Miért szükséges a sok input?

Az elmúlt időben némileg kevesebb időm jutott irkálásra, a meglévő szabad órákat pedig értelemszerűen inkább nyelvtanulásba fektettem, semmint mellébeszélésbe. Úgy gondolom, érdemes inkább akkor írni, mikor van miről, nem pedig határidőkre. Na, elég a fecsegésből.
Az input
A csúnya angol szóra nem találtam csodaszép anyanyelvünkben megfelelőt, így hagytam úgy, ahogy van. De így talán egy kis magyarázatra szorul.
Inputnak nevezünk mindent, ami befelé jön – szöveg/kép és hang formájában. Magyarán ezeket nem mi állítjuk elő (output), hanem valaki más által (ideális esetben a célnyelv natívjai által produkált) kerülnek originálásra, melyeket magunkévá teszünk. Remélem elég tudományos volt, és mindenkit kellőképpen sikerült összezavarni.
A lényeg: nyelvtanulóként olvasunk és hallgatunk, nem pedig beszélünk és írunk. Ez az input. És hogy miért jó ez?
Az input fontossága
Sok-sok nagyszerű és sikeres nyelvtanuló, nyelvész és okos ember megmondta már (Stephen Krashen nyelvész, az input-elmélet megalkotója, Steve Kaufmann, Khatzumoto) hogy ha elég sok inputot beviszünk, akkor a végén valami ki is fog jönni – mégpedig úgy, hogy nem feltétlenül kell megszakadnunk előtte.
Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy ha elég sokat hallgatunk és olvasunk anyanyelvű anyagokat, akkor egyszer csak megnyílik a szánk és csodaszép, cirádás mondatokat alkotunk, olyanokat, hogy még Shaw is belesárgulna.
Hogyan lehetséges ez, gyakorlás nélkül? Sehogy, persze. Gyakorolni kell. De nem kell túlzásba vinni. A lényeg a helyes, nyelvtanilag, stilisztikailag tökéletes és ízléses adat bevitele – a többit meg bízzuk rá elménkre. Majd ő szépen kiválogatja, hogy mit és hogyan akar. Nem kell erőlködni és megszakadni.
Ahogy a Zen Habits mondja: érj el többet, kevesebb munkával! Bízzuk csak rá szépen a dolgokat. Ha számítógépes hasonlattal akarnék élni, az egészet úgy kell elképzelni, mint egy töredezettség-mentesítést a merevlemezen. Mi betoljuk szépen a nagy adag információt a merevlemezre, a számítógép meg idő után megtelik, és nem tud mit kezdeni a sok adattal és belassul. Ekkor van szükség a töredezés-mentésítésre. Ezt nálunk az elme végzi. Belapátoljuk neki a jóságot, ő meg összekombinálja magának. Egyszerűen gyönyörű, hogy mennyire egyszerű. Még mondják, hogy a nyelvtanulás nehéz!
Példa az inputra
Sokkal jobban nem tudnám elmagyarázni a dolgot, mint az Antimoon-os srácok tették (két lengyel úriember, akik anyanyelvű szinten megtanultak , nagyjából 3 év alatt), így hát álljon itt egy kis összefoglaló, hogy egy kicsit érthetőbb legyen a dolog:
1. Rengeteget olvasol és hallgatsz az adott célnyelven, érthető anyagokat – ezeket értelemszerűen megjegyzed, és később felismered őket, ha újra látod (az, hogy milyen hatásfokkal, most nem érdekes, remekül lehet fejleszteni az Ankival).
2. Mikor valamit írni vagy mondani szeretnél a célnyelven, szépen előkotorja a hasonló, már hallott/látott mondatokat, majd azt átalakítva csodálatos új dolgokat alkothatunk. Mennyivel hatékonyabb ez, mint azon erőlködni, hogy “na vajon, most ez present perfect, vagy nem?”
Még egyértelműbb példa:
Tegyük fel, hogy kezdő angolosok vagyunk, és ilyen mondatokkal hozott minket össze a sors:
I like golf. 
I like fishing for salmon. 
Golf is relaxing. 
Ebből a három egyszerű mondatból mindenféle különösebb erőlködés nélkül tudunk produkálni egy ilyet:
Fishing for salmon is relaxing. 
Jó, nem?
Ezt persze egészen művészi fokra lehet vinni – minél több adat/mondat áll rendelkezésünkre, annál szebb/jobb dolgokat tudunk kikombinálni.
A tények
A rossz hír az, hogy rettentő mennyiségű inputra van szükségünk, hogy értelmes és összefüggő outputot tudjunk létrehozni. De ez talán nem is olyan rossz – már tudjuk, hogyan érjük el egy majdnem tökéletes szintet – innen már csak rajtunk és a befektetett időn múlik, hogy milyen gyorsan. Nincsenek csodakurzusok, nincsenek rövidítések, nincsenek 2 hét alatt középfokú nyelvvizsga módszerek. Befektetett idő és energia van, ami idővel megtérül – az input módszer megtérülési ideje viszont kiváló, főleg, ha figyelembe vesszük a minőséget.
Tehát a tények: ha tökéletes példákat tanulunk meg (nem kell aggódni, nem vészes, az Anki leveszi a vállunkról a terhet), abból hogyan tudunk rossz és hibás dolgokat alkotni? Válasz: sehogy. Úgy van.
Khatzumoto esküszik, hogy 10000 mondat megtanulása után ő anyanyelvű szinten beszéli a japán nyelvet: a blogját és rajongótáborát nézegetve azt kell, hogy mondjam: én hiszek neki.
Steve Kaufmann 11 nyelven beszél, szintén az input módszer lelkes híve: nekem jó példát mutatott, szintén hiszek neki.
Az Antimoon-os srácok úgy beszélnek angolul, hogy néha még anyanyelvűek sem hiszik el, hogy ők nem amerikaiak.
Ramses, a Spanish-Only blog kreátora is szintén a módszere esküszik – és nála is működik.
Innentől kezdve nekem ez elég arra, hogy kövessem a példájukat. Az input módszer hatásos, bár tény, hogy nem holnap fogunk szecsuáni csirkét rendelni a sarki kínai büfében az elragadó kishölgytől.
Ha reálisak akarunk lenni: Khatzumoto 18 hónap alatt érte el nulláról az anyanyelvű szintet japánból, ám ő extrém eset és napi 24 órában volt kapcsolatban a nyelvvel (nem túlzás).
Ramses azt mondja, hogy 3-4 év alatt simán elérhető egy felsőfok.
Steve Kaufmann számításai szerint 1000 befektetett óra tanulással szintén elérhető a haladó/felsőfok, ez napi egy óra tanulással mondjuk 3 év. Reálisnak tűnik a dolog – a spanyolba 500 órát fektettem magamtól és elértem egy jó középfokot, és akkor még nem is tudtam a leghatékonyabb módszerekről!
Lezárás
Így állunk most, a magam részéről ezt tartom a legjobb módszernek egy nyelv megtanulására. Természetes módon, mindig a szintünknek megfelelő, élvezetes anyagokat hallgatunk és olvasunk, sokszor-sokszor ugyanazt az anyagot, a minták beépülnek elménkbe, a haladás pedig elképesztően gyors.
Két hónap kínai tanulás után már magabiztos kezdőnek nevezem magamat. Persze rengeteg trükk van input témában is: honnan szerzünk jó
, éppen a szintünknek megfelelő anyanyelvű anyagokat? Mennyit kell ismételni? Hogyan nem felejtjük el, amit már megtanultunk? Hogyan gyakoroljuk a már megtanultakat? Hogyan érjünk el stabil beszédkészséget magunktól? És a többi. Ezekről és még sok minden másról lesz szó a jövőben.

Önállóan tanulsz nyelvet?

Csináld végig az ötnapos nyelvtanulási gyorstalpaló videókurzust és haladj háromszoros sebességgel! Katt ide a részletekért!

  • Pingback: 4 dolog, amiért a mérnökök jobb nyelvtanulók - avagy Trust me, I'm an engineer - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Miért kell elegendő alvás ahhoz, hogy megtanulj egy nyelvet? - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Meg lehet tanulni öt év alatt öt nyelvet? | language/sprache/язык()

  • Zoltán Loksa

    Szia Bálint,

    Nagyon sokat olvasom az írásaidat, ha 10 évvel elöbb jutnak a tudomásomra, ma már 4 nyelven beszélnék, a másfél helyett… Az input módszer nagyon jó dolog. Én Kínait tanulom, viszont nem nagyon találtam rövidfilmeket, rövid töréneteket amivel az input módszert lehetne gyakorolni. A kérdés annyi, hogy hosszabb regényekkel filmekkel is működhet? Mert akkor megnézem a StarWars-t Kínaiul 🙂

    • Szia Zoltán,

      Nézz körül a viki.com-on, mert rettenet mennyiségű kínai cucc van hozzá, a legtöbbhöz felirat is van és persze ingyenes és legális. 🙂

      Amúgy szerintem nem a film hossza számít, hanem hogy ne legyen túl nehéz, mert ha semmit nem értesz belőle, akkor az input hatás nem érvényesül. 🙂

      Hajrá!

      • Zoltán Loksa

        Köszönöm szépen a választ. Ezek a sorozatok bőven szintem felett vannak sajnos. HSK2 körülre gondoltam forrásanyagot. Találtam párat, de azt nem gondolnám jó dolognak, hogy a géphang felolvassa egymás után a szavakat mert az messze van az élő beszéldtől 🙂

  • Pingback: Payday loans()

  • Pingback: blog-blogs()

  • Pingback: Extenzív olvasás - így használd az olvasást a nyelvtudásod hatékony fejlesztésére - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: låna pengar utan säkerhet svar direkt()

  • Pingback: huslån utan kontantinsats()

  • Pingback: steroidi anabolizzanti()

  • Pingback: luottoa()

  • Pingback: Non-stopPress | A nyelvtanulás útján()

  • Pingback: Német C1 projekt összefoglaló VI. | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Egyszerű, de nagyszerű - avagy ne bonyolítsd túl! | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Hogyan válasszunk inputot? | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Mennyit érnek az Öt év - öt nyelv módszerei, avagy a spanyol körút utózöngéi | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Beyzie

    Én nem szoktam dicsérni, de a blogod határozottan kikényszeríti belőlem e cselekvést. Nyáladzom a bejegyzéseket és tetszik, amit látok a szememmel:) Eddig csak olyan nyelvtanulással kapcsolatos oldalakon kötöttem ki, ahol konkrét leckékkel, egyéb nyavalyákkal tukmálták a látogatót, hátha megveszi a saját gyártású tankönyvet/szótanuló-kártyát, egyéb vackot, némi túlárazással időnként, de a tényleges érték kevés volt. Frissítő kivételnek vélem a te munkásságod:) Okos, jó dolgok vannak lepötyögve, amik egyúttal a cikkekből áradó pozitív kisugárzással segítik életben tartani a motivációt. Kicsit olyan, mint az Allen Carr-módszer a dohányzásról való leszoktatás kapcsán – ami mellesleg nálam 1 hónapja bevált:) No nem fényezem tovább metálosra a WordPress-sablonod;) Remélem, az 5 évből “még 5 év” lesz:) Gratu!:)

    • Haha, köszi szépen Beyzie, remélem sokáig maradsz még a köreinkben! 🙂

  • Pingback: Az Öt év - öt nyelv további irányvonalát megszabó kérdőív értékelése | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Öt év után - értékelő és hogyan tovább? | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Koós István

    Ezt a 10000 mondat-dolgot nem értem teljesen. Hogyhogy ennyi mondatot kell megtanulni?

    Ha egy átlagos könyvben van kb. 40 sor egy oldalon, és a tanult mondatok közepes hosszúságúak, egy sor terjedelműek, akkor kijön az, hogy egy 250 oldalas könyvet kell fejből megtanulni szóról szóra.

    Jól mondom?

    • Szia István,

      Ez a 10000 mondat csak egy irányszám, amit Khatzumoto (ajatt.com) fogalmazott. Ez a legtávolabbról sem arról szól, hogy fogok és megtanulok egy könyvet kívülről és akkor tudok az adott nyelven.

      A 10000 mondatnak releváns, a saját szintednek (tehát folyamatosan fejlődőnek), az érdeklődési körödnek megfelelőnek kell lennie – magyarul gyűjtögetni kell őket folyamatosan. Nincs olyan, hogy itt egy lista a 10000 mondatról és akkor mindenki tud az új nyelven.

      Másrészt ez csak segít berögzülni az új nyelv nyelvtanát, szavakat, kontextusát – de ettől valaki még nem fog beszélni, ahhoz gyakorolni (output) is kell.

      B.

      • Koós István

        Köszönöm a választ,

        a kérdésem még az lenne, hogy mit jelent a 2megtanulni” ebben az esetben. Én franciául tanulok, és egy nyelvtankönyvből kiírtam a legfontosabbnak tűnő példamondatokat a legfontosabb nyelvtani jelenségekre, és elhatároztam, hogy megtanulom őket, hogy ezeken keresztül berögződjenek a helye szabályok.

        Ez kb. 200 mondat, de még ezt is alig bírom megtanulni. Ehhez képest a 10000 azért eléggé soknak tűnik.

        • Ez attól függ. Ha a francia mondatokat tanulod meg “felismerni”, magyarul passzívan tudod, hogy mit jelentenek, de nem tudod őket reprodukálni (vagyis nem tudnád ugyanazt a mondatot magyarról franciára fordítani), akkor azzal maximum olvasni, szöveget érteni fogsz jobban. Attól függ, hogy mi a célod, de az outputot nem lehet kikerülni.

          Igen, 10000 mondat elég sok, de egy nyelvet az ember nem is egy hét alatt tanul meg. Ha leosztod szépen és kitartó vagy, akkor lesz eredménye. Csak ne izomból menj neki a feladatnak, mert kiégsz (velem párszor megtörtént) 🙂

  • Pingback: Hallgatni arany - mit, mikor, hogyan | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Szemléletváltás az angoltanuláshoz | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Egy év alatt spanyolul | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Input-ok | How I learn language()

  • Pingback: Mi a különbség a nyelvtanulás és a nyelvgyakorlás között? | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Nyelvi reaktiválás - avagy 90 nap optimalizált némettanulás | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Vendégposzt: Papp Norbi sikersztorija az angollal | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • EnglishFan

    Lesson 2 – Do Not Study Grammar Rules (You’ll love this one!)
    http://learnrealenglish.com/7-steps-to-learning-english

    Nyelvtant pedig tanulni kell!!
    De ez nem elég!

    Találtam még a neten egy érdekes leírást:
    http://nyelvtehetseg.blog.hu/2010/05/23/elonyelvi_angol

    “Ahhoz, hogy folyékonyan beszélj, sok érthető és ismétlődő hanganyagra van szükséged.
    Ez az egyetlen megoldás.
    Ahhoz, hogy az angol nyelv fantasztikus beszélője legyél,
    a füleddel kell az angolt tanulnod és nem a szemeiddel.
    Magyarul, szövegeket kell hallgatnod.
    A füleid lesznek a kulcs a kiváló angoltudáshoz.

    Milyen fajta hanganyag a legjobb?
    Nos, ismétlődőnek és számodra érthetőnek kell lennie.
    Ezen mindkét tényező nagyon fontos – Érthető és Ismétlődő.

    Ha nem érted amit hallgatsz, nem tanulsz semmit. Nem fogsz fejlődni.
    Ez az amiért ha angol TV csatornákat hallgatsz
    az nem feltétlen segít neked a nyelvtanulásban.
    Jelentős részét nem fogod megérteni.
    Ezek túl bonyolultak, túl gyorsak, tehát inkább csak önbizalom rombolóak.

    Ha nem érted meg, nem fogsz fejlődni! Eddig érthető igaz?
    Ezért, a legjobb magnóhallgatási anyag KÖNNYŰ.
    Tehát, főként könnyű nyelvezetű angolt kell hallgatnod.
    A legtöbb tanuló olyan anyagot hallgat – VAGY OLVAS – ami túl bonyolult számára.
    Nem értenek meg eleget belőle, és így csak lassan tanulnak.
    Hallgass egyszerű angol szövegeket,
    és a beszéd- és olvasáskészséged rohamosan fog fejlődni!

    De ahogy mondtam, az érthetőség a receptnek csupán a felét teszi ki.

    Magában csak az érthetőség nem elegendő.
    A recept másik része a sok ismétlés.
    Jelen esetben az ismétlést az új kifejezések hallásának mennyisége alatt értjük.
    Ha egy új szót csak egyszer hallasz, rövid időn belül elfelejted.
    Ha 5-ször hallod, valószínűleg még mindig el fogod felejteni néhány órán belül.

    Egy-egy szót vagy nyelvtani példát sokszor kell meghallgatnod
    mielőtt azonnal képes leszel rutinból használni és megérteni őket.”

    Illetve:
    http://nyelvtehetseg.blog.hu/2010/05/13/az_en_sikersztorim

    “2007 telét járjuk, amikor is édesanyám egyik volt – angoltanár – barátnőjével
    szóba kerülök én, mint vita tárgya.
    Azt mondta, hogy szívesen elvállal, én pedig – ennyi kudarc után – úgy voltam vele,
    hogy egy próbát megér… legfeljebb majd “ezt” is lepattintom.
    Januárjában elkezdtünk tanulni. Be kell valljam érdekes módszere volt,
    de legalább volt, és ez az újdonság erejével hatott rám:

    A Kérdések és válaszok angol nyelvből c. könyv szóról szóra való megtanulása.

    Az első anyagrészre 2 hetem volt, hogy ki szótárazzam és még 1 hetem, hogy megtanuljam.”

    • Érdekes írás és a legtöbbjével egyet kell értenem. 🙂 Nagyon jól össze vannak szedve a dolgok, köszi!

  • EnglishFan

    Állandóan azt olvasom egyes helyeken, hogy nyelvtanuláskor ne tanuljunk nyelvtant.
    (Effortless English, Villám módszer, stb.)
    Szerintem ez hülyeség, de mindegy.

    Egy érdekes dologgal találkoztam ma.
    Egy pár hónap múlva négyéves kislány mondott egy ismert mondókát.
    Majd azt vettem észre, hogy csak úgy szórakozásból fogta és berakta mindegyik mondatot a mondókában tagadó alakba, azaz beletette a nem-et.

    Mindig azt hallani, hogy úgy kellene nyelvet tanulni, ahogy a gyerekek teszik azt.
    Tessék itt a példa, már kiskorban is gyakorolják a gyermekek a nyelvtant az anyanyelv tanulása során.

    • Igen, mostanra nekem is megváltozott a véleményem – a nyelvtan fontos, mert megjegyezni csak azt tudjuk, amit értünk (ez számomra eddig nem volt világos). Tehát az input fontos, de csak akkor, ha az ÉRTHETŐ input, amibe természetesen maga a nyelvtan is beletartozik. Ezért fontos belőni az éppen aktuális szintünket és annak megfelelő inputot válogatni.

      Érdekes történet – és például, az általad említett Effortless Englishben is így csinálják, és szerintem is egy remekül működő dolog. 🙂

  • EnglishFan

    Éljen az input módszer! 🙂

    Language Is Peeing: The Approximately Top Ten Reasons Why Language Acquisition = Micturition

    http://www.alljapaneseallthetime.com/blog/language-is-peeing

    • 🙂 Katzumoto vicces gyerek és persze érdemes odafigyelni arra, amit mond. 🙂

  • Pingback: Négy módszer a megszerzett nyelvtudás fenntartására | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Nem megy a beszéd? Akkor csalj! | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Német videó – interjú 3 hónap tanulás után | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Hogyan álljunk neki a német nyelv tanulásának? | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Beszélj folyékonyan - passzív nyelvtudásból aktív | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: 'Öt év - öt év' - a második év | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Áté

    Rábukkantam (nem a legjobb szó rá) még egy nagyon jó és szórakoztató input-forrásra:

    http://www.imsdb.com/

    Itt kedvenc filmjeink forgatókönyvét olvashatjuk, egy az egyben ahogy az meglett írva.

    De ha nem is itt, google-ba beírom a film címét és utána a “script” szót; szinte az összes létező filmet megtalálhatjuk.

    Én jelenleg a Reszkessetek betörők-et olvasom 🙂

    • Anonymous

      Hello Áté,

      Ez tényleg marha jó és szórakoztató! 😀 Köszi szépen!

  • Pingback: Jobb akcentust szerezni passzív módon? | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Gyakorold a nyelvet az interneten! | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Miért nem tudok jobban X nyelven? | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Effortless English – egy szépségkirálynő tapasztalatai()

  • melorin

    @[balint]: Köszi a bíztatást 🙂

    Mióta tolmácsként ügyködök, az események felpörögtek. A cég szlovák főnöke felfigyelt rám, és ma volt egy meetingünk (persze angolul), ahol azt mondta, hogy szeretne a jövőben alkalmazni úgymond területi képviselőjükként itt Magyarországon. Így nem csak az ideiglenes munkákat végezném el nekik, hanem állandó alkalmazott lennék.

    Szuper lenne!

    Egy kicsit rá kéne feküdni az angolra még jobban, mert azt nagyon jól értem, amit nekem mondanak, de van úgy, hogy egy kicsit gondolkoznom kell azon, hogy én hogy mondjak valamit angolul, és néha nem jutnak eszembe szavak.

  • [balint]

    @melorin: én nem aggódnék a helyedben. idővel jönni fog. nekem is így volt az angolnál – nem azért nem értettem, mert nem ismertem a szavakat, hanem mert nem hallottam ki őket. de ezt kellő hallgatással jól fel lehet fejleszteni. nekem ami sokat segített, hogy egy bizonyos szint felett egyszerűen elhagytam a feliratot a filmről és így kénytelen voltam duplán figyelni. Egy fél év alatt nekem rettenetesen sokat fejlődött ez a dolog. kitartás!

  • [balint]

    @melorin: épp ellenkezőleg, örvendetes, hogy megosztottad! ez tényleg marha jól hangzik! 😀 újabb csodálatos példa, hogy miért is érdemes nyelvet tanulni. 😀

    amúgy ez a külföldre utazni és ott tanulni dolog: én csak itt Ausztráliában vettem észre, hogy tulajdonképpen én otthon tanultam meg, mindenféle anyanyelvi segítség nélkül. Ez is azt mutatja, hogy lehetséges. Pontsítanék: egy masszív felső fokra el lehet jutni otthon is (persze ez nyelv és tanuló függő is) – aztán miután tökéletesre akarod gyúrni, akkor érdemes külföldre menni. Legalábbis én így érzem. De persze nyilván nem hátráltathat, ha már eleve az első naptól kezdve külföldön tanulod. 😀

    @tdk.112: gratula a haladáshoz. 😀 én mondjuk nem mondanám, hogy ilyen erős a két akcentus között az eltérés, de tény, hogy én is az amerikai angolt tanultam és bizony az angol anyagokra jobban oda kell kicsit figyelnem, hogy tökéletesen megértsem. amúgy én sem rajongok az angol kiejtésért. 😀

    az a cimborám egy ízig-vérig angol srác volt, aki az amerikai filmekre rakott (és rak) feliratot. 😀

  • tdk.112

    Szerintem bármilyen egynyelvű szótárban megtalálod a kiejtést is. Én mondjuk a wiktionary.com-ot, vagy ha ott nem találom, akkor a Google Dictionary-t használom.

    És a mai meglepetés kiejtésünk: should >>> en.wiktionary.org/wiki/should

  • melorin

    Hol nézzem meg a szavak helyes kiejtését?

    Egyébként pedig nem hiszem, hogy azért nem értem a filmeket mert nem ismerem fel a szavakat a kiejtésük szerint, hanem mert nem is hallom meg őket olyan értelmetlenül, vagy túl gyorsan mondják.

    No meg az még mindíg problémát tud okozni, ha egy mondatban szerepel egy ismeretlen vagy ritkán hallott szó, és hajlamos vagyok elkezdeni gondolkozni azon, hogy mit is jelent. Legtöbbször rájövök 1-2 mp-en belül, de azalatt meg lemaradok a többi szövegről, így már csak a következő mondatnál tudok bekapcsolódni a szövegbe.

  • tdk.112

    Hmm, annyit tudnék még tanácsolni, hogy nézz meg szinte egyenként minden szót, hogy hogyan is kell helyesen kiejteni. Vagy legalábbis amikben nem vagy teljesen biztos. Én anno elképedtem, hogy az OF szó helyes ejtése: /ʌv/ (IPA “kódolásban”). És egyébként magyar embertől még nem hallottam nem F-fel mondani…

    Szóval szerintem sokat lehet abból is tanulni, ha az ember ismeri a szavak helyes kiejtését, mert így talán jobban megérti a hallott beszédet is. 😉

  • melorin

    A filmeket sajnos még mindig nem értem meg 🙁 Nem akarok hülyeséget mondani, de szerintem még a 10%-ot sem éri el a megértési mutatóm. Szomorú ennyi feliratos film után, és jópár felirat nélkülin is túlvagyok már, amiket csak a képek miatt értettem meg, hogy miről szólnak…

  • tdk.112

    @melorin: Na, hát ez fantasztikus! 😉

    Akkor már én is iderakok egy kis személyes történetet.

    A brit angolt egyszer és mindenkorra megutáltam. Nagyrészt amerikai filmeket szoktam nézni, és amikor az 1960-as Psycho-t megnéztem, nagyon meg voltam magammal elégedve, mert a film 99,5%-át megértettem. Másnap pedig megnéztem egy brit filmet, a Dead Man’s Shoes-t, és jó esetben is a film 50%-át értettem meg, de lehet, hogy annyit sem.

    El is keseredtem, gondoltam nagyon elbíztam magam, vagy sokat várok magamtól, nem tudom… Harmadnap megnéztem Rob Zombie első rendezését, a House of 1000 Corpses-t, és ismét bebizonyosodott, hogy az amerikai angolt a brittel ellentétben szinte tökéletesen megértem.

    Egyébként az elmúlt fél év során közel 100 filmet néztem meg, nagy többségében amerikai filmeket.

    Emellett persze nyomatom az audiobookokat is, bár az érettségi miatt az utóbbi időben hanyagoltam. De azokat is nagyon jól értem. 🙂

    Szóval így történt, hogy keményem megutáltam a brit kiejtést. Azt hiszem, te mondtad Bálint, hogy egy ausztrál ismerősöd felirattal nézi az amerikai filmeket. Na, nálam ez valószínűleg fordítva alakult ki.

  • melorin

    Sziasztok.

    Már rég írtam ide bármit is, úgyhogy azzal kezdeném, hogy jobb az új betűszín 🙂

    Mivel nemrég beteg voltam, és sokat feküdtem az ágyban, egész nap hallgattam Harry Pottert, így már az utolsó megjelent könyvnél tartok 🙂 Szerintem elég sokat profitáltam belőle. Sokkal könnyebben fogom fel a hallott beszédet, és ennek már hasznát is tudom venni.
    1 hete felhívtak telefonon, és megkérdezték, hogy tényleg tudok-e angolul, mert lenne egy munka számomra. Arról van szó, hogy Maláj személyek magyar emberekkel végeztetnek bizonyos munkákat: ellenőrizni kell több ezer db TFT kijelzőt, meg ilyesmik.

    Csakhogy a Malájok nem tudnak magyarul, és a magyar csapatból senki nem tud angolul. 🙂 Itt jövök én a képbe.
    Úgyhogy most azt kell csinálnom, hogy fordíthatok egész nap oda-vissza, és irányítgatom a csapatot.

    Úgy érzem, hogy ez egy jó gyakorlás, és nagy lehetőség számomra, mert legalább a bátorságom megjött ahhoz, hogy meg merjek szólalni, és hát beszélni-beszélni… Ja, és még fizetnek is érte 😀

    Most örülök, hogy ennyi energiát belefektettem eddig az angol tanulásába a tanfolyam elvégzése után is.
    Ők meg vannak elégedve velem, én gyakorolhatok, van munkám, mi kell még? 🙂 Már csak ki kéne egyszer utazni külföldre. De ez még a jövő zenéje.

    Bocs, hogy kicsit offoltam, de megszerettem volna osztani veletek ezt a kis élményt.

  • Pingback: Angol akcentusok, dialektusok – Érted!?…()

  • [balint]

    @nyaa: pontosan így van. tehát önmagában nem arról van szó, hogy fellapozok egy szótárat, kijegyzetelek tízezer mondatot és tudok japánul. 😀 tudom, én is végigolvastam a blogját elejétől a végéig 😉

  • nyaa

    Szia!

    Nah azért néhol pontatlannak tetszik lenni 😀
    “Khatzumoto esküszik, hogy 10000 mondat megtanulása után”
    …erről megy a vita, hogy nem is elég önmagában a tízezer mondat, sokkal inkább a környezet amit maga köré alakított ki. Fontos volt, hogy nem csak “valahonnan” előszedte azokat a mondatokat, hanem az olvasmányos élményeinek (említette hogy mennyi könyvet kell “átszkennelni”, nem konkrétan elolvasni) egy output terméke voltak azok a mondatok. Tehát az egész Anki szókártyásdi, amivel foglakozott (foglalkozik), csak egy végterméke amit ő csinál, és nem ez az oka hogy igazából ő elérte azt amit elért.

    “, ám ő extrém eset és napi 24 órában volt kapcsolatban a nyelvvel (nem túlzás). ” … passzív hallgatás egész nap, és hordta a laptopját iskolába amin a szókártyáit ismételte (aztán diploma után kiutazott másfél év múlva Japánba). Szóval mellette volt dolga bőven, az a kettőszáz ismétlés naponta nem egy megterhelő dolog, akkoriban még nem 50 szókártyát tett be naponta a programjába.

    Fúúú, ki olvassa el ezt mind.

  • [balint]

    @Andras /البكري: 你好 András 😀 Wow, nem hiszem el! 😀

  • 安徳拉希

    你好

    Végre találtam egy netes mongol TV-t, igaz, a hírműsoraik tavalyiak 🙂 De egy darabig el leszek vele 🙂
    etv.olloo.mn/modules.php?name=shows

  • [balint]

    @Andras /البكري: olajat neki? 😀 azaz hajrá? 😀

  • 安徳拉希

    加油! (^_^)v

  • [balint]

    @Andras /البكري: Sajna az még lesz egy kis idő, mert előbb meg kell tanulnom őket, hogy hitelesen előadhassam magam a témában. 😀

  • 安徳拉希

    @[balint]:

    Kíváncsian várom a hanzi tanulós posztot!

    Jó az a kis mongol társalgás, csak néhol elég elavult…

  • [balint]

    @Andras /البكري: Ja, elég jó könyv, szeretem. Csak jönne már ki a második része. 😀
    A 30-40 hanzi teljesen reális, mindenféle erőlködés nélkül, a megfelelő technikával 🙂 A technológia kombinálva a mások által már bejáratott technikákkal és kész is a csoda. 😀 Naponta egy óránál többet nem vesz igénybe, ismétléssel együtt. Akarok majd egy hosszabb posztot írni róla. 🙂

    Ja, érthető a Mongol dolog. Lekaptam a Mongol társalgás könyvet, amihez az oldaladon volt a link. Érdekes 🙂 Bár nem tudom hogy beszélt Mongolt hol lehetne beszerezni 😀

  • 安徳拉希

    @[balint]:

    szia!

    A könyvet nem ismertem, köszi, hogy felhívtad rá a figyelmemet!
    Naponta 30-40 hanzi?!
    Elég jól nyomod 🙂

    Mongol tanár(ok) pl az Elte mongol szakán vannak, én is ott tanultam.
    Valamelyik nyelviskola is hirdetett mongol tanfolyamot, de nem hiszem,hogy sokan jelentkeztek volna.

  • [balint]

    @melorin: Na látod, csak rá kellett szánni pár percet és máris van anyagod. 😀 Aztán ha már unod, keress még hármat. De a régi hármat ne töröld le, egy pár nap múlva hallgasd meg őket újra. És mindig, mikor valami újat találsz, hallgasd meg párszor a régieket is.

    Hogy érted, hogy lefáraszt? Az csak azért lehet, mert túl nehéz a szöveg a szintednek – ez egy biztos jel arra, hogy egy kicsit egyszerűbb dolgokat kell keresned. Ne feledd: a fő cél a “fun” – nem lehet erőltetve tanulni. Csakis azt csináld, amit élvezel, tuti recept, másoknak is bevált 😉

    @tdk.112: Én napi mondjuk két órát szentelek a hallgatásnak/olvasásnak/srs-ezésnek, de akkor azt komolyan, teljesen odafigyelve. Aztán mikor a figyelmem valahol máshol jár (dolgozok, cikket írok, egyetem, stb.), akkor csak zakatol a fülemben a már ismert szöveg. Én ezt találom a legműködőbbnek.

  • tdk.112

    Hát, én azt találtam ki, hogy amíg AJ-t hallgattam, addig elkezdem nyomni valami egyszerű flash (vagy -féle) játékot. Gondolom többetek ismeri a Zumát. Nekem az segített a koncentrációban. A lényeg, hogy magán a játékon ne kelljen gondolkodni.

  • melorin

    @[balint]:
    Nem haragszom, mert nem tudom mi tűnik kifogás szagúnak, de ha tudnám, akkor sem tenném 😀
    Találtam legalább 3 podcastot 🙂
    Na, akkor ezeket fogom hallgatni, amikor már a könyökömön jön ki AJ Hoge 🙂
    Leszedtem a váratlan utazás sorozatot is angolul, feliratot nem is keresek hozzá, jó lesz egy kis kanadai akcentust hallgatni. 😛

    Egy 1979-es JLH(John Linsley Hood) által tervezett A-osztályú fejhallgató-erősítőt.
    Oda vagyok a minőségi zenehallgatásért, és ez az erőlködő olyan minőséget nyújt, amire nem lehet panasz 🙂 A srác, akivel levelezek angolul, megígérte, hogy elküldi a kimaratott NYÁK-ját az erősítőnek, mert náluk ez marha olcsó, meg írjam meg, hogy mi az amit nálunk nehéz beszerezni, majd azt is hozzácsapja a csomaghoz, és mindezt free! Nem semmi, hogy ilyenek is vannak még.

    Annyit kérdeznék még, hogy amikor már lefáraszt a hallgatás, akkor pihenjek, vagy inkább toljam tovább az agyamba?

  • [balint]

    ismét gratulálnom kell a blog.hu-nak, mert a bit.ly url rövidítőt természetesen nem ismeri fel. komolyan neki kell esnem kifaragni végre azt a nyomvadt wordpress motort. 😀

  • [balint]

    @Andras /البكري: Nem gondoltam volna, hogy Magyarországon volt akár egyetlen Mongol tanár is 🙂

    Hanzi: Heisig könyvéből, egyelőre csak az egyszerűsített Hanzikat nyomom, de kénytelen leszek nekiesni a tradícionálisaknak is, mert a fránya Tajvaniak azt használják és én oda készülök 😀

    Holnap érem el az 1000. karaktert 🙂 De nem írom őket. Nem érdekel az írás. A 21 században élünk, maximum gépelni tanulok meg 🙂 De egyelőre boldog vagyok az olvasással. Mindent csak szépen sorban. 😀 Miután megtanultam egy karaktert, szórom befele az Ankiba. Csodálatosan egyszerű és nagyszerű móka a kínai karakterek tanulása.

    Nem tudom ismered-e a könyvet, 1500 karaktert tartalmaz és elvileg nemsokára ki kell, hogy jöjjön a második része, amiben újabb 1500 karakter lesz. 3000 karakter már elég kezdésnek, hogy nagyjából megértsem mi folyik körülöttem. Remek ötleteim vannak az olvasás fejlesztésére, de mindent csak szépen, sorban. 😀

    Meg egy hete vettem meg ezt a könyvet: cgi.ebay.com.au/ws/eBayISAPI.dll?ViewItem&item=280469215876&ssPageName=STRK:MEWNX:IT#ht_1633wt_940 ami amúgy egy az egyben fenn van neten itt: http://www.zhongwen.com/ csak én szeretem magammal hurcolni a könyvet és abból tanulni. Azért jó, mert gyökökre le van bontva és nekem az etimológia rengeteget segít. Napi 30-40 karaktert tanulok meg.

  • 安徳拉希

    @[balint]:

    “Hát igen, könyvből elég nehéz megtanulni a hallás utáni szövegértést. “

    🙂
    Emlékszem, a magyarországi mongol tanárom mindig szépen lassan beszélt, teljesen érthető volt, de amikor találkoztam mongol diákokkal, egy szót sem tudtam felfogni 🙂

    “én híve vagyok a kezdetektől való természetes beszédtempónak. “

    Egyetértek.

    A hanzikat milyen módszer alapján tanulod?
    Kezdő koromban naponta gyakoroltam az írást, füzeteket írtam tele.
    Segített az is, hogy kicsit áttanulmányoztam a kínai írás felépítését (六書 liushu), különös tekintettel a gyökökre (bushou 部首) és a fonetikai elemekre (shengfu 声符) .
    A Nagy Bálint-féle kínai nyelvkönyvben is volt erről egy fejezet, nagyon tanulságos volt.

  • [balint]

    @Andras /البكري: Igen, én is azért gondoltam, hogy először nekiugrok a Mandarinnak, mert utána a többi ázsiai nyelv is, ha nem is sétagalopp, de könnyebb lesz/lehet. És ugye Mandarinhoz nincs hiány anyagban.

    Ez a baj a ritka nyelvekkel, hogy nincs hozzájuk anyag, amit lehetne tanulni – ahogy te is írtad.

    TV: ezt pont ma találtam:
    http://www.tvunetworks.com/watchTV/index.html
    szuper cucc és nyelvekre le van bontva. Sajna Mongol nincs. 🙂

    Ez a Mongólia dolog inkább csak érdekesség számomra, nem hiszem, hogy neki fogok menni – megfelelő mennyiségű input nélkül ez csak nyögdécselés lenne. De az országot mindenképpen meg akarom nézni magamnak. 😀

    Hát igen, könyvből elég nehéz megtanulni a hallás utáni szövegértést. 😀

  • 安徳拉希

    meg tudok: megtudok

    ez nem az én napom 🙂

  • 安徳拉希

    aba:abba

  • 安徳拉希

    @[balint]:

    Igen, Japánban élek.

    “és a japánt használod más nyelv tanulására? “

    Igen, vettem itt néhány nyelvkönyvet, koreait, vietnámit, kínait, de ezekre most nincs nagyon időm.
    Bár a japán többé-kevésbé különbözik a fenti nyelvektől, a kínai írás ismerete hatalmas segítséget jelent.

    Koreai órára jártam egy félévet, de katasztrófális volt. Fél évig szinte csak az írást vettük, társalgás nuku, így aba is hagytam.
    “rettenetesen érdekel Mongólia és nagyon szeretnék elmenni oda, dolgozom már az ügyön. “

    Húha!!
    Mongolul is tanulok pár éve, de úgy érzem, hogy nem nagyon jutok előre.
    Ennek talán egyik oka a nyelvi anyagok hiánya…Pl szótárból is csak mongol-magyar van.
    Eddig főleg a mongóliai mongolt tanultam, de mivel itt elsősorban belső-mongolokat ismerek, ezért talán érdemesebb volna erre ráállni. Az írás miatt is inkább ez a szimpatikusabb.
    Mongolul meg tudok írni egyszerűbb leveleket, e-maileket, elolvasok szövegeket, de a beszéd és a hallás utáni szövegértés nem nagyon megy. A neten ugyan találtam online mongol TV-t, de vagy nem tudom megnyitni, vagy pedig akadozik…

  • [balint]

    @Andras /البكري: 🙂 és a japánt használod más nyelv tanulására? a blogodat nézegetve úgy gondolom Japánban élhetsz. vagy tévednék?

    rengeteg jóságot látok ott, különösen a mongol anyagok érdekelnek. 🙂 egyszer felindulásból úgy döntöttem, ha minden kötél szakad, akkor B tervként eladom mindenem, megtépem a ruhám és elvonulok Mongóliába a hegyekbe nomádnak. 😀 rettenetesen érdekel Mongólia és nagyon szeretnék elmenni oda, dolgozom már az ügyön.

  • 安徳拉希

    @[balint]:

    Útleírások hatására kezdtem el a japánt tanulni még a ’90-es években. Az angol semmit sem segített, mert akkor még semmit sem tudtam angolul-de most se sokkal többet 🙂

  • [balint]

    @Andras /البكري: az igen, gratula! 🙂 miért döntöttél a japán mellett? az angol segített a tanulásban?

    szavak: nem tanulom őket. legalábbis nem tudatosan. sokat olvastam a témában és a saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy felesleges, mert:

    – semmi bizonyíték arra, hogy valaha is használni fogom őket, ezért feleseges
    – ha fontos, úgyis elő jön újra, akkor újra látom, és előbb-utóbb megjegyzem.
    – a nyelvtanulás a nyelv élvezetéről szól, nem ócska magolásról. az élvezet, a “fun” a legjobb hajtóerő. azt pedig villámgyorsaan agyon lehet vágni mindennel, amihez nincs kedvünk csinálni. én nem szeretek szavakat tanulni, magolni és szótárazni: persze szeretem érteni, hogy miről van szó, de miután megvan a koncepcionális fogalom, egyszerűen csak hagyom a szót. úgyis előjön előbb utóbb és akkor ujjal mutogathatok rá, hogy “hinnye, hiszen én ismerlek téged!”. bevált módszer, és nem csak nekem. 😀

  • 安徳拉希

    @[balint]:

    Megvan a Nemzetközi japán nyelvvizsga 1. szintje , ez talán felsőfoknak számít (?).

    Meg akartam Tőled kérdezni, hogy a szavak tanulásakor mindenféle szót (pl különböző fa-és halfajták stb) megtanulsz, vagy csak azt, amit éppen akkor szükségesnek tartasz?

    “szerintem fontos különböző dialektusokat hallgatni.”

    Ezzel egyetértek.

  • [balint]

    ezt a részt meg hagyjátok figyelmen kívül: “rettentő sok pnem értek egyet tdk-val, szerintem fontos podcast van szövegátirattal. ” rossz helyre írtam. hihetetlen ócska ez a blog.hu, hogy még szerkeszteni sem lehet. 😀 érik a lecserélése. amint lesz rá két napom. 😀

  • [balint]

    @gazdagfasz: azt hiszem nem teljesen értem, hogy mit akartál azzal mondani, hogy “Szerintem sose félj átugrani a paradigmákat. “

    @két duda( . ) ( . )egy csárdában:

    igen, szerintem fontos az audio, de ha nincs, hát a mondat is több mint a semmi.

    persze, a filmek jó forrás. és egy hangeditáló progival simán kiszedheted az audiót a filmből és belepaszírozhatod a kártyába. én mondjuk egyszerűen csak kiszedem a hangot és rátolom az mp3 lejátszóra és szól a fülemben egész nap. én inkább csak a célnyelvre koncentrálok – ha tudom, hogy miről szól a dolog, akkor bátran mehet egész nap, ismételve. de annak nem sok értelmét látom, hogy csak úgy hallgatni, hogy azt sem tudom miről van szó. a kínainál például én szeretem hangról hangra lebontani, mert így sokat tanulok a gondolkodásmódról – például, hogy a mobiltelefon egyszerűen csak a “kéz” és a “gép” szavak összetételéből áll.

    ötlet? hmm. csak nyomasd. nyomasd, amit találsz. ne aggódja hibák meg az elírások miatt. majd kitisztul úgyis idővel. ha fontos, úgyis szembejön újra, más forrásból. a lényeg, hogy csinálni kell, folyamatosan. szedj össze mindent, amit tudsz, aztán ki se kapcsold az mp3 lejátszót! 😀

    mesterséges lassítás: soha nem használtam, és hülyeségnek tartom. van egy oldal, slow spanish, ahol napi híreket olvasnak fel spanyolul, lassan, direkt kezdőknek. belehallgattam és komolyan, fájdalmas volt. nem mintha tökéletes lenne a spanyolom, de annyira vontatott és valószínűtlen volt, hogy soha többet nem mentem vissza. természetellenes, és nem reális. az emberek nem így beszélnek – én híve vagyok a kezdetektől való természetes beszédtempónak. hidd el, villámgyorsan meg lehet szokni. és utána rá sem gondolsz, hogy lelassítsd.

    Michel Thomas: igen, frankós, bírom az öreget és szerintem jól összefoglalja a lényeget, megéri az a pár óra hallgatás, mert jó alapot ad a nyelv megértéséhez és onnantól jöhetnek az anyanyelvű anyagok. a pimsleurt is bírom, bár a kínait elég sz@rnak tartom, az első három lecke után el is dobtam, de a spanyol jó volt, azt végigtoltam.

    és legmesszemenőbbekig egyetértek, hogy a rosetta stone egy vicc. pontosabban ártani nem árt, de vicc árat kérnek érte, és nem teljesíti, amit ígér. a spanyolt majdnem végigszenvedtem (szó szerint), de azt hittem belesárgulok és a célegyenesben feladtam. tűzre vele.

    @melorin:
    már ne is haragudj, de ez egy kicsit kifogás szagúnak hallatszik. 🙂 annyi, de annyi minden van, amit angolul lehet hallgatni/csinálni. és bármi jobb, mint a semmi. azzal, hogy vársz, hogy ötleteket adjanak, rengeteg időt veszítesz. tudom, én is csináltam. a legjobb tanács, amit adni tudok: miután elolvasdtad ezt, határozd el, hogy addig nem állsz fel a géptől, amíg nem találtál legalább három podcastot/filmet/sorozatot/zenét, ami érdekel és szívesen hallgatod. aztán csak hallgasd őket. ennyi. a kulcsszó: érdekeljen a dolog. mit szeretsz csinálni? mivel szeretsz foglalkozni? keress a témában dolgokat. ez mindenkinél egyéni, ezt nem nagyon lehet ajánlani. de fontos, hogy érdekeljen, mert extra motivációt ad. én például informatikai spanyol podcastokat hallgatok, mert ez a szakterületem és érdekel. kínaiból még nem vagyok olyan szinten, egyelőre csak az alapokat tanulom a chinesepod.com-ról. amúgy az englishpod.com elég jó kiindulási alap. vagy a lingq.com. rettentő sok pnem értek egyet tdk-val, szerintem fontos podcast van szövegátirattal.

    az, hogy a prepositionokat nem tudod, nem probléma. felejtsd el őket. ne aggódj miattuk. nem érdemes stresszelni. egyszerűen csak olvass és hallgass sok szöveget, néha mondd ki őket hangosan és kész, meg fognak maradni. idővel jön csak.

    hallás utáni szövegértés: tudom, hogy közhely, de a trükk csak annyi, hogy minél több dolgot hallgatni. több különböző akcentust (ango/amerikai/ausztrál etc). és válassz rövidebb dolgokat és hallgasd meg őket többször. én például kínaiból most 20 mp-es dialógusokat hallgatok (csak pár mondat), de folyamatosan, és többször (egyet mondjuk úgy 30-40-szer). aztán jöhet a következő. előjönnek szavak más kontextusban és remekül össze fog állni a kép. 🙂

    nem értek egyet tdk-val, szerintem fontos különböző dialektusokat hallgatni. nevetni fogsz, de az ausztrál kollégáimnak vannak problémái (nem is kicsi) megérteni a nem natív angolt, míg én, aki tanultam az angolt, ez nem okoz probémát. ők a saját mikroklímájukban nőttek fel és nem nagyon szívták magukba a különböző nyelvjárásokat, mert nem kellett nekik. az angol csoporttársam feliratot tesz az amerikai filmekre.

    a többi kérdésre azt hiszem két duda és tdk válaszolt 🙂

    amúgy milyen erősítőt építesz?

    @tdk.112:
    köszi a linkeket! egyetértek én is: ha már elég jó szinten van az angolod, akkor kapcsold ki a feliratot: nekem elég nagyot lendített az angolomon pár hónap után.

    @Andras /البكري: ez igen, nem semmi! milyen szinten vagy most japánból?

  • tdk.112

    Nem-nem-nem. Ne az ESL-en keress magadnak podcastokat, hanem guglizz magadnak. Konkrétan rádióadók podcastjai kellenének (a podcast eredetileg is erre van kitalálva, hogy a lemaradt rádióadásokat utólag meghallgathasd). Persze mára kibővült a podcast fogalma, ezért vannak már konkrétan blog jellegű, rendszeres podcastok is, ilyen az említett ESL, ami direkt nyelvtanulóknak van, de itt van pl. a “The Big Question” nevű, IT-vel foglalkozó cucc: blogs.techrepublic.com.com/focus/The+Big+Question.html

    De pl. itt a “Car Talk”, ami igazi rádióműsor: http://www.760kfmb.com/Global/category.asp?C=164585&nav=menu1609_2_4

    A legtöbb filmben meg, mint említettem kaliforniai angolt használnak (hangsúlyozom: a legtöbben), ezért könnyű hozzá inputot találni: ott a rengeteg film. Meg keress direkt kaliforniai online rádiókat.

    Esetleg még azt tudom tanácsolni, ha sokat játszol gépen, akkor ne csak úgy nyomasd a játékot, hanem figyelj a történetre, a kifejezésekre, stb. Ebből is sokat lehet tanulni.

  • melorin

    Én még nem láttam inputhoz odaírva azt, hogy az melyik dialektusban készült.
    Azt szeretném egyébként, amit a “legtöbb filmben” beszélnek, mert fontos lenne számomra, hogy a filmeket megértsem felirat nélkül is. Nem mellékes az sem, amit te írtál, hogy rengeteg az input hozzá.

    Én azért kérdeztem, hogy kerested-e a podcastokat, mert nem tudom, mit írhattál be a keresőbe, hogy IT-vel kapcsolatban volt találatod. Computer, hardware? Csak mert ugye IT-t nem érdemes beírni 🙂
    Így hát nem írtam be a keresőjébe semmit, csak kiválasztottam az egyik szimpatikus kategóriát, pl. Entertainment, és böngésztem.

  • tdk.112

    Megint csak saját véleményt tudok mondani: szerintem igenis fontos eldönteni, hogy melyik angol dialektust akarod elsajátítani, és ennek függvényében keresni az inputokat. És ha egy dialektus már megy, akkor el lehet gondolkodni a többin is, de addig azt az egyet kell nyüstölni. Én a kaliforniai angolt választottam, több okból is: rengeteg az input hozzá (a legtöbb filmben ezt használják, ugye), maga a kiejtés is tetszik nekem, és mert oda is akarok költözni egy szép napon. Még van egy “nyelvjárás”, ami tetszik, a chicagoi, elég egyszerű a kiejtésük, mert a fehér lakosság nagy része német származású (eredetileg), és kialakult egy sajátos német-angol a fehérek körében. De ehhez nehezebb inputokat találni…

    Kérdezted, hol találtam magamnak megfelelő témájú podcastokat: kerestem! 🙂 Kitaláltam azt is, hogy a legtöbb amerikai városnak van saját “talk radio”-ja, amikben mindig kibeszélnek egy-egy témát, ha ezek között találsz magadnak megfelelő, az jó is lehet. A témák tárháza meg szinte végtelen: IT, autók, építészet, politika, pszichológia, zene, film, könyv, and so on… A lényeg, hogy élvezd.

  • melorin

    @melorin:
    “Nemrég pedig szakmai tapasztalatokat cseréltem egy angol sráccal…”
    Ő ezt írta válaszul, amikor megkérdeztem tőle, hogy érthető volt-e amiket írtam:
    “Your English is fine. Some usage is a bit different from usual but the message is very clear.”
    Ez azt hiszem elárulja, hogy néha talán nem túl angolosan fejezem ki magamat, ami biztosan a beszédemben is jelentkezik.

  • melorin

    @két duda( . ) ( . )egy csárdában:
    Huh, jó sokmindent kérdeztél, megpróbálok sorrendben válaszolni kérdéseidre 🙂

    10 hónapja tanulom, ebből az első 4 hónapban alapfokú Origós tanfolyamon vettem részt, ahol főleg a nyelvtanon volt a hangsúly. A sikeres vizsga óta magamtól folytattam a tanulmányaimat, pár alkalommal még elmentem magántanárhoz néhány szükséges, és bonyolultabb dolgot megtanulni.

    Kezdetben az alapfokú tudásommal elkezdtem könyvet olvasni, először 2 könnyített Oxford kiadású könyvet, 3 és 4-es szintűeket. Túl könnyűek voltak 🙂 így vettem néhány normális könyvet, a Nárnia krónikáját, amit kiolvastam elég könnyen, Sherlock Holmes, Tom Clancy-tól kettőt, stb. Ezeket olvasom most. Ja és havonta megjelenik egy újság angolul, azt is átolvasom. Szóval én úgy érzem, hogy a szövegértéssel nincsenek nagy gondjaim. (írottal).
    Emellett az ‘English grammar in use’ című könyvet már rojtosra olvastam 🙂

    Általában gond nélkül tudok írni angolul, szavakat kell néha megnéznem a szótárban, és a prepositionokkal vannak néha gondjaim, hogy pl. ‘afraid’ után ‘of’ vagy ‘to’ kell-e. 🙂

    Szoktam a SharedTalk-on chatelni másokkal. Nemrég pedig szakmai tapasztalatokat cseréltem egy angol sráccal egy erősítőről, amit pont egyszerre kezdtünk el építeni, és szerintem egész jól megértettem magamat vele.

    A hallott szöveggel vannak inkább gondjaim. Amikor elkezd valaki beszélni, elkezdem fordítani a fejemben, de egy idő után túlcsordul az agyam, már nem tudom olyan gyorsan fordítani, hogy közben arra is tudjak figyelni, amit mond, és onnantól végem van, csak lesek ki a fejemből 😀

    A másik problémám az az, hogy ha ki kell szóban fejeznem magamat, akkor hajlamos vagyok a legegyszerűbb szavakkal alkotni mondatokat, mert nem merem a mélyebb jelentéssel bíró szavakat használni, egyrészt azért, mert több ideig tart felidézni, másrészt félek, hogy az nem a szituációhoz való, meg szokatlan kimondani számomra. Így sokszor úgy érzem, hogy óvodás szinten beszélek, pedig eltudnám mondani bonyolultabban is.

    A kiejtésről nem tudok mit mondani, kevés alkalmam nyílik a beszédre, sajnos.

    A szépirodalom nem áll túl közel hozzám, inkább én írok verset, de nem nagyon olvasok hasonló műfajú olvasmányokat. Inkább regényeket szeretek olvasni.
    A munkakörömben lehetőség lenne specifikusan a szakmai kifejezéseket megtanulni, de úgy érzem erre nincs különös szükségem, így inkább a mindennapos angol kommunikáció érdekel.

    Én úgy szeretek tanulni, hogy mindent bele adok 🙂 Órákig tudok egyfolytában az angollal foglalkozni, de nem a gép előtt ülve, mert nem csak én használom azt.

    Van felszerelésem Skype-hoz. Nem cél a nyelvvizsga, de ha odakerülök, szívesen kipróbálnám magamat 🙂

    Lényegtelen, hogy brit vagy amerikai angol.

    A tudásszintem a nyelvvizsga után elvileg B1 volt, azóta nagyon sokat fejlődtem.

    Soha semmilyen más nyelvet nem tanultam.

    Remélem, hogy ezzel egy kicsit jobban betudtok sorolni valamelyik szintre 🙂

  • két duda( . ) ( . )egy csárdában

    errata:

    ilyen-> milyen
    többször->többszöri
    etódus->metódus

  • két duda( . ) ( . )egy csárdában

    @melorin: Nekem így kezdésképpen az a kérdésem lenne, hogy voltaképpen mióta tanulod az angolt? 1 év, 5 esztendő, 10? ilyen módszereket, metódusokat próbáltál eleddig?
    Készségspecifikus problémáid vannak-e, vagy általános jellegű, értésmechanikai tapasztalatokra szeretnél szert tenni? Vagyis, pl. gond nélkül tudsz-e írni angolul (értem ez alatt a stilisztikai, nyelvhelyességi, helyesírással kapcsolatos dolgokat), vagy elsődlegesen a szövegértéssel, vagy a kiejtéssel szeretnél előrébb jutni?
    Más: szereted-e a szépirodalmat, vagy van-e olyan tartalom, téma, ami közel áll a szívedhez? Olyan munkakörben tevékenykedsz, ahol érdemes specifikus angolt felszedni, vagy ez nem is cél, max. távlati, s inkább a mindennapos angol kommunikáció érdekel?
    Milyen intenzitással tudsz tanulni? Többször kevesebb feldolgozandó anyaggal képzeled el, vagy képes vagy intenzíven, 20-22 órán keresztül magadba szívni a nyelvet?
    Van-e felszerelésed nyelvcserés megoldáshoz? (Skype, fejhallgató, stb.)
    Nyelvvizsga is a cél, vagy az irreleváns?
    Brit vagy amerikai angol, esetleg más forma, vagy szintén mindegy, lényegtelen?
    Leginkább a tudásszintedet kéne belőni, mert a leírtakból nem világos számomra, hogy mondjuk A2 körül mozogsz, vagy B2?, stb.
    Célprogramot szinttől függetlenül nehéz ajánlani, mert nagyon eltérőek a tapasztalatok: ha jól vettem ki az itteni bejegyzéseket (még nem nyálaztam át mindet), Bálintnak igen szimpatikus a MThomas-féle etódus, s a Pimsleur-rel is baráti kapcsolatot ápol, én viszont mindenkit óva intek különösen az utóbbitól, meg a Rosetta Stone-féle megoldásoktól, viszont az Assimilt zseniálisnak tartom- és itt be is jön egy másik kérdés: tanultál esetleg korában más nyelvet az angolon kívül, van olyan tapasztalatod egyéb nyelvvel (pl. francia, spanyol, akármi), hogy tranzíciós nyelvként használni tudd a tanulásban?

  • melorin

    @tdk.112:
    Nemrég megnéztem a BBC Life sorozatot. Ott sajnos nem lehetett látni, hogy hogyan artikulált David Attenborough, de nagyon ott van az a pali kiejtésileg 🙂 Azt angol felirattal néztem végig, de néha sajnáltam, hogy nem a gyönyörű felvételeket figyeltem, hanem azokat a fránya betűket.

    Felnéztem az ESL-re. Ott te a keresőbe írtál valami kulcsszót, hogy sikerült megtalálnod a neked való anyagot?

  • 安徳拉希

    Amikor elkezdtem a japánt a ’90-es években, jobb híján olvasva tanultam-internetről akkor még nem hallottam, japán embert meg a tanáromon kívül nem ismertem.
    Először könnyedebb dolgokat olvastam, meséket stb, aztán jöttek a regények, újságok.
    Órákat töltöttem el szótárazással, de tényleg megérte.

  • tdk.112

    ESL podcast: http://www.eslpod.com/

    engVid: http://www.engvid.com/

    Én ezt a kettőt használom mostanában, bár inkább csak az előbbit. De ha lehet, keress magadnak podcastokat, amiket amúgy is szívesen hallgatsz. Én pl. még hallgatok IT és autóipari podcastokat is, és ebben teljesen biztos lehetsz, hogy nem “műbeszéd”.

    AJ-t meg nehogy abbahagyd, majd a végén meglátod, hogy bizony megérte a belefektetett energia. 🙂

    Egyébként még azt vettem észre, hogy ha eredeti nyelven akarok filmet nézni, akkor az a legjobb, ha feliratot _egyáltalán nem_ használtok, se angolt, de magyart, ugyanis – véleményem szerint – nagyon fontos, hogy lásd, hogyan artikulálnak a színészek.

  • melorin

    Követve a hozzászólásaitokat, borzasztó még nézni is, hogy több nyelvvel küszködtök egyszerre, és micsoda nyelvekkel! 😀 Én csak egy szimpla nyelvet tanulok, az angolt, és ezzel kapcsolatban is tanácstalan vagyok, pedig elvileg ehhez az elterjedt nyelvhez aztán van sok elérhető input.
    Épp ez a bajom. Annyi mindent lehetne beszerezni, de éppen ezért nem tudom, hogy mit érdemes.
    Tudnátok konkrét dolgokat mondani, amit letölthetek a netről, és tényleg segítenek? Ami Nektek segített.
    Én most csak az input-ról beszélek, nem nyelvtanról vagy ilyesmiről, azon már túl vagyok.(Persze ez túlzás, de nem erre fektetném a hangsúlyt)
    Jelenleg A.J-t hallgatok, ez fülszoktatásnak valóban nagyon jó, sokat tanulok belőle.
    Írjátok, hogy podcast anyagokat hallgattok, vagy filmeket néztek. Mégis miféléket? Honnan tudnék a saját szintemnek megfelelő hanganyagot hallgatni? Letöltöttem néhány kedvenc könyvemet angol audiobookban, de nagyon kemény dolog számomra ezeket megérteni.
    Főleg a rossz minőségük miatt, na meg a folyamatos, szinte szünet nélküli beszéd, ami megterhelő, hamar elvesztem a fonalat.
    Filmekből is ritka az, aminek a nagy részét megértem. Az egyik tele van szlenggel, a másikban úgy beszélnek mint egy rossz rap-ben, vagy sokat motyognak. Eddig nem sok filmmel találkoztam, ami érthető volt.

    Mostanában rengeteg szabadidőm lenne a tanulásra, “I’m between jobs :)” és nagyon bosszant, hogy nem tudom kihasználni, nem tudom mit csináljak, mit hallgassak. Akár egész nap mehetne a fülembe az angol, de tanácstalan vagyok, hogy mi.

    Ha van, amit ajánlanátok, kérlek ne tartsátok magatokban 🙂 És ha lehet ne egy oldalt linkeljetek be, ahonnan le lehet tölteni podcastokat, mert akkor ugyan ott lennék, ahonnan elindultam: nem tudom melyik közűlük a jó.

    Köszi, és hatékony nyelvtanulást kívánok!

  • két duda( . ) ( . )egy csárdában

    Rápillantva a hozzászólásomra, egy-két elgépelés előfordul most, elnézést.

  • két duda( . ) ( . )egy csárdában

    Hali!

    Ígérem, majd részletesen reflektálok, mert van még pár felvetésem, de 40 órája vagyok fenn, s most muszáj aludnom 2-3 órát.
    Viszont most olvasgattam Khatz blogját, s ezzel a 10000 mondatos módszer kapcsán lenne egy kérdésem.
    Ugye a tanulási folyamat elején (litván, holland mindenképp ide sorolandó nálam) még nem monolingvizálhatok, szükségem van 2nyelvű forrásra. Ez olyan nyelvek esetén, mint az angol, vagy a spanyol, japán nem okoz különösebb nehézséget, de a ritkább nyelvek esetén honnan indulnál el?
    A hollandhoz eleddig csak ezt az egy értékelhető oldalt találtam e téren ( dwotd.web-log.nl/ ), de egyfelől nem hinném, hoyg szerencsés többszörösen összetett mondatokkal kezdeni, másfelől csak a kiemelt szavakhoz van kiejtési mutató, ami az elején azért midnenképp aggályos- még, ha más matériákból az ember el is sajátítja valamelyest a kiejtést.

    Szóval, mielőtt elfelejtem, amit szerettem volna:

    – fontosnak tartod-e, hogy a mondatok tanulásánál legyen kiejtési váz (a bonyolultabb nyelvek esetében, kínai talán ilyen:-), vagy érdemes gyakorolni anélkül is, tehát pusztán mondatkártyákkal, s a listening comprehensiont külön fejleszteni? (Mert hát, olyan mondatkártyák készítése, amihez hangot is szeretnénk adni, elég bonyolult, több szempontból is).

    – a fentivel összefüggően, mit gondolsz, érdemes lenne filmfeliratos oldalakat keresni, s onnan bányászni példamondatokat a ritkább nyelvekhez? Ugye kezdő stádiumban az ember nemigen tudja megítélni, hogy a célnyelvi megfogalmazás mennyire helytálló stilisztikailag, nyelvtanilag, bárki fordíthatta a filmet, sorozatot, illetve, ebből fakadóan maga az L2-L1 megfelelés sem lesz tökéletes, s a (sokszor még helytelenül is megfogalmazott pl. holland mondat) nem is teljesen azt jelenti, mint az angol eredeti.
    Ez ugye a japánnál nem szükségszerű probléma, de norvég, holland, vagy akár svéd esetében nem jut eszembe, mire támaszkodhatnék e téren. Ötlet?

    Még valami: mit gondolsz a mesterséges lassításról? Az elején, ismeretlen nyelveknél (ahol szűkös a podcast anyag, stb.) érdemes 10%-os sebességcsökkentéssel hallgatni (BS Player vagy Audaciy révén) a talált anyagokat, hogy többet fel tudjunk dolgozni, vagy inkább eredeti sebességgel, mert a sokszoros, ismétlődő input révén egyre inkább kristályosodik majd ki a hallgatott szöveg?

    Volt még pár kérdésem, de most hulla vagyok. Remélem, valamennyire azért érthetőek a felvetések, többire meg később reagálok…most ágy!

    Kellemes hétvégét!

  • gazdagfasz

    Szasz Bálint,

    Egyet jegyeznék meg, ugye alap, hogy azért tanulunk valamit, mert nem tudunk valamiről éppen azt amit tanulunk.

    Nade mi van akkor ha már eleve tudjuk azt az adott nyelvet és csak újjászülettünk, vagy nem akarunk emlékezni az adott nyelvre?

    Ez nekem áttörés volt, hogy an angol felett újra felelős lettem és ledőlt a hazugság, hogy nekem az angolt “tanulnom” kell.

    Szerintem sose félj átugrani a paradigmákat.

    Ja ember és énsem tudok pár napja aludni, alig eszem és gyúrok, wattafakk?

    F

  • [balint]

    @[balint]: mivel a szennyes blog.hu nem engedi módosítani a kommentet (még egy adminisztrátornak sem), ezért errata imhol (az elmúlt napokban leszoktam az alvásról, így kissé hiányosnak hathatnak a mondataim :D):

    (bár csak egyetlen kritérium volt rá: ha tetszik a mondat megtanulta, ha nem akkor nem.)

    Ezt a képességet sokkal gyorsabban fel lehet szedni, és hidd el, jönni fog a másik irányba is

  • [balint]

    @két duda( . ) ( . )egy csárdában:
    Helló, üdvözlet kicsiny háztájinkban! 😀

    Igen, Benny-vel elég jól sikerült összecimborálnom, nagyon bírom a stílusát, majdnem sikerült is összefutnunk (amíg itt lógatta nem messze a lábát, Thaiföldön). 😀

    A golfos példamondat az antimoon.com-ról van, nem Kaufmanntól. 😀 Miből vetted, hogy tőle van? Amúgy persze, őt is olvasom. 😀

    Khatzumoto: a 10000 mondat stimmel, ám nem csak úgy kiválasztott 10000 mondatot, ennél egy kicsit bonyolultabb. Nagyon-nagyon körülményesen megválogatta azt a tízezret (bár csak egyetlen kritérium volt rá: ha tetszik a mondat megtanulta, ha nem. könnyedén alkalmazható :D)

    Igen, ugyanaz, mint a Spanish only – Ramses is Khatzumotot isteníti, tőle vette a dolgokat. 😀

    Komolynak hangzanak a nyelvi terveid! Mi történt, hogy ilyen pálforduláson mentél keresztül?

    Az L1: állandóan változó állásponton voltam vele. Az elején használni akartam, aztán mereven elutasítottam, követve Khatzumotót, hogy csak a célnyelven töltsem a fejembe a tudást. De éppen Benny győzött meg arról, hogy minek szivatnám én magamat? Ha az L1-el előrébb vagyok, akkor miért ne használnám? Csak mert néhányan azt mondják, hogy a gyerekek sem használják, mikor a nyelvet tanulják. Ugyan már. Nekünk megvan az előnyünk, hogy mi viszont tudjuk használni. Értjük a világot. Az L1 (az elsőszámú nyelv) pedig remek eszköz erre. A kínainál jöttem rá igazán: egy szó általában két szótagból áll, ám írtózatosan sokat jelent, hogy ismerem a különálló karaktereket is – elmondhatatlan segítség a szavak felismerésében. Ugyanez mondjuk a spanyolnál – ha megértem, hogy mikor kell használni a subjunctive-ot, attól még nem leszek nyelvtan-buzi.

    Csak nekem segít, ha értem, hogy miért úgy működik a dolog. De nem fárasztom magam a memórizálással – viszont fontos, hogy tudjam, hogy miért van úgy, ahogy. Különben csak értelmetlen hangok sorozatát jegyezném meg, ami sokkal nehezebb. Persze működhet az is: Keith blogjában arról ír, hogy teljesen nulláról elkezdett mandarin filmeket nézni és most már nagyjából 50%-ukat érti.

    Hozzátenném beletett 1000 órát. Én ennyit nem ülnék a tévé előtt. Ekkora eredményt bőven fele ennyi idő alatt el lehet érni. Akkro meg miért ne? Nagyjából így állok most. 😀 Mit gondolsz?

    Ami engem illet én nem fárasztom magam azzal, hogy a célnyelvre fordítsak. A lényeg, hogy a célnyelven olvasva/hallgatva értsek. Ezt a képességet sokkal gyorsabban fel lehet szedni, és hidd el, jönni fogok a másik irányba is. Ezt a spanyolnál tapasztaltam. Egy fél éve csináltam nyelvcserét először: nem sokat tudtam még mondani. De kitartóan nyomattam befelé az inputot, aztán a nyelvcsere partner elmaradt, de én tovább nyomtam befelé az inputot, és mikor decemberben egy új partnert találtam, össze sem lehetett hasonlítani a két szintet. pedig közben egy szót nem beszéltem és nem írtam spanyolul. érdekes módon mégis iszonyatos ugrás volt a tudásomban. működik az input módszer, nem kell fárasztani magad a magyarról/angolról litvánra fordítással. már ha engem kérdezel. 😀

    Szerintem olvasd végig Khatzumoto blogját, sok kérdésedre választ kapsz. én megvettem az ebookját is, abban ír a módszerről pontosabban. csak pár dollár.

    több nyelv egyszerre: persze, egy nyelv az ideális. de én speciel itt és most úgy vagyok vele, hogy túlságosan lenyűgöz több nyelv, hogy csak egynek éljek. 😀 bár mindig is jobban szerettem egy dologra figyelni inkább. ezért is variálok állandóan – pedig csak döntenem kéne és ahhoz tartani magamat. jelenleg a spanyol kicsit pihenő pályán van és a kínait nyomom teljes gőzzel, de hivatalosan nem tettem le a spanyolt sem. rövidesen döntenem kell, mert a spanyol vészes mértékben hanyatlik.

    Nagyjából egyerértek: most úgy gondolom, hogy inkább megtanulok egy másik nyelvet szintén közép fokig, mint hogy egyet felsőfokra. ugyanakkor a bennem lakozó tökéletességre ösztökélő kisördög szekál, hogy azért amit elkezdtem, azt mégisccsak be kellene normálisan fejezni. több idő kellene egy napba. 😀 nálam jelenleg a kínai fut, spanyol szinte most egyáltalán nem, az életemet meg angolul élem. 😀

    remek megoldásom van az ipodra: fogd meg jó erősen a jobb kezedbe és hajítsd olyan messze, amennyire tudod. 😀 annyit szívtam már az ipoddal és apple-al, hogy elég megrögzött, mondhatnók véresszájú ellenzője lettem. A te szívásaid is azt mutatják, hogy nem leszek egyhamar apple használó. szóval sajna nem tudok tanácsot adni. én nem variálok, naponta, mondjuk 20 percet SRS-ezem, reggel 10, meg este 10 – ezt meg tudom csinálni a gépemen és kész. Meg van egy netbookom, azt hordozgatom magammal. Meg van PSP-m, azon is van SRS program (bár rettentő kezdetleges). Én a magam részéről inkább az iRiver mp3 lejátszómra esküszöm, az tele van tömve minden jósággal és egész nap a fülemben lóg. Az audio inputot találom a leghasznosabbnak.

    Az eddig papírra vetettek némileg ellentmondásosak lehetnek, de ne is törődj vele – mindig az aktuális véleményt mutatja, ami persze folyamatosan változik (és remélhetőleg jó irányba). Igyekszem minőséget produkálni, kérdés, hogy mennyire jön össze.

    A dícséreteket nagyon köszönöm, igazán jól estek. 🙂 Hasonló jókat neked is, remélem a továbbiak is tetszenek majd. Nagy dolgok vannak készülőben… 🙂

  • két duda( . ) ( . )egy csárdában

    Először is gratu bloghoz, most fedeztem fel, miközben irishpolyglot egyik blogját olvasgattam.

    A golfos példamondat arról is árulkodik, hogy követed Kaufmann munkásságát- imádom azt a palit, az ő gondolatvilága, szisztémája áll hozzám a legközelebb.

    Khatzumotot nem nagyon olvastam eddig, jól értem, hogy az a lényeg, hogy 10000 mondatot kiválaszt és azt memorizálja (nyelvtani struktúrákkal, szerkezettel)?
    Olyasmi, mint a Ramses-féle sentences.spanish-only.com/ ?

    Mivel én nemrég kezdtem nyelvekkel foglalkozni, otthagyva az eddigi tanulmányokat, feladva a melóhelyet, etc., még nem tiszta minden teljesen e téren, hogy finoman fogalmazzak: ennél a mondatvázakra épülő inputmegoldásnál a már általad ismert nyelv, tehát az L1 (legyen akár angol, akár magyar) mennyire lényeges?

    Vagyis, ha ily módon alkotok kártyákat, pl. angol-litván formában, akkor mennyire kell figyelnem, illetőleg mennyire kell foglalkoznom az L1->L2 iránnyal? Elég pusztán a litvánra koncentrálni, s az angolt mint vázat felhasználni, vagy mindkét irányban szükséges a gyakorlás? NEmigen látom nagy hasznát annak, hogy angolról litvánra is fordítsak, hisz a cél a litván nyelv ismerete, nem a szolgai fordítás, de tapasztalatlan lévén, tanácstalan vagyok e téren.

    Valamint a “10000 mondat megtanulása után” voltaképpen mit jelent? A srác memorizálja ezen mondatokat mint egy verset vagy mondjuk mint egy szókártyát, vagy csupán addig ismételgeti, míg az először megjegyzett predikatíva vagy egyszerűbb séma után fokozatosan sajátítja el az egész mondatot?

    Még két kérdés, ami eszembe jutott:

    mi a véleményed a többsíkú inputról? Sokan nagyon mereven elutasítják, hogy egyszerre, a 0-ról el lehet sajátítani több nyelvet. Tehát, ha napi 1 óra litván mellett foglalkozom napi 1-1,5 órát a norvég, olasz, thai nyelvvel, akkor (nyilván a nyelv által determinált fejlődési ütemet nem számítva) szerinted hatékony lehet a tanulás? Szerintem marha nagy akarat, motiváció kell ahhoz, már-már egyfajta rajongás, amit Khatzu csinált, s nálam pl. eleve kivitelezhetetlen, mert specifikusan egyik kultúra, nyelv sem érdekel ennyire durván. Számomra felüdülés, ha a napi litván után válthatok norvégra, stb. De pl. Ramses abszolút ellentétes álláspontot képvisel, s majdnemhogy hamvába holt ráfordításként jellemzi, ha valaki több nyelvet nyüstöl egyszerre, pláne kezdő szintről, mert akkor maga az input sem lehet olyan mértékű, ha egyeltalán annak nevezhető.
    Jelenleg úgy gondolom, hogy ez nem jelentene problémát, abban hiszek, hogy ezen a szinten, egészen középfokig úgysincs mód “minőségi” inputra, s könnyedén lehet egyszerre több nyelvet tanulni. S majd akkor, amikor elértem a középfokot, vagy nevezzük mindennapi kommunikációs modellnek, érdemes megváltoztatni, s átstrukturálni a tanulást- akkor van mód minőségi inputra, s már “nem kell vesződni” alapvető nyelvtani problémákkal, stb. Akkor jöhetnek a sorozatok, rádióadások, stb. Addig szerintem elég a transciptelt podcast meg ilyesmi. Vélemény?

    Ja, és még egy: az előző iPodomat teljesen kicsinálta az Anki, s maga a jailbreak sem tett jót. Nem tudsz olyan megoldásról, amivel nem kell buzerálgatni az iTouch-ot, ingyenes (nem anyagi okok miatt, hanem nincs kedven trükközni az USA-store-ral, mert azzal is szívtam egy idő után) PC-ről könnyen integrálható a Touchra? NEm kell semmi flanc, majdnemhogy egy egyszerűbb Leitner-modulon alapuló flashcard program jó lenne (ok, SRS-t nem bánnám).

    Elsőre ennyi. Elraktalak Kedvencekbe, majd nézegetem, mit vetettél eleddig “papírra”.
    Örömteli, hogy a sok magyar fikablog meg érdektelen énblog mellett ilyen gyöngyszemekre is rálel az ember. Kudos és további jó tanulást!

Ugrás az oldal tetejére