Hogyan érjem el a nyelvtanulási céljaimat 2012-ben?

Az idei év az egyszerűsítés éve lesz kicsiny háztájinkban. Ennek szellemében a várt közhelyek puffogtatása elmarad (újévi fogadalmak, helló!), helyette valóban arra koncentrálunk, ami fontos. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a legtöbb embernél az újévi lendület hamar elkopik, és egyre nehezebben tartja be a december 31-én, delíriumos állapotban tett ködös fogadalmakat. Amivel nincsen semmi gond. Maximum nem haladunk semerre. Na és?

Miért bukik be a legtöbb újévi fogadalom?

Ha most nagyon praktikus akarnék lenni, egyetlen mondatban össze lehetne foglalni: mert az ember túlvállalja magát. “Idén leszokom a dohányzásról, fogyok 20 kilót, megcsinálok 2 diplomát, megnyerem a lottót, leteszek 3 felsőfokú nyelvvizsgát (kell a diplomához, ugye), valamint beházasodom Ausztráliába” – gondolja mindenki az újév hevében. Aztán mikor a másnap alábbhagy január elsején, az ember még tartja is magát: nem gyújt rá, valamint nem nyúl automatikusan a maradék pizza szeletért. De hova tűnik ez egy hét múlva? Jó eséllyel a lelkiismeret zegzugos bugyrainak mélyére.

Túl sok mindenre kell egyszerre figyelni, az ember túl sok mindenhez akarja tartani magát, túl sok helyen akar egyszerre megfelelni. Hölgyeim és uraim, 2012-ben, miután már sokadszorra átmentünk ezen, rá kell, hogy jöjjünk: ez így, ebben a formában nem fog menni. Akkor mégis hogy?

Idén megtanulok …..-ul, -ül (behelyettesítendő)!

Ha már így konkretizáljuk a dolgot, mint nyelvtanulás: pontosan hogy is kell azt érteni, hogy “megtanulok X nyelven”? Mit jelent az, hogy megtanulok? Mikortól mondhatom azt, hogy megtanultam? Mérhető valami alapján? Van olyan pont, amikor fújhatok egyet és azt mondhatom: na, ez is megvan?

Amennyiben nincs, van egy rossz hírem: jó eséllyel nem is fog teljesülni a dolog. Ócska közhely, de nagyon igaz: ha nem tűzöd ki a pontos célt, akkor honnan tudhatnád, hogy mikor értél oda?

A célok megfelelő meghatározása már fél siker.

A hangsúly a megfelelő szón van. Ha azt mondom, hogy “idén megtanulok németül”, az sajna nem elég pontos, a már ismertetett okok miatt. De ha azt mondom, hogy “idén levezénylek legalább egy darab, legalább 10 perces beszélgetést egy osztrák leányzóval, kötetlen témában úgy, hogy közben nem érzem kényelmetlenül magam, hanem magabiztosan beszélek (magabiztos = nincsenek hosszú szünetek, kényelmetlen hallgatások), valamint ideális esetben megszerzem a telefonszámát is” – akkor az már kezd hasonlítani egy konkrét célhoz.

Megvan a cél – hogyan ne bukjam el?

Ezen tanulmány szerint, a fogadalmat tevők 78 százaléka egy nagyon egyszerű ok miatt bukik el: mert a nehézségekre koncentrál. Ismét csak egy remek közhelybe futottunk bele, azonban ez teljes mértékben egybevág Scott Young “How To Change A Habit” c. könyvével, miszerint, ha egy szokás megváltoztatásánál arra figyelünk, hogy hogyan ne szenvedjünk közben, akkor jó eséllyel nem fogjuk tudni megváltoztatni. Azonban ha találunk valami olyat, ami élvezetessé teszi a dolgot, nagyban megnöveljük a sikerre való esélyünket.

Hogyan ne szenvedjek közben?

Mi az, ami végtelen elégedettséggel tölt el mindenkit? Hát persze: a sikerélmény. Akkor már csak ebből kell minél többet bezsebelnünk. Ha azt mondom, hogy június 30-ra leteszem a középfokú nyelvvizsgát, az jó ugyan, de elég távoli dolog. Addig még a vasfegyelműek motivációja sem tart ki, nemhogy az enyém.  Éppen ezért a nagy célt (teszem azt nyelvvizsga) minél több kis alcélra kell lebontani, melyek teljesítése gyerekjáték. A sok pici sikerélmény pozitív visszacsatolást hoz létre bennünk, aminek hatására haladásunk irtózatos módon felgyorsul, mégpedig egy szimpla oknál fogva: mert nem hagyjuk abba a tanulást.

Három, kettő, egy… Tessék!

Kürt Lewin után szabadon: a “Semmi sem fontosabb egy elmélet szempontjából, mint a jó gyakorlat” elv mentén ímhol a pontos lépések sorozata, mely garantálja a sikert (garantálja = legalább 50%-al megnöveli az esélyét):

  1.  Vegyél elő egy tiszta, A4-es lapot, a kedvenc tolladdal.
  2.  Húzz egy lefelé mutató nyilat a bal oldalra:
  3.  A nyíl hegyéhez írd oda a végcélodat.
  4.  Határozd meg az alcélokat (ne feledd, minél több, annál jobb!) (Tipp: indulj ki a végcéltól és dolgozz visszafele!)
  5.  Helyezd el őket fentről lefelé, egyre jobban közeledve a célodhoz.
  6.  Mindegyik cél mellé írj oda egy dátumot, amikorra el kell azt érned.
  7.  Ahogy telik az idő és haladsz, mindig pipáld ki az adott, teljesített célt.
  8.  Minden egyes pipa után jutalmazd meg magad valamivel (csoki, sör, mozi, akármi)
  9.  Mikor elérted a végcélt: örülj, valamint küldj sört a szerkesztőségbe a csodálatos tippekért!
  10. Ugorj az 1. pontra!

A kis pipák kiosztogatása már önmagában is jó érzéssel tölti el az embert, hogy a tudása gyarapodik, már szinte mellékes. Pontosan ez a lényeg: hogy levenni a figyelmet a “kötelező tanulásról”, a tudást inkább egy hasznos mellékterméknek kell tekinteni, semmint egy elérendő célnak. A cél, hogy jól szórakozzunk és sikerélményünk legyen.

Hogy ne csak a számat jártassam, bemutatom a saját célkitűzéseimet (a januári hónapra, kínai nyelvből):

2012. január - kínai terv

2012. január - kínai terv

Eszerint január végén képesnek kell lennem a New Practical Chinese Reader 1 könyvből, egy tetszőleges oldalt felütve, kiválasztanom egy tetszőleges mondatot, valamint azt felolvasni, úgy, hogy azt egy anyanyelvű megértse.

Ehhez értelemszerűen ismernem kell magukat a karaktereket és azok kiejtéseit (biztosra megyek, január 27-ig szeretnék 1500 karaktert biztosan tudni), találnom kell valakit, aki majd ellenőrzi (ez a könnyebb része, már meg is van), valamint nem árt, ha azt is tudom, hogy miről beszélek (a nyelvtani betonozást maga a NPCR és a Colloquial Chinese Mandarin könyv adja).

Már maga az akció, hogy elszüttyögsz a terv papírra vetésével, hatalmas lendületet és motivációt ad ahhoz, hogy azt be is tartsd. Tedd ki egy jól látható helyre és tartsd be. És nem lesz, aki megállítson.

Te milyen tervet fogsz készíteni? Vagy készítettél már? Milyen egyéb trükkök vannak a tarsolyodban? Oszd meg velünk alul a kommentekben!

 

Végezetül még egy fontos dolog:

2009 óta tanulok önállóan nyelveket. A tapasztalataimat és tudásomat összefoglaltam egy ötrészes videókurzusban. Ha angolul tanulsz, hadd spóroljak neked meg egy csomó találgatást és elfecsérelt időt: csináld végig és válj önálló angoltanulóvá, értsd, hogy mit és miért csinálsz és találd meg a neked működő módszert. A kurzus ingyenes, online zajlik és itt tudsz rá beiratkozni.

Ugrás az oldal tetejére