Mutatkozz be röviden az Öt év – öt nyelv+ olvasóinak! Ki vagy, mit kell tudni rólad?
Egy másik bolygón élek, de meggyőződésem, hogy jól van ez így. Gazdasági végzettségem van, sales és marketing területen járulok hozzá a profit növekedéséhez, ezzel párhuzamosan pedig online önkénteskedem egy afrikai non-profit szervezetnek. Nincs tévém, a személyes fejlődést, tapasztalatszerzést, szeretet megélését tartom a legnagyobb értéknek, sosem fogom megérteni az emberi birtoklási- és hatalomvágyat.
Nagyon szívesen olvasok pszichológiai témában, utazom, imádok különböző emberekkel, kultúrákkal megismerkedni. Könnyen belelkesedem, gyakran találok ki érdekes elfoglaltságokat magamnak, pl. 17 évesen fogtam anyukám varrógépét, és próbálkoztam – azóta már vállalható kisestélyi is került ki a kezeim közül. Legújabb rajongásom tárgya pedig a kínai (mandarin) tanulás! Autodidakta módon és példaértékűen lelkesen. 🙂
Milyen nyelvet tanulsz, mióta és miért?
Hétéves koromban kezdtem németül tanulni. Nem kérdezték, hogy akarom-e, muszáj volt. E mellé társult be az angol tízévesen, aminek nagyon örültem, mert megszállott Michael Jackson rajongó lévén alig vártam, hogy megértsem a dalszövegeit. Ezt a két nyelvet folyékonyan beszélem.
Húszévesen vágytam valami temperamentumos latinosra, és a spanyolra esett a választásom. Nagyon jó volt a nyelven keresztül közelebb kerülni a kultúrához, plusz ha megszólalok a kábé középfokú szintemen, mindig aktiválódnak az arcizmaimban található, mosolyért felelős területek. Jól látjátok, szeretek nyelvekkel foglalkozni. 🙂
Szerettem volna, hogy része legyen az életemnek egy távol-keleti nyelv is, így pár év múlva, egy unalmas, ügyfélszegény napomon a Wikipédiára tévedtem, és a mandarin nyelvről kezdtem olvasgatni. Nem igazán értettem – szavakkal leírva -, hogy hogyan is vannak ezek a hangsúlyok.
Otthon aztán meghallgattam az ábécé dalt és innentől kezdve nem volt más hátra, csak előre. Hajtott a kíváncsiság, hogy elsajátítsam ezeket a hangokat, tónusokat; illetve ma is hajt, hogy minél több szót tanuljak meg, mondatokat alkossak, az egyedülálló krixkraxok titokzatos világáról nem is beszélve.
Pontosan 2013 novemberében kezdtem tehát a mandarint, a chinesecio.com villámfelmérője szerint jelenleg A2-es a tudásom (ám könnyen lehet, hogy ez egy felülértékelt eredmény… :)).
Mióta és miért olvasod az Öt év – öt nyelv+-t?
Kínai tanulmányaim kapcsán találtam rá erre az oldalra pár hónapja. Az alapfokú nyelvvizsga követelményeit akartam megkeresni, amikor szemet szúrt Bálint egyhónapos kínai projektje.
Azért íratkoztam fel, mert nagyon hasznosnak találom, szuper az oktatási segédanyag összefoglaló, a különböző tippek, és legfőképpen a személyes példája. Mindent el lehet érni, csak foglalkozni kell vele.
Mi a kedvenc nyelvtanulási módszered?
A mandarinos módszeremről fogok írni, mert azt tanulom teljesen egyedül.
Ábécé
Először is alaposan meg kellett tanulni az elsőre tök egyformának tűnő hangokat (elő- és utótagokat), valamint a 4+1 tónust. Vannak nagyon jó videók a youtube-on ezeknek az alapoknak az elsajátítására. Ez idő alatt ragadt rám néhány alapvető kifejezés is (köszönések, családtagok).
Alapok az induláshoz
A tényleges tanulás ezután kezdődött. Szerencsére rátaláltam a megfelelő oktatóvideókra, olyanokra, amik nem a gyorstalpaló magolás tematikáját követték, hanem kicsiből nagy felé haladva valóban tanítottak.
Rövid, ötperces videók igazán kezdőknek, amik kb. 15 szót tanítottak egy-egy leckében: pl. számok, évszakok, hónapok, ellentétek, állatok, ételek, stb. Ez önmagában még egyáltalán nem sok, de egyszer csak azon kapod magad, hogy már képes vagy beszélni egy icipicit! Ez a kezdet, az első sikerélmények, amelyek löketet adnak a következő lépéshez.
Érzelmi töltet
Nagyon megszerettem a kínai dalokat, és a hangok megfelelő ismerete után már tudtam találgatni, hogy vajon hogyan írhatják a szót.
Szerintem a zene szerepe a nyelvtanulásban kiemelt fontosságú. Nem baj, ha elsőre nem érted, mit mondanak, egy idő után le fognak tisztulni a hangok és a szótagok a fejedben, egyre több mindent értesz meg. Így motivált leszel, hogy még több szót tanulj meg, jobban belemélyedj a nyelvbe.
Mi az, amiben a legjobb vagy, mi az igazi erősséged a nyelvtanulásban?
Talán az, hogy hamar megértem a szabályokat. (Na jó, a kínai nyelvtanja egyébként is kutyafüle a többiéhez képest.) Ezen kívül még fontos a kreativitás, és hogy nagyon minimális szókinccsel is igyekszem kommunikálni. Nem izgulok azon, hogy nehogy hibát vétsek. Ráadásul szorgalmas vagyok (bár ez nem adottság, hanem döntés 😉 ).
Milyen rész jelentette a legnagyobb kihívást?
Angol: A helyes kiejtés. Ugyebár a kilencvenes évek elején kezdtem, méghozzá egy vidéki kis faluban, így korlátozottak voltak a lehetőségek. Ma már ilyen szempontból könnyebb a nyelvtanulás, mert az internettel mindenki előtt kinyílik a világ, és filmek, sorozatok, számítógépes játékok, oktatóvideók formájában találkozol az anyanyelvi helyes kiejtéssel.
Német: A tökéletesítés: szókincs bővítése, kifinomult, választékos fogalmazás. Ez azért érdekes, mert jelenleg Németországban élek. Azt hiszem, a nyelvhez való érzelmi kötődés hiányzik, ezért nem vagyok motivált, hogy kihozzam a helyzetből a maximumot.
Kínai: A manuális írás. Ha látom, felismerem, de leírni már nem biztos, hogy tudom, mert elfelejtek egy-egy részletet, és akkor már teljesen mást jelent.
Hogyan lendültél túl rajta?
Angol: Multikulti környezetbe kerülés és internetezés.
Német: Sehogy. Így is boldogulok, sajnos nem vagyok rákényszerítve a tökéletesítésre. Inkább kínaizok a szabadidőmben.
Mi motivál téged a nyelvtanulásban?
Az, hogy szeretem, amit csinálok!
Nagyon sok kínai zenét hallgatok, tetszik, és szeretném érteni, miről szólnak. Hatalmas élmény kínaiul gépelni! És olvasni: a szöveg, ami messziről egy nagy katyvasz, az ismerős jelekké válik a szemedben, és mondatokat olvasol ki belőle.
Nagyon bírom, mikor ismerőseim megnézik a jegyzeteimet, és az általános reakció az, hogy „Úristen…”. 😀 Óhatatlanul belemélyedek a kínai kultúrába. Kedvenc sorozatom a youtube-on az Off The Great Wall csapata, nagyon jópofa, ahogy bemutatják be a kínai sajátosságokat és a kulturális különbségeket.
Ezek mellett meg szeretném osztani a kedves olvasókkal, – főképp azokra gondolok, akik motivációt keresnek – , hogy jelenleg fogadás tárgyává tettük a nyelvtanulást a testvéremmel. Neki meg kell tanulnia angolul, de szorgalommal sajnos nem büszkélkedhet. A megállapodásunk szerint jövő nyár végére le kell tennünk a nyelvvizsgát.
Neki egy középfokú angolt, nekem egy alapfokú kínait. A tét pedig egy római hosszú hétvége. Aki veszít, az fizeti a másik költségeit. Azért ez nem kicsi tét, remélem motivált, és mindketten nyelvvizsgával a kezünkben, saját zsebből fogunk koccintani az örök városban! 🙂
Ha csökken a motivációd, hogyan növeled?
Azzal, hogy tanulási módszert váltok.
Pl. ha a programterv szerint ki kellene végezzek egy leckét a chinese-tools.com-ról, de pillanatnyilag nincs kedvem, akkor mást csinálok helyette, ami épp érdekesebb. A lényeg, hogy foglalkozzak a nyelvvel. Szóval, ha nincs kedvem magolni az új szavakat, akkor a hanganyagokat hallgatom, ha nincs kedvem filmet nézni, felcsapom egy másik youtube-os tanár nyelvtani videóját.
Ha este már fáradt vagyok, akkor csak megnézek egy olyan hangouts videót vacsora közben, amiben 95%-ban már csak ismétlem az ismert anyagot, de mégis akad egy-két dolog, ami újdonság. Mondjuk a 45 perces videóban találkozom egy új nyelvtani szabállyal, és 4 ismeretlen kifejezéssel. Ez összesen 5 új dolog 45 perc alatt, így még zokni állapotban is befogadóképes az agyam erre a minimális információra.
Mi az az egyetlen egyszerű dolog, ami a legnagyobb hatással volt a nyelvtanulásodra?
Mandarin-specifikusan: az, mikor rájöttem, hogy nem muszáj manuálisan megtanulnom írni, hanem elég a gépelés. Nagyban felgyorsította a tanulást, hogy nem füzetbe, hanem excel fájlba jegyzetelek, gyakorlok, szótárt vezetek.
Milyen vicces helyzetbe kerültél már az általad tanult nyelven?
A legviccesebb az volt, mikor még Angliába költözésem előtt csevegtem egy angoltanár haverommal:
én: End wát du jú tink ábáut máj prononszésön?
ő: Do you mean the „pronounsziésön”…?
Azt hiszem, ezzel elmondtam mindent. Szükség volt még a fejlődésre 🙂
Egyik ügyfelem papírjai ott hevertek előttem, és feltűnt köztük egy kis cetli ezzel a felirattal: ” Wǒ bù chī ròu „. Ez kínaiul van, és azt jelenti: „nem eszem húst”.
Miután elment, mondtam a kolleganőmnek (aki nem tudja, hogy tanulok kínaiul), hogy ez a pasas vegetáriánus volt.
– Honnan tudod?
– Az az én titkom. 🙂
– Jaj már, én is láttam rajta, hogy vegetáriánus! Milyen sovány volt. 🙂
Milyen jótanácsod van más nyelvtanulók számára?
Az idegennyelv nem legyőzendő ellenség, hanem a szolgálatunkba állítható eszköz.
El kell kezdeni. Nem csak gondolni rá, és halogatni, hanem ténylegesen el kell kezdeni. És csinálni kell. Ha csak 10 percet foglalkozol is vele naponta, már az is több, mint a semmi, de legalább elkezdted, és mivel csinálod, haladsz. Avagy – hogy a témához illően egy keleti bölcsességgel zárjunk – ahogy Konfúciusz mondaná : „Nem számít, milyen lassan lépdelsz, mindaddig, míg meg nem állsz.”
Bármi más, amit el szeretnél mondani?
A nyelvtudás egy kulcs, hogy megértsünk másokat: tapasztalatot szerezzünk és empátiát tanuljunk.
