Mutatkozz be röviden az Öt év – öt nyelv+ olvasóinak! Ki vagy, mit kell tudni rólad?
Sziasztok, Moldoványi Kinga vagyok, frissen államvizsgázott ex-egyetemista, lelkes álláskereső, AFS önkéntes, és még sok minden más. 🙂
Milyen nyelvet tanulsz, mióta és miért?
Egy nyelvet szerintem folyamatosan tanulunk, de az angol és spanyol mellett most a dán van kiemelt helyen. Az angolt a gimnázium hozta, a spanyol a salsa miatt lett szerelem, a dán pedig egy 10 évvel ezelőtti kaland hatása.
Mióta és miért olvasod az Öt év – öt nyelv+-t?
Ez egy nagyon jó kérdés!! Bálintot Székesfehérvárról ismerem évekkel ezelőttről, és egy alkalommal említette, hogy van egy nyelvtanulással foglalkozó blogja, engem pedig érdekelt a téma, szóval nagyjából 4 éve. 🙂
Mi a kedvenc nyelvtanulási módszered?
Több is van, az egyik időigényes, de szerintem hasznos: az adott nyelven filmet nézni ugyanolyan nyelvű felirattal. Ha olyan kifejezés vagy szó kerül elő, amit nem ismerek, akkor leírom magamnak és kiszótárazom, vagy (majd) rövid időn belül újra megnézem a filmet.
Persze pont ezért történt már olyan, hogy egy másfél órás film három óráig tartott, de a mai napig sok szófordulatról tudom, hogy honnan tanultam meg, és nekem ez könnyíti a memorizálást. 🙂
Ezen kívül a Facebookot és a telefonomat mindig az épp aktuális nyelvre állítom át, de a spanyol szókincsem nagy része kezdetben a dalszövegekből származott.
Az a lényeg, hogy az általad kedvelt dolgokat megpróbáld összekötni azzal a nyelvvel, amit éppen tanulsz. Ha mondjuk nagy Forma 1 rajongó vagy, akkor olvass cikkeket az adott nyelven.
Mi az, amiben a legjobb vagy, mi az, ami jól megy, mi az erősséged a nyelvtanulásban?
Bár már mondták a németemre is, hogy dán akcentussal beszélem, de szerintem a kiejtés megy a legjobban. Félig meddig talán a zenei beállítottság miatt könnyen ráérzek a mikéntjére.
A cseh nyelv ez alól sajnos kivétel volt, ott képtelen voltam túllépni a magánhangzók hiányán, ellenben mivel jóval kevesebben beszélnek angolul, mint mondjuk Koppenhágában, így az activity készségem óriásit nőtt. 🙂
Milyen résszel szenvedtél a legjobban?
Olyan területnek a szókincsét megtanulni, amiben nem érzem otthon magam. Illetve nemrég töltöttem a két hónapos szakmai gyakorlatomat Koppenhágában, és a dán-angol-magyar hármast aktívan használva voltak időszakok, amikor egyszerűen a legtriviálisabb dolgok sem jutottak az eszembe, vagy nem tudtam rendesen megfogalmazni a mondandómat. De szerencsére ez ritkán fordult elő.
Hogyan lendültél túl rajta?
Az utóbbin pihenéssel. Az előbbi viszont sajnos visszatér időnként, mivel ha nem használom rendszeresen azt a szókészletet, akkor nem is rögzül olyan mélyen.
Mi motivál téged a nyelvtanulásban?
Az adott nyelv és kultúra iránti kötődés.
Ha csökken a motivációd, mivel pótolod, hogyan növeled?
A kedvenc zenékkel az épp tanult nyelven. 🙂
Mi az az egyetlen egyszerű dolog, ami a legnagyobb hatással volt a nyelvtanulásodra?
Nem egyszerű kérdés, de szerintem a legnagyobb hatással az volt rám, amikor a gimnázium alatt egy évig cserediák voltam Dániában, és teljesen a nulláról kellett felépítenem a dánt úgy, hogy közben az angol volt a közvetítő nyelv.
Ez persze rengeteg kihívással és frusztrációval is járt, egyrészt a nyelv ismeretének hiánya, másrészt a kulturális különbségek miatt, de a fogadócsaládomtól és a dán osztálytársaim egy részétől komoly támogatást kaptam, és nagy fokú kötődés alakult ki.
Ez az egy év, és hogy a nulláról megismertem a dán kultúrát, megtanultam a nyelvet (és persze annak szinten tartása, a szókincs bővítése) az elmúlt években olyan szakmai lehetőségekhez juttatott, amikre korábban nem is gondoltam volna.
Lehetőségem volt a EU Tanácsának soros magyar elnöksége alatt dolgozni és a szakmai gyakorlatomat a koppenhágai Magyar Nagykövetségen tölthettem. Ezt megelőzően se voltak túl nagy problémáim azzal, ha angolul kellett megszólalnom – még ha hibásan is tettem – de ez az élmény még jobban rögzítette a tanult nyelv szóbeli használatának fontosságát, könnyedségét.
Milyen vicces helyzetbe kerültél már az általad tanult nyelven?
Egy egészen friss élménnyel tudok erre a kérdésre válaszolni. 🙂
10 éve kezdtem el dánul tanulni, de mindig bőven van hova fejlődni. Tudni kell, hogy a dánban két típusú „L” betű van: a sima L, és a D, amit ha magánhangzó előz meg, akkor általában egy különleges „puha L” betűvé válik.
Szóval egészen másfél hónappal ezelőttig abban a hitben éltem, hogyha az angol „I feel you”-t átteszem dánba („Jeg føler dig”), akkor az ugyanazt jelenti.
Hát kiderült, hogy nem. Az egyik lakótársam nagy Grace klinika rajongó, aminek egy másfél hónappal ezelőtti estén volt az utolsó része. Mikor panaszkodott, hogy ez neki mekkora fájdalom, innen nincs tovább, nem tudja, hogy mihez kezdjen az életével a sorozat vége után, mondtam neki, hogy „I feel you”.
Mindezek után szólt, hogy köszöni szépen, de amúgy ez ”Jeg føler med (with) dig”, mert amit én mondok, az úgy hangzik, mintha azt mondanám, hogy „Jeg føder dig”.
Ahol az ige kiejtésben szinte ugyanaz (alig hallani a különbséget a két típusú L betű közt), csak jelentésben eltérő, ugyanis ez azt jelenti, hogy megszüllek…. Ekkor elkezdtem végiggondolni, hogy az elmúlt 10 év során hányszor mondhattam embereknek azt, hogy megszülöm őket.
Milyen jótanácsod van más nyelvtanulók számára?
Próbáljátok meg összekötni azt, amit szerettek a tanult nyelvvel. Film, zene, könyv, újságok, sportról szóló cikkek, bármi.
Állítsátok át a telefonotok nyelvét. És végül, de nem utolsó sorban: beszéljetek. Keressetek az ismerősi körötökben olyan embert, aki beszéli a nyelvet, és kérjétek meg, hogy mostantól csak ezen a nyelven kommunikáljon veletek. Persze tudom, hogy ez sok esetben nem kivitelezhető, de próbáljátok meg magatokat ehhez tartani. 🙂
