Nyelvi hibák és a beszéd gyorsaságaNyelvi hibák és a beszéd gyorsasága

Előző heti posztunkra több levelet kapott a szerkesztőség, miszerint “persze, persze, szép meg jó, de mégis hogy NE foglalkozzak azzal, hogy hibásan beszélek, és különben is, hogyan tudnék gyorsabban, folyékonyabban, egyszersmind természetesebben beszélni?”. E barokkos körmondat után örömmel közölhetjük, hogy 100%-os megoldás ugyan nem létezik erre (abból kifolyólag, hogy mindenki más), ám azért remek trükkök vannak a jó irányba való elmozdulásra.

A bevezető után gyorsan le kell hűtenünk a kedélyeket: nincsenek olyan hackek, amivel az ember egy perc alatt hipp-hopp átáll és teljes folyékonysággal fog kommunikálni. Sajnos ez nem így működik. Viszont a jó hír az, hogy csak pár kisebb dolgot, és főleg a hozzáállást kell megváltoztatni ahhoz, hogy látványos eredmények szülessenek. Nézzük is meg tehát a probléma gyökerét, honnan ki indul ez az egész és miről is van szó.

Túl sokat gondolkodnom és lassan beszélek

Az ember hajlamos erősen leértékelni a saját képességeit, és egy kudarc után azonnal levonni a teljes konklúziót: “nincs tehetségem a nyelvekhez, túl nehéz, hülyeség, nem is érdekel”. Azonban ha megnézünk több sikeres nyelvtanulót (Tim Ferriss – aki egyenesen azt állítja, hogy hibákat KELL elkövetni, hogy az ember tanuljon belőlük, Steve Kaufmann – ő egyszerűen nem foglalkozik velük, és mégis bátran csacsog 11 nyelven (miközben olyan hibákat vét, ami az én szerény spanyolomnak is feltűnik még)), akkor látható, hogy sikerük kulcsa éppen abban áll, hogy hibákat követnek el.

Kedvenc példám erre Thomas A. Edison (gyk. az égő feltalálója). Egy riporter egyszer megkérdezte tőle, hogy hogyan érzi magát több mint 800 sikertelen kísérlet után arra, hogy egy működő égőt hozzon létre. Edison válasza frappáns volt: “igazából egyetlen sikertelen kísérletem sem volt, inkább úgy mondanám, hogy találtam 800 módszert, ami megmutatta, hogy mi NEM működik. Ha megszabadulok mind a 800 hibától, megtalálom azt az egyet, ami működni fog.”. Nem adta fel az öreg, hiszen mint tudjuk, évekkel később (nem mellesleg újabb több ezer (!) “sikertelen” kísérlet után) végre sikerült megalkotnia azt az égőt, ami ma is bevilágítja kicsiny bolygónkat.

Minden a hozzáálláson múlik

Pontosan ezt a hozzáállást kell felvenni a nyelvtanulásnál is. Igazából sokkal kevésbé technikai dolgokról szól a dolog, semmint egyfajta belső önbizalomról. A siker kulcsa – és most világszám jön! – a gyakorlásban áll. A bukás viszont abban, hogy az ember miért NEM gyakorol. Ha valaki eleve úgy gondolja, hogy nem megy neki a 800 saját “sikertelen kísérletének”, akkor vajon mondhatja-e magáról, hogy “mindent megtettem?” Tehát elfogadhatjuk azt, hogy végeredményben, ha hibázni nem is jó dolog, ám szükséges a fejlődés szempontjából (ne felejtsük: a nyelvtanulás szívás. Szívni fogsz. De egyre kevesebbet – idézet Khatzumotótól). Ilyen értelemben viszont már egyenesen örülnie kell az egyszeri nyelvtanulónak, ha esélye nyílik valakivel az adott nyelven trécselnie, mert hibákat fog elkövetni. De nem fog vele foglalkozni. Legalábbis nem a szó hagyományos értelmében.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy hibázol, hiszen csak akkor tudod kijavítani őket. Tehát nem érdemes ész nélkül hadarni, mert átesünk a ló túloldalára (rengeteg indiai ismerősöm ebbe a kategóriába tartozik, akik tipikusan egyáltalán nem foglalkoznak a hibákkal, csak mondják, csak mondják – végül is megértjük, hogy miről beszélnek, de egy idő után zavaró). Meg kell találni az arany középutat és persze a saját stílusodat. Tudnod kell, hogy gyakorolsz, hogy igenis sikeresen kommunikálsz, mégpedig azzal a céllal, hogy később még pontosabban és még könnyebben fejezhesd ki magad azon a nyelven.

Saját példa

Én a magam részéről ezt úgy csináltam, hogy mindig megkértem a partnereimet, hogy ne szóljanak közbe a beszélgetésbe, mert az széttöredezi azt és elveszti a lendületét és értelmét (magát a kommunikációt) – viszont legyenek szívesek a beszélgetés végén pár hibámra rámutatni. Tipikus dolgokra, amiket gyakran elkövettem, sokszor észrevétlenül. Ennek nem kell 2-3-nál többnek lennie. Akkor aztán irány haza és még frissiben kikeresni, hogy azok hogy is vannak, nézni rá pár példát, memória trükkökkel begyakorolni – és tádámm: holnaptól máris egy fokkal pontosabban beszélek. A trükk a sok kicsi sokra megy elvben van. Egyszerre úgysem tud megjegyezni az ember 2421 hibát – ezért mindig csak a legnagyobbakra figyelve, azokat folyamatosan korrigálva kell haladni.

Ez nem csak azért lesz jó, mert egyre pontosabban fogsz beszélni, hanem egyre többet is: megnő az önbizalmad, és még többet szeretnél kommunikálni, mert sikerélményed van. Ímhol a dolog folyamatábrája:

  1. Ne gondolkodj, hanem beszélj.
  2. Tudd, hogy mit beszélsz.
  3. Tudd meg, hogy miket hibáztál.
  4. Értsd meg, hogy miért követed el azokat a hibákat.
  5. Gyakorold be a helyes formulát.
  6. Használd.

Aztán menj vissza a kör elejére és ismételd meg. Csak rajtad múlik, hogy milyen gyorsan érsz el az általad kitűzött célig – annyit azonban mondhatok, hogy a saját angolom láttam: ez egy rettentően hatékony módszer.

Egyéb trükkök a beszéd gyorsítására

Természetesen egy csomó trükk létezik a beszéd felgyorsítására, ezek közül az egyik a prof. Arguelles által kidolgozott shadowing (mikor egy adott szöveget hallgatunk és együtt mondjuk a szöveget a beszélővel), melyet én is próbáltam, ám nem vagyok nagy híve. Hozzá kell tennem, többen esküsznek rá, hogy nekik működött – ez is olyan, hogy ki kell próbálni és megnézni, hogy neked működik-e. Ha igen, akkor abból kell minél többet csinálni. A shadowing módszerről itt informálódhatsz bővebben (az oldal alján vannak a videók).

Amit én még hasznosnak találtam, az az előre megtanult szófordulatok és szerkezetek. Ha találkozom valamivel, amiről úgy gondolom, hogy most azonnal hasznát vehetem (minek fektessek olyan dologba energiát, amire nincs most szükségem?), akkor memóriatechnikákkal megjegyzem, aztán pedig bevágom az ANKI-ba, hogy az ismétlés sem maradjon el, valamint megpróbálom használni, amennyit csak tudom (írásban és szóban is). Ezek a begyakorolt formulák természetesen hatnak és jól összekötik a folyamatos beszédet. A betanult példákból mintegy legóként összerakja a képet és “átáll” az adott nyelv használatára – egészen bámulatos módon.

Nem is kell különösebben erőlködni és egyszer csak azt fogod észrevenni, hogy mindent jobban értesz. Ezt hívják inputnak, amiből majd a kis belső számítógéped összerakja magának a képet és képes leszel sokkal gyorsabban és folyékonyabban beszélni. Persze nem holnapra. De holnap már valamivel gyorsabban fogsz beszélni. Tehát a végére a tanulság: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Ez a legjobb hack. 🙂

——————————————————-

Neked milyen tapasztalatod van a témában? Milyen trükköket alkalmazol? Milyen hibákat követsz el rendszeresen? Oszd meg a tapasztalataidat, hogy mások is tanulhassanak belőle! Tetszett az írás? Ne felejtsd el megosztani Facebookon!

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

Ugrás az oldal tetejére