Miért szükséges a sok input?

Az elmúlt időben némileg kevesebb időm jutott irkálásra, a meglévő szabad órákat pedig értelemszerűen inkább nyelvtanulásba fektettem, semmint mellébeszélésbe. Úgy gondolom, érdemes inkább akkor írni, mikor van miről, nem pedig határidőkre. Na, elég a fecsegésből.

Az input

A csúnya angol szóra nem találtam csodaszép anyanyelvünkben megfelelőt, így hagytam úgy, ahogy van. De így talán egy kis magyarázatra szorul.

Inputnak nevezünk mindent, ami befelé jön – szöveg/kép és hang formájában. Magyarán ezeket nem mi állítjuk elő (output), hanem valaki más által (ideális esetben a célnyelv natívjai által produkált) kerülnek originálásra, melyeket magunkévá teszünk. Remélem elég tudományos volt, és mindenkit kellőképpen sikerült összezavarni.

A lényeg: nyelvtanulóként olvasunk és hallgatunk, nem pedig beszélünk és írunk. Ez az input. És hogy miért jó ez?

Az input fontossága

Sok-sok nagyszerű és sikeres nyelvtanuló, nyelvész és okos ember megmondta már (Stephen Krashen nyelvész, az input-elmélet megalkotója, Steve Kaufmann, Khatzumoto) hogy ha elég sok inputot beviszünk, akkor a végén valami ki is fog jönni – mégpedig úgy, hogy nem feltétlenül kell megszakadnunk előtte.

Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy ha elég sokat hallgatunk és olvasunk anyanyelvű anyagokat, akkor egyszer csak megnyílik a szánk és csodaszép, cirádás mondatokat alkotunk, olyanokat, hogy még Shaw is belesárgulna.

Hogyan lehetséges ez, gyakorlás nélkül? Sehogy, persze. Gyakorolni kell. De nem kell túlzásba vinni. A lényeg a helyes, nyelvtanilag, stilisztikailag tökéletes és ízléses adat bevitele – a többit meg bízzuk rá elménkre. Majd ő szépen kiválogatja, hogy mit és hogyan akar. Nem kell erőlködni és megszakadni.

Ahogy a Zen Habits mondja: érj el többet, kevesebb munkával! Bízzuk csak rá szépen a dolgokat. Ha számítógépes hasonlattal akarnék élni, az egészet úgy kell elképzelni, mint egy töredezettség-mentesítést a merevlemezen. Mi betoljuk szépen a nagy adag információt a merevlemezre, a számítógép meg idő után megtelik, és nem tud mit kezdeni a sok adattal és belassul. Ekkor van szükség a töredezés-mentésítésre. Ezt nálunk az elme végzi. Belapátoljuk neki a jóságot, ő meg összekombinálja magának. Egyszerűen gyönyörű, hogy mennyire egyszerű. Még mondják, hogy a nyelvtanulás nehéz!

Példa az inputra

Sokkal jobban nem tudnám elmagyarázni a dolgot, mint az Antimoon-os srácok tették (két lengyel úriember, akik anyanyelvű szinten megtanultak angolul, nagyjából 3 év alatt), így hát álljon itt egy kis összefoglaló, hogy egy kicsit érthetőbb legyen a dolog:

1. Rengeteget olvasol és hallgatsz az adott célnyelven, érthető anyagokat – ezeket értelemszerűen megjegyzed, és később felismered őket, ha újra látod (az, hogy milyen hatásfokkal, most nem érdekes, remekül lehet fejleszteni az Ankival).

2. Mikor valamit írni vagy mondani szeretnél a célnyelven, elméd szépen előkotorja a hasonló, már hallott/látott mondatokat, majd azt átalakítva csodálatos új dolgokat alkothatunk. Mennyivel hatékonyabb ez, mint azon erőlködni, hogy „na vajon, most ez present perfect, vagy nem?”

Még egyértelműbb példa:

Tegyük fel, hogy kezdő angolosok vagyunk, és ilyen mondatokkal hozott minket össze a sors:

I like golf.
I like fishing for salmon.
Golf is relaxing.

Ebből a három egyszerű mondatból mindenféle különösebb erőlködés nélkül tudunk produkálni egy ilyet:

Fishing for salmon is relaxing.

Jó, nem?

Ezt persze egészen művészi fokra lehet vinni – minél több adat/mondat áll rendelkezésünkre, annál szebb/jobb dolgokat tudunk kikombinálni.

A tények

A rossz hír az, hogy rettentő mennyiségű inputra van szükségünk, hogy értelmes és összefüggő outputot tudjunk létrehozni. De ez talán nem is olyan rossz – már tudjuk, hogyan érjük el egy majdnem tökéletes szintet – innen már csak rajtunk és a befektetett időn múlik, hogy milyen gyorsan. Nincsenek csodakurzusok, nincsenek rövidítések, nincsenek 2 hét alatt középfokú nyelvvizsga módszerek. Befektetett idő és energia van, ami idővel megtérül – az input módszer megtérülési ideje viszont kiváló, főleg, ha figyelembe vesszük a minőséget.

Tehát a tények: ha tökéletes példákat tanulunk meg (nem kell aggódni, nem vészes, az Anki leveszi a vállunkról a terhet), abból hogyan tudunk rossz és hibás dolgokat alkotni? Válasz: sehogy. Úgy van.

Khatzumoto esküszik, hogy 10000 mondat megtanulása után ő anyanyelvű szinten beszéli a japán nyelvet: a blogját és rajongótáborát nézegetve azt kell, hogy mondjam: én hiszek neki.

Steve Kaufmann 11 nyelven beszél, szintén az input módszer lelkes híve: nekem jó példát mutatott, szintén hiszek neki.

Az Antimoon-os srácok úgy beszélnek angolul, hogy néha még anyanyelvűek sem hiszik el, hogy ők nem amerikaiak.

Ramses, a Spanish-Only blog kreátora is szintén a módszere esküszik – és nála is működik.

Innentől kezdve nekem ez elég arra, hogy kövessem a példájukat. Az input módszer hatásos, bár tény, hogy nem holnap fogunk szecsuáni csirkét rendelni a sarki kínai büfében az elragadó kishölgytől.

Ha reálisak akarunk lenni: Khatzumoto 18 hónap alatt érte el nulláról az anyanyelvű szintet japánból, ám ő extrém eset és napi 24 órában volt kapcsolatban a nyelvvel (nem túlzás).

Ramses azt mondja, hogy 3-4 év alatt simán elérhető egy felsőfok.

Steve Kaufmann számításai szerint 1000 befektetett óra tanulással szintén elérhető a haladó/felsőfok, ez napi egy óra tanulással mondjuk 3 év. Reálisnak tűnik a dolog – a spanyolba 500 órát fektettem magamtól és elértem egy jó középfokot, és akkor még nem is tudtam a leghatékonyabb módszerekről!

Lezárás

Így állunk most, a magam részéről ezt tartom a legjobb módszernek egy nyelv megtanulására. Természetes módon, mindig a szintünknek megfelelő, élvezetes anyagokat hallgatunk és olvasunk, sokszor-sokszor ugyanazt az anyagot, a minták beépülnek elménkbe, a haladás pedig elképesztően gyors.

Két hónap kínai tanulás után már magabiztos kezdőnek nevezem magamat. Persze rengeteg trükk van input témában is: honnan szerzünk jó
, éppen a szintünknek megfelelő anyanyelvű anyagokat? Mennyit kell ismételni? Hogyan nem felejtjük el, amit már megtanultunk? Hogyan gyakoroljuk a már megtanultakat? Hogyan érjünk el stabil beszédkészséget magunktól? És a többi. Ezekről és még sok minden másról lesz szó a jövőben.

Tetszett ez az írás? Osszd meg másokkal is!

Ezek is tetszeni fognak

Érdekel, hogyan lehet megtanulni önállóan egy nyelvet egy év alatt?
Milyen nyelvet tanulsz?
Milyen szinten vagy belőle?
Mi okozza most a legnagyobb nehézséget?
Miért tanulod a nyelvet?
Mi jellemez legjobban téged?

Keresed, hogy milyen módszerrel
tanuld meg önállóan a nyelvet?

A csodamódszerek keresgélése helyett inkább tanulj meg tanulni! Ebben segítenek a rendszerezett kurzusaim.

KATT IDE A RÉSZLETEKÉRT