasod is a könyvet, akkor tuti, hogy a nagyját érteni fogod. Nyilván lesznek ismeretlen szavak, de a tartalmát érteni fogod, ami fenntartja a figyelmed. Van, aki nem tanácsolja ezt az egyszerre hallgatni és olvasni módszert, de ha enélkül nem tudod követni a szöveget, akkor jobb, mint a semmi.
    Kipróbálhatsz több esl podcastet is, hogy legyen valami változatosság. Én is AJ-vel kezdtem, aztán áttértem az eslpodcast.com anyagaira. De ott van még a culips.com, meg rengeteg más is.
    Nyomni kell őket folyamatosan, valami mindig szóljon a füledben:)

  • BonFire

    Régóta olvasom a blogodat és visssza-visszatérek, elolvasni, hogyan haladsz. No, és persze a tippjeidért is.

    Én hosszú évek óta küszködöm az angollal, és bár nagyon lassan, de haladok. Tudom, hogy elvileg nincs olyan, hogy valakinek “rossz” vagy “nincs nyelvérzéke”, mindazonáltal úgy vélem, mégiscsak lehet benne valami, mert az angolt idestova 7-8 éve nyúzom, mégsem jutok el egy olyan szintre, hogy egy filmet meg tudnék nézni eredeti nyelven és legalább a lényeget megérteném. Ez nem megy. A beszéd még kevésbé.

    A beszédben az is frusztrál, hogy – olvasott ember lévén – magyarul nagyon választékosan ki tudom fejezni magam, sőt, talán túlságosan is. Amikor valamit angolul szeretnék mondani, nem tudok elszakadni a fejemben kavargó cirkalmas körmondatoktól, pedig hát tudjuk, hogy nem “lefordítani” kell, hanem angolul mondani. No, ez nem megy.

    Gondolom, a 7-8 évből legalább 6 azzal telt el, hogy rossz volt a módszer. Az utóbbi másfél évben álltam rá a tudatos tanulásra. Előtte még internet sem volt felénk, így a tananyag is szűkös volt.

    Jelenleg az Effortless English-t hallgatom, amit te is végigcsináltál, ez ad egy kis sikerélményt, ugyanis az előadó olyan szinten egyszerűen beszél, hogy a nyelvtanuló megértse. Nem csak a szép artikulációról van szó; nem bonyolítja agyon a mondanivalóját. Ezt tehát minden további nélkül értem. Van már némi sikerélményem is vele, mert egyszerűbb szituációkat tényleg el tudok már mondani angolul. Továbbá sok kifejezést hallok vissza máshonnan, ami felvillanyoz.

    De ezt sem lehet napi több órán át hallgatni, mert egyszerűen megunja az ember. Egyszerűsített hangoskönyvek kellenének, de azokból meg szinte csak szépirodalom van, ami nem igazán érdekel. És mint tudjuk, ami nem érdekli az embert, az nem is fog megragadni.

    Van persze hangoskönyv, ami érdekel, de az meg nem egyszerűsített. Ennek hallgatása pedig nem túl nagy élvezet. A. J. Hoge (az Effortless-es pasas) azt mondta, hogy a szöveg hallgatásának is csak akkor van értelme, ha legalább a 95%-át érti az ember. Egyébként csak bemegy az egyik fülünkön, a másikon meg ki.

    Régebben csakis olvastam angolul, de amióta az Effortlesst hallgatom, sokkal inkább értem a hallott szöveget, mint a leírtat. Ez nem feltétlenül baj, de így angol nyelvű oldalakat sem szívesen olvasok. Max felolvastathatnám egy megfelelő programmal, ami egyrészt drága, másrészt úgysem olyan, mintha ember olvasná.

    Szóval összesen annyit tehetek, hogy továbbra is kitartok, és reménykedek, hogy azért 20-30 éven belül csak megtanulok használható szinten egy idegen nyelvet.

  • [balint]

    @Domino0801: Köszi! 😀 Örülök, ha volt benne hasznos dolog.

    Saját tapasztalatom egy idő után már nem érdemes tovább sűríteni a dolgot, illetve nem lehet. Kell időt hagyni, hogy a tanultak leüllepedjenek. Meglepő módon tapasztaltam olyat, hogy egy hét teljes kihagyás után sokkal jobban értettem dolgokat spanyolul. Biztosan van benne valami. Tehát noha elvileg lehetséges lenne napi 15 órában tanulni, és az ötszáz órát belezsúfolni másfél hónapba, de szerintem az fele annyira nem lenne hatékony. Nincs mese, el kell fogadni, hogy itt bizony hosszabb idő lesz, mire megtanuljuk a nyelvet. De egy-másfél év reálisnak tűnik.

    A napi két órás átlagot nekem egyelőre még nem sikerült feljebb tornáznom (aktív tanulásról beszélünk), ezért is vettem ezt alapul, szerintem ez reális. Ennél több, talán már nem annyira. Fene tudja. 😀

  • Domino0801

    De bizony megéri. Nagyszerű post. Hetek óta erre vártam. Amint lehetőségem lesz rá hogy végigcsináljam, elkezdem.

    Szigorúan elméleti kérdés: lehet ennél tovább sűríteni a tanulást? Szóval aki ráér, és ugyanezzel a módszerrel 24/7 a nyelvtanulással foglalkozik, az be tudná fogadni ezt a mennyiségű anyagot és a ráfordított idővel arányosan kamatoztatni is tudná?

Ugrás az oldal tetejére