Rendhagyó cikksorozatunkban ezúttal azt pedzegetjük, hogy mi a leghatékonyabb módja a szavak/fogalmak megjegyzésének. Harmadik rész.
A múltkor ott hagytuk abba, hogy már tudjuk hogyan kell kártyákat létrehozni és a Forward/Reverse résznél ragadtunk le. Következzen ennek mélyebb analizálása, már amennyire ez lehetséges.
Tehát az ANKI úgynevezett fogalmakat (fact) tart számon. Egy fogalom nem egyenlő egy kártyával. Mielőtt saját magamat is összezavarnám, előrántanék ismét egy példát és azon keresztül demonstrálnám a hogyan-miértet.
ANKI fogalmak és kártyák
Tehát, vegyük az előző cikkben említett példát. Van egy kártyám, aminek a kérdés és válasz része így néz ki:
Kérdés: La gente estaba tomando el sol en las playas.
Válasz: Az emberek napoznak a strandokon.
Mikor ezt a kártyát létrehoztam, akkor a jobb felső sarokban csak a „Forward” opció volt bejelölve, ami azt jelenti, hogy az Anki fogta és így ahogy van, belepaszírozta a paklimba és ezzel mossa kezeit. Ez egy kártya és egyúttal egy fogalom is.
No, de. Ha a létrehozás pillanatában a „Forward” és „Reverse” is be lett volna jelölve, akkor az Anki KÉT kártyát hozott volna létre (és pakolta volna bele a pakliba) – a két kártya így nézne ki:
Kérdés: La gente estaba tomando el sol en las playas.
Válasz: Az emberek napoznak a strandokon.
Kérdés: Az emberek napoznak a strandokon.
Válasz: La gente estaba tomando el sol en las playas.
Magyarán mondva a kérdés részben egyszer a spanyol (angol, német, akármi) van, egyszer pedig a magyar. Azonban ez még mindig EGY fogalomnak számít, legalábbis Anki-földön. Ezt csak a miheztartás végett jegyezzük meg.
Ahogyan én használom az ANKI-t
Kezdetben én is úgy gondoltam, hogy a „Forward” és „Reverse” dolgokat is hozzá kell adnom a paklihoz, hogy lássam a magyar kérdést is és tudjam rávágni a spanyol megfelelőt. Mert ha nem, akkor nem tudom, nem tanultam meg, nem ér semmit az egész. Helytelen.
Jöjjünk rá, hogy az SRS programok nem személyi tanárok, nem barátok, nem szókikérdező applikációk. Az SRS programok (így az ANKI is) arra szolgál, hogy ne felejtsük el a megtanultakat. Nem arra, hogy kikérdezze a végtelenül bemagolt szó és mondatlistákat és a körmünkre koppintson, ha valami nem stimmel. Nem.
Eképpen szólva a felhasználó azt is gyorsan észreveszi, hogy nincs szükség a „Forward” és „Reverse” dolgokra. Elég a „Forward” – vagyis csak az adott idegen nyelven látjuk a kérdést.
Természetesen ez azt követeli meg, hogy mikor új mondatokat adunk a gyűjteményünkhöz, azok jelentésével tisztában legyünk – a válasz részbe csak „biztos, ami biztos” alapon írjuk bele a magyar megfelelőjét. Még jobb, ha a válaszba is csak a célnyelven írunk dolgokat – például a mondatban szereplő ismeretlen szavak definícióját, mondjuk egy szótárból kimásolva. El kell fogadnunk, hogy egy másik nyelvet tanulunk, nem pedig magyar órán vagyunk.
Minél több célnyelvű anyagot kell megismernünk, hogy a helyes mintákból később majd saját dolgokat építgessünk. Félreértés azt hinni, hogy az ANKI arra való, hogy kikérdezze tőlünk a szavakat/mondatokat (magyar -> célnyelv irányban). Az ANKI célja, hogy tudjuk, értsük meg az idegen nyelvű mondatot és váljon a részünkké annak helyes formája, stilisztikája és tartalma. Párszáz megtanult szó/mondat után már képesek vagyunk saját magunktól értelmes, és ami a legfontosabb, helyes mondatokat alkotni. Gügyögni. Kommunikálni.
Kezdő nyelvtanulóként az adott nyelven kis nyikhajok vagyunk, bébik, akik fokozatosan sajátítják el a helyes kommunikáció elemeit. Ezt segít szimulálni az ANKI. A miheztartás végett: az anyanyelvű szintű kommunikációhoz tízezres nagyságrendű anyagot kell magunkévá tennünk. De most már legalább tudjuk, hogy hogyan álljunk neki. (A kételkedők látogassanak el erre az oldalra – az úriember 18 hónap alatt tanult meg anyanyelvű szinten Japánul. Persze ő még más trükköket is alkalmazott, de az SRS az egyik kulcs.)
Hátránya a dolognak, hogy viszonylag időigényes. Nekem nagyjából 20 percet vesz igénybe egy nap az ismétlés és néhány új mondat megtanulása (általában 30-40), amit nem neveznék nagy áldozatnak a részemről, főleg a dolog hatékonyságát tekintetbe véve.
Időigényes olyan szempontból, hogy kell egy-két év, mire az ember eléri az anyanyelvi folyékonyság szintjét. Viszont hibátlanul, tökéletesen fog beszélni – már csak a kiejtést kell idejekorán elkezdeni gyakorolni. Félreértés ne essék: az ANKI használata nem eredményez magában folyékony beszédet – csak segít elérni azt.
Lezárás
Persze a mondatok vakon való tanulása sem vezet sehová, de erről majd a következő cikkben. Szeretnék még némi áttekintést adni a pontos kezelésről és néhány technikai dologgal megtámogatni az itt leírt elméletet. De ezt már csak legközelebb. Addig is: tanulásra fel!
A sorozat további részei:
– Hogyan ne felejtsem el a tanultakat I. rész
– Hogyan ne felejtsem el a tanultakat II. rész
