Rendhagyó cikksorozatunkban ezúttal azt pedzegetjük, hogy mi a leghatékonyabb módja a szavak/fogalmak megjegyzésének. Első rész.
Áron nevű olvasónk a héten írt egy levelet, melyben az ANKI trükkjeiről kérdezett. Sajnálatos módon távolról sem nevezném magam profi ANKI felhasználónak, ezért tudásom meglehetős hézagokkal büszkélkedik, azonban már három hónapja használom, így megpróbálom összefoglalni a legfontosabbakat róla.
Megjegyzés: az ANKI-t egy japán srác fejleszti (jelenleg is), ezért felépítésében, logikájában, kinézetében olyan messze áll az én európai gondolkodásomtól, hogy felét nem sikerült kihámoznom a programnak. Pedig rettentő potenciál van benne, remek darab, azonban én inkább egy hasznos kelléknek találom, semmint jó barátnak – pontosan azért, mert nekem nem áll kézre. De ettől még egy szuper dolog. Technikai hiányosságaimat eddig felgyülemlett nyelvtanulási tapasztalataimmal próbálom pótolni, a cikk is ennek szellemében íródott. Na, elég ebből, lássuk, mit tudunk!
SRS – az meg mi?
Spaced Repetition System. Ettől sokkal okosabbak nem lettünk, ezért vegyük szemügyre közelebbről. Okos emberek megállapították, hogy sajnálatos módon az emberi elme felépítésénél fogva nem úgy működik, hogy beteszek oda valamit, és akkor az ott jól megmarad – egy szó, egy mondat, egy emlék, egy kép, stb., hanem bizony idővel halványul, ezért emlékezünk nehezebben régebbi dolgokra.
A jó hír azonban az, hogyha az emléket/képet/szót újra felidézzük, akkor az egy kis idővel tovább marad meg aktív memóriánkban. Tehát ha ezt a nyelvtanulásra vetítjük le, akkor ott ugye alapvető fontosságú a nagy szókincs. Szavakat hogy tanulunk? Leülünk, bemagolunk, mondjuk 30 szót egy nap (jó, nem így tanulunk, de ez csak a példa kedvéért), aminek legalább felét 5 perc múlva már nem is tudjuk. Egy óra múlva esetleg 5 szóra emlékszünk, másnap meg mondjuk 2-re. Ez sajnos elég sovány hatásfok (természetesen a számok sarkítottak, nem mérvadóak).
Az SRS értelmében azonban, ha ezt a 30 szót pontosan abban a pillanatban idéznénk fel újra (vagy mondjuk, olvasnánk el újra a lapról), mikor az kikerülne a rövidtávú memóriánkból, akkor az mégsem kerül ki, hanem szépen ott üldögél még egy darabig – azonban már egy kicsit hosszabb ideig – ergo egy levegővételnyi szünethez jutunk, mielőtt újra át kellene ismételnünk. Ez nem új keletű dolog, sokan rájöttek már (pl. Dr. Pimsleur is), ezért higgyünk nekik, és használjuk ki.
A kérdés a hogyan? Mert mégsem lehet azt, hogy egész nap fogjuk a kezünkben a szótanuló papírt és azt nézegetjük véletlenszerűen, hátha pont elkapjuk a megfelelő pillanatot az ismétlésre. Persze az előtt is lehet ismételni, mielőtt éppen kikerülne a szó a rövidtávú memóriából, csak éppen felesleges. Minek? Addig tudjuk – ergo csak időpocsékolás lenne rá időt szánni. És itt jön be a képbe az SRS program.
SRS programok
Az SRS programok hatékony jószágok. Az elv mindenhol ugyanaz – egy listába szépen beleírjuk a szavakat/fogalmakat/akármiket (a program egyként kártyáknak hívja ezeket. Minden fogalom egy-egy kártya), amit meg akarunk jegyezni, majd elindítjuk az ismétlést – a program pontosan azokat a kártyákat fogja mutatni nekünk, amit éppen elfelejtenénk. Egy bonyolult algoritmus nagyjából 95% pontossággal kiszámolja az optimális időt, hogy mikor kell újra megnéznünk a kártyát, így nem kell napokat töltenünk pár szó megtanulásával.
Természetesen nem tökéletes a dolog, de a 95% szerintem igen elfogadható arány. Tekinthetjük úgy, hogy az SRS a személyi titkárnőnk, aki a találkozóinkat szervezi nekünk az ügyfelekkel (kártyák). Minden programnak van egy osztályozó rendszere – miután megnéztünk egy kártyát, értékelnünk kell magunkat, hogy mennyire jól tudtuk felidézni az adott fogalmat (általában 1-5-ig), és a program ezt is tekintetbe veszi a következő ismétlésnél. Nagyjából ennyi, semmi ördöngösség. Térjünk rá konkrétan az ANKI-ra.
ANKI – a legjobb SRS program
Az ANKI korunk egyik legnépszerűbb és legmegbízhatóbb SRS programja, fejlesztője egy japán úriember, aki egyébként már több ezer munkaórát beleölt a programba, folyamatosan fejlesztve azt, mindezt teljesen ingyen (támogatni nem tilos). Tényleg le a kalappal előtte, rettentő elfoglalt, az ANKI-t csak hobbiból csinálja és még így is volt ideje egy égető kérdésemre válaszolni, szinte órákon belül. Támogatásból tehát ötös. De ne rohanjunk előre.
Az ANKI-ban paklikat kell létrehoznunk, amikbe szépen pakolhatjuk bele a kártyáinkat. Minden kártyának két oldala van – egy kérdés és egy válasz. A program először mindig a kérdés részét mutatja nekünk, majd a válasz gombra bökve megnézhetjük, a kérdéshez/fogalomhoz tartozó választ/jegyzeteket. Ezután értékelnünk kell a saját teljesítményünket, majd jöhet a következő kártya. Ez a kérdés-felelet rész egy kis magyarázatra szorul.
Kérdésnek tekintünk mindent, amit meg szeretnénk jegyezni – szavak, fogalmak, stb. A válasz mezőbe olyan dolgokat írunk, amik segítségünkre vannak a kérdés megértésében. Nyelvtanulásra levetítve (ugyanis az SRS távolról sem csak nyelvtanulásra használatos) ez úgy néz ki, hogy… Hmm… Azt hiszem, inkább jobb, ha egy példán keresztül mutatom be a dolgot. A példa saját spanyol SRS csomagomból való.
Kérdés: La gente estaba tomando el sol en las playas.
Rögtön az első érdekesség, hogy miért egy egész mondat van a kérdésben? Ez egy későbbi poszt témája, megérdemel egy alapos kivesézést. Na kérem. Itt van a kérdés, belöki a program elém, én elolvasom. Tudom, hogy ez azt jelenti, hogy az emberek (la gente) csinálnak valamit a strandokon (las playas). Sajnos nem emlékszem, hogy az „estaba tomando el sol” mit jelent. Rábökök a válasz gombra, ekkor megjelenik a válasz rész is, ahol magyarul ott van a teljes fordítás:
Válasz: Az emberek napoznak a strandokon.
Sajnos a lényegi részre nem emlékeztem, így nem mondhatom, hogy tudom a kártyát, így rábökök az ismétlésre, így a kártya a pakli végére kerül, hogy a teljes ismétlés végén még egyszer próbát tehessek vele. Ha egy kártyát jól tudtam, megveregetem a saját vállam, majd rábökök a legjobb fokozatra, így az nagyjából pár óra múlva fog előjönni újra (attól függően, hogy hányszor tudtuk helyesen egymás után, pár alkalom elteltével a két ismétlés között már hónapok is eltelhetnek!)
És ez így megy szépen az összes lappal. Macerásnak hangzik, azonban ez minden, csak az nem. Nem is kell neki hosszú idő és rettentően megtérül a befektetett idő. Én naponta 20-30 percet szoktam vele foglalkozni, több felvonásban, tehát nem mondhatom, hogy rettentően időigényes lenne – nem is beszélve az előnyökről. Gyakorlatilag soha nem fogunk elfelejteni semmit, amit megtanultunk.
Végezetül még annyit: okos emberek még azt is mondták, hogy memóriánk gyakorlatilag végtelen, így felesleges azon aggódni, egyszer csak megtelik, és ha még valamit beteszünk, akkor egy régebbi dolog kiesik. Tuszkoljunk csak bele minél több dolgot!
Sajnos ez a cikk a kelleténél hosszabbra nyúlt, így úgy döntöttem, hogy több részben kerül leközlésre. A következő részben egy kicsit mélyebben belemegyünk az ANKI-ba, várhatóan a jövő hétvége magasságában. Addig is jó tanulást!
A sorozat további részei:
– Hogyan ne felejtsd el a tanultakat II. rész
– Hogyan ne felejtsd el a tanultakat III. rész
