‘Öt év – öt nyelv’ – a harmadik év

Hölgyeim és uraim, örömkönnyektől nedves szemekkel van szerencsém beharangozni, hogy az ‘Öt év – öt nyelv’ projekt – tádámm – harmadik születésnapját ünnepli! Rendhagyó írásunkban kicsit visszatekintünk, hogy mi történt az előző évben, valamint természetesen arra is ránézünk, hogy mi várható a következőben. Már csak (még?) két év van vissza a kísérletből, utána pedig megtépem ruhámat, hamut szórok a fejemre és elvonulok a pusztába meditálni. Esetleg sört inni.

Mi történt a 3. évben?

Angol

Egészen pontosan ma van egy éve, hogy ki kellett volna kerülnie az ausztrál akcentusos kísérletem bizonyítékának, ám ez nem történt meg. Még. Mentség nincs, csak annyi, hogy nincs elfelejtve. És esküszöm, hogy azóta nem foglalkoztam többet vele, úgyhogy még most is ugyanazon a szinten vagyok. 🙂

Úgy érzem, hogy angolból már elértem azt a szintet, amit akartam (ha valaki nem anyanyelvű és nem ismer, jó eséllyel nem mondja meg, hogy nem vagyok anyanyelvű) – így ezt ki is pipáltam, aktívan nem foglalkozom vele (bár gyakorlatilag napi szinten használom).

Még Ausztráliában szereztem képesítést az okítására is, amit elkezdtem a gyakorlatban is kamatoztatni, szegény diákjaim legnagyobb sérelmére. A módszerbe sikerült rengeteg, út közben felszedett tapasztalatot belegyúrni, bár persze fejlődni mindig van hová – így a nebulók egyúttal kísérleti nyulak is. Szegények.

Német

Az évet jól indítottam, mindjárt egy iszonyatos buktával, aminek következtében két hétig csak ujjal voltam képes pötyögni – bár ennek ellenére megvolt a 4. nyelv beharangozása, egészen pontosan február 10-én, ami természetesen a német volt. Noha néhányan furcsállták a választást, ám legalább ugyanennyien örültek is neki.

A némettel egy villámprojekt keretében ismerkedtem (noha az általános iskolában évekig erőszakolták rám, én kitartóan ellenálltam neki akkor) meg, mely egészen pontosan 3 hónapig tartott, a végét pedig egy videóval ünnepeltük meg. Kétségtelen, hogy a 3 hónap alatt sokkal-sokkal jobbat is el lehetett volna érni (most már tudom), de nagyon hasznos tapasztalat volt és sokat számított. Már tudom, hogy mit csinálnék máshogyan, ha most kellene újra megcsinálnom a három hónapot – és hogyan érnék el egy sokkal magabiztosabb és folyékonyabb szintet. Hogy hogyan? Gonosz módon ezt fenntartjuk a jövőbeli írások témájának, már csak annál is inkább, hiszen a három hónap után gyakorlatilag semmit nem foglalkoztam a némettel, így az szépen elvonult pihenőre elmém egyik elrejtett zugába. Hogy azt hogyan lehet onnan előkapni és újra aktiválni – nos, ez is témája lesz a negyedik évnek.

Spanyol

A nyár hevében némileg belevetettem magam a passzív spanyol felelevenítésébe, ami egészen jól sikerült, meglepően kevés befektetéssel. Annak ellenére, hogy a spanyolt távolról sem használom napi szinten (mint mondjuk az angolt), a két éve megszerzett passzív tudás még mindig masszívan ott van. Megéri tehát az input módszerrel megalapozni a nyelvet – ez már biztos.

A nyelvet főleg az ANKI használatával tartottam fenn, ami naponta kb. 5-10 percet vett igénybe. Azt hiszem, ennél jobb időbefektetést nehezen lehetne találni.

Noha a harmadik évben nem volt különösebb áttörés a nyelvet illetően, elégedett vagyok vele, hogy van egy stabil tudásom, amit használni is tudok – természetesen ezen még rengeteg csiszolni való van, ám az év közben felszedett tapasztalatokkal már nem lesz olyan nehéz a dolog.

Kínai

Bármilyen ellenállást is próbálok kifejteni, nem megy. Egyszerűen beszív ez a nyelv, eszméletlen a logikája, a felépítése, a kultúrája. Noha tavalyelőtt már végigmentem Heisig első könyvén és benyaltam 1500 karaktert, azokat nem igazán tartottam életben (ugye, megint csak az ANKI-t kellett volna használni). Még ősszel előfizettem a www.iknow.jp-re, ami szintekre bontva tanítja meg a 2000 leggyakoribb szót – ami nem azonos a karakterrel. Előbb érdemes a karaktereket (sőt, még inkább az azokat felépítő kis elemeket) megtanulni, és majd utána jöhetnek az összetett, két, esetenként három karakterből álló szavak. Így iknow.jp pihen, és újra nekimentem a karakterek tanulásának, egy teljesen új rendszerrel, amiről nemsokára szeretnék írni – és annyit már most megígérhetek, nem csak a kínaihoz lesz használható.

A napokban befejeztem a HSK 3. szintjén kért írásjegyek tanulását, ami kereken egy hónapot vett igénybe.

Mivel az input szempontjából nagyon fontos az olvasás, így értelemszerűen előbb meg kell tanulnom az írásjegyeket – ám ehhez már egészen jó úton járok. Közben nagy erőkkel keresem a gyakorlópartnereket/tanárokat. 😉

Értékelősdi

Noha a harmadik évről nem mondhatjuk, hogy az írás jegyében telt volna (összesen 10 írás), azért nincs ok a panaszra: sok mindent elértem, amit szerettem volna (és sok mindent nem, de sebaj), valamint rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb, amit majd az elkövetkezőkben szeretnék csepegtetni itt a blogon, remélhetőleg mindenki örömére.

Természetesen az Öt év – öt nyelv hajója tovább szeli a vizeket, a maradék két évre bátran tekintünk előre. Mielőtt bárki megkérdezné: nem, még nincs ötödik nyelv. 😉 Egyelőre maradjunk a jelenlegiek kigyúrásánál – a 4. év főleg erről fog szólni, de hogy mennyiben is, arról bővebben egy picit később.

Egy kis statisztika

Az elmúlt egy évben a blogon összesen 66689 látogatás volt, amely alkalommal 33489 ember összesen 162145 (átlagosan tehát 2,43) oldalt nézett meg. Hadd emeljem ki még egyszer: 33489 ember, amiből 17113 ember visszatérő olvasó! Ez 2790 havi olvasót jelent, azonban az utolsó 30 napban már több mint 5000 ember volt kíváncsi az itt leírtakra. Komolyan, nem találok szavakat.

Végezetül pedig szeretnék néhány szentimentális gondolatot idevetni a digitális papírra: t. olvasó, köszönöm a figyelmet, a támogatást, és főleg azt, hogy egyszerűen csak itt voltál és figyelmeddel megtisztelted a blogot és a projektet.

Az elmúlt három évben olyan csodálatos emberekkel ismerkedtem meg a blog kapcsán, hogy kívánni sem tudnék jobbat – akit pedig nem ismerek személyesen, azoknak is nagy köszönet jár a szurkolásért, az ötletekért, tippekért, bátorításért, meg persze az ige terjesztéséért (amiért külön piros pont jár!). Nem is szeretném tovább ragozni a dolgot, csak annyit leírni még, hogy nélküled/nélkületek most nem tartanánk/tartanék itt. Köszönöm!

 

Évek óta tanulod a nyelvet, érted, tudsz olvasni és mégsem tudsz megszólalni? Akkor olvasd el Lívia történetét is itt, tetszeni fog!

Ugrás az oldal tetejére