Mikor megáll a tudomány – a katyvasz pont

Egy új nyelv elkezdésénél az ember tele van energiával, önbizalommal, reménnyel és lelkesedéssel.

“Fél/egy/kettő/öt/tíz éven belül tudni fogok angolul/németül/japánul/urduul/klingonul, nincs más dolgom, mint keményen tanulni, gyakorolni, levelet írogatni, olvasni, beszélgetni anyanyelvűekkel, bejárni a tanfolyamra és meg lesz az eredménye.”

Aztán ez a kezdeti lelkesedés a legtöbbünknél viszonylag gyorsan átcsap a “majd holnap megtanulom a rendhagyó igék ragozását, ma már elég nagy káosz van a fejemben ahhoz, hogy átlássam a dolgot”-ba.

Persze mindannyian tudjuk, hogy a holnapból holnapután lesz, abból pedig jövő hét, aztán három év múlva azt vesszük észre, hogy “má’ megin’ újrakezdő vagyok”.

Vagyis elértük a katyvasz pontot (KP).

Az első akadály

Nagyjából két héttel ezelőtt elértem azt a pontot az orosznál, ahol már bátran állíthattam, hogy teljesen jó rálátásom van az nyelvre, ugyanakkor azt is be kellett ismernem – mily nehéz is volt -, hogy átlátni és tudni/használni egy nyelvet két teljesen különböző dolog.

Az ember tisztában van a különböző esetekkel (németnél négyről, oroszból például hatról beszélünk), a melléknév-egyeztetésekkel, a direkt és indirekt igékkel, a keményítő és lágyító jelekkel, az igeidőkkel, nagyjából ÉRTI, hogy mi történik az adott nyelven.

Ha meglátok egy szöveget, akkor látom, hol visszaható egy ige, milyen ideje van, ki csinál kivel, mit, de az egész nagy-nagy massza a fejemben.

Ha jobbra döntöm a fejem, jobbra hullámzik a zöld, ragadós trutymó, ha balra döntöm, akkor meg arra.

Ha nagyon Szókratészesre akarnánk venni a dolgot, azt mondhatnók: “tudom, hogy nem tudok semmit”.

Ezek nem túl rózsás kilátások, főleg, hogy az orosz nyelvvel még egy teljes hónapot tudok foglalkozni (táblázat erre), de biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül ezzel a jelenséggel.

Már csak azért sem, mert ez a pont ÖSSSZES eddig általam tanult nyelvnél megvolt. Nagy viccesen csak katyvasz (mintha némi oroszos hangzása is lenne a dolognak!) pontnak neveztem el. Mikor a legmélyebben ülünk a mocsárban, mikor a jó élet nem tudja, hogy merre kellene megindulni, mert mindegyik irány tök reménytelennek látszik.

Azonban hála az évek alatt felszedett nyelvtanulási rutinnak, már pontosan tudom, hogy mit kell tennem: kitartani. Igazából semmi más dolgom nincs. Kitartani, tovább tanulni és nyomni, amíg át nem megyek a mocsáron.

Hogy melyik irányban? Igazából tök mindegy. Nem az a lényeg. Hanem az, hogy haladjak. Hogy menjek EGY irányba.

Egy újabb szót megtanulni. Egy kifejezést. Egy rettentő kellemetlen Skype órát végigizzadni (még szerencse, hogy amúgy is csak 40 fok van árnyékban!). Egy újabb oldalt elolvasni. Egy újabb mondatot bevinni az Ankiba.

Egy újabb podcastot meghallgatni. Egy újabb videót kielemezni. Lasszót formálva a nyelvemből újra és újra megpróbálni kiejteni a всеретиться szót.

A mocsáron túl

MocsárEl fog múlni a mocsár, a köd majd felszáll. Nem egy nap múlva, nem is egy hét múlva, lehet, hogy nem is egy hónap múlva. Nem érdekes. A hangsúly a mozgáson van. Nem egyhelyben kell toporogni és sopánkodni, hogy nem megy, hogy “hülyeség ez a nyelv”, hogy “nincs nyelvérzékem”, hogy “nincs időm”.

Sherlocki agyammal már megfigyeltem, hogy igazából mindenki minden más idegen nyelvet hülyeségnek tart. Hogy mindenki a másikról hiszi azt, hogy neki jobb a nyelvérzéke. Hogy igazából senkinek sincs a tanulásra ideje. És mégis vannak olyanok, akik sikerrel megtanulnak egy nyelvet.

Mérnöki agyammal kikövetkeztettem, hogy az egyetlenül különbség a két csoport között az idő. Hogy a sikeres nyelvtanulók nem adják fel a katyvasz ponton. Hogy a sikeres nyelvtanuló TUDJA, hogy van egy katyvasz pont, tudja, hogy el FOG jönni, hogy előbb-utóbb becserkészi, bármennyire is nem tetszik.

Egyben a sikeres nyelvtanuló fel is készül rá. Türelemmel, kitartással. Csakis így lehet fél lábra kényszeríteni a dögöt. Egy újabb szó, egy újabb oldal, egy újabb óra, egy újabb hiba…

A sikeres nyelvtanuló tudja, hogy ott van és várja a katyvasz pont. Kidüllesztett mellel megy neki, megfeszül, a sebeit bátran viseli, mert tudja, csak idő kell és átjut ezen a ponton.

Ezért nem volt írás a blogon már majdnem három hete. Hadakozom a szörnnyel, ezer foga van, méreggel köpi be a kimardosott sebeimet, de csak nevetek, mert az idő nekem dolgozik.

Lehet, hogy nem egy nap múlva, lehet, hogy nem egy hét múlva, lehet, hogy nem egy hónap múlva, de a győzelem az enyém lesz. Átjutok a mocsáron, mosolyogva nézek majd vissza és lépéseimet megkettőzve haladok majd tovább.

És téged is erre bíztatlak: tudd, hogy van egy katyvasz pont, ne lepődj meg rajta, ha odaérsz, hajts fejet, tiszteld megfelelő ellenfélként és legyél türelmes, főleg kitartó. Az idő neked dolgozik – de csak akkor, ha mozgásban vagy. Mozogj! Én is ezt teszem.

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

  • Pingback: 4 dolog, amiért a mérnökök jobb nyelvtanulók - avagy Trust me, I'm an engineer - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Meg lehet-e szeretni a nyelvtanulást? - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Angol nyelvtanulás - hol a francban kezdjem? - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: A hónap nyelvtanulója - Puskás Zita - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Német C1 projekt összefoglaló XI. - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Német C1 projekt összefoglaló V. | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Német C1 projekt összefoglaló VI. | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Az önálló nyelvtanuló (az Öt év - öt nyelv+ manifesztója) | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Német C1 projekt összefoglaló III. | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Így fogok kínai nyelvvizsgát csinálni egy hónap alatt | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Az 5 legfontosabb dolog, amit a nyelvtanulásból az életre alkalmaztam | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • (nincsenek ekezetek a billentyuzetemen, igy sajnos nem fogok helyesen irni)

    Nagyon jo iras! Az egesz blogot nagyon inspiralonak tartom es mar hosszu ideje olvasom. Vegre egy ember akinek vannak celjai es elindul felejuk. Ilyen dolgokat az iskolaban kellene tanitani minden gyermeknek, hogy tudja ha meg akar valamit tanulni (barmit) milyen lelektani merfoldkovei lesznek az utjanak.

    Sok kitartast es jo utat!!! Zoli

    • Köszi Zoli, nagyon jól esnek a szavaid! 🙂 Neked is hajrá!

  • Attila Krusco

    Röviden magamról. Elindultam szép hazánkból 2008 augusztus végén,hogy külhonban tegyem magam hasznossá,sikerrel. Hét hónappal később magam után tudtam hozni a barátnőmet is,aki szint úgy helytállt önmagáért a munkájában, és minimális nyelvtudással 4 ill. 4 és fél év munkaviszonyt tudhatunk magunk után.Munkahely Hollandiában,szállás Németországban: a munka – húsipari betanított munka. Nekem volt némi idegennyelvi alapismeretem,mivel először tanultam az angol nyelvet,valamint a német nyelvet,nem túl magas szinten. Ahogy itt a nyelvi környezet “mély vizébe” belecseppentem,kevertem – kavartam a két tanult nyelvet hogy kitudjam önmagamat fejezni,az érthetőség szintjén.
    Nekem csak jó tapasztalataim vannak,úgy Hollandiában,Belgiumban és a lakhelyemen Németországban. Én és a barátnőm csak barátságos és segítőkész emberekkel találkoztunk ezen országokban,az utcán,hivatalban,rendezvényeken,bevásárlóhelyen úton-útfélen. Következmény: jó tapasztalat = jó vélemény a nyugat-európai ország embereiről. A munkák gyümölcsét ( a föníciai találmányt) okosan felhasználva sok szép dolgot tudunk felmutatni magunk után,köszönet az Isteni gondviselésnek is bizonyára.! Jelenleg teljesen új kihívások elé nézünk mind ketten, és kaptunk egy lehetőséget hogy tovább fejleszthessük a nyelvi tudásunkat a befogadó ország hozzájárulásával. A részleteket,és az eredményeket jövőben ismerhetjük meg. Jó tanácsot nem tudok a nyelv tanulásra,csak a saját környezeti megtapasztalás/emberi szituációs helyzet nyújthat némi táppontot arra, mire jó az általad tanult nyelv. És a lényeg az,hogy olyan emberrel hozott össze sors aki akar neked segíteni,tudd neked segíteni, és ha szólsz hozzá meg akarja érteni amit mondani akarsz,és nem az teszi boldoggá hogy főjél a saját levedben. Siker élmény okozta eredmény:bátrabb megszólalás minden helyzetben, a mondani valóid új szavak használatával színesebbé alkothatod mondataidat.És jól kezded ha: mindig barátságos vagy, és mosolyogsz.! Mert ahogy mondani volt valaki: ha mosolyogsz, a világ is vissza mosolyog reád. ” Atyácska”

    • Szia Attila,

      Köszi szépen a beszámolót! Örülök, hogy ilyen jó tapasztalataid vannak és ez is mutatja, hogy a befektetett munka meghozza a gyümölcsét! 🙂

  • Valaki

    Rossz napom volt 🙂 Ráadásnak kishitű vagyok. Találkoztam egy Horváth fickóval és egész jól megértettem amit mondott 😀 Ez új erőt adott pláne, hogy én is meg tudtam magam vele értetni 😀

    • Na, tessék! Csak így tovább! 🙂

  • Valaki

    Háát jómagam kezdek totál kétsége esni. Az Ankiban 2529 kifejezés van. A 99% tudom. Ezek jó része mondat. Használom a Pomodoro-t is. Járok magántanárhoz havi 60 000, ezen kívül most taposom a második intenzív TAMOP-s tanfolyamomat napi 4 órában. 1 éve kezdtem az Angolt.

    Az eredmények. Semmi. Nagy nulla. Legalapabb dolgokat tudom de sokszor azt sem. A1 szintfelmérőt nem tudom teljesíteni, ha ki kellet volna tölteni akkor nem az újrakezdőknél lennék hanem a teljesen kezdőknél.

    Szóval, most tartok ott, hogy nem látom értelmét a további erőlködésnek. Pénzemet eszi, az időmet eszi eredmények meg nincsenek. Egyszerűen vannak tők nyelv érzéketlen emberek mint pl én akik nem tudnak megtanulni más nyelven a saját országukban.

    Tegnapi tanfolyamon is szembesültem azzal, hogy miközben mindenféle baromságot gyakoroltatnak az emberrel a nyelviskolákban aközben magnó hallgatásnál a “get home” kifejezést én egyszerűen “guitar” nak értettem.

    Az elmúlt egy évben kipróbáltam 3 magántanárt, az agyturbós angolt, voltam és vagyok több nyelvtanfolyamon. Január óta folyamatosan ankizok Pomodoro-val. Benne van vagy 2000 óra. Más ennyi idő után középfokra megy. Én meg az az újrakezdőt nem ütöm meg. Persze el kell mondjam messze azok a módszerek a leghatékonyabbak amiket itt olvastam, de egyszerűen ezek is kevesek azoknak akik abszolúte érzéketlenek a nyelvre.

    • Szia Valaki,

      Szormorúan hallom… Azért mindenesetre kitartást! Ha változás állt be, számolj majd be róla!

  • Beni

    Tök jó, hogy csinálsz egy ilyen blogot, amivel kedvet csinálsz az embernek a nyelvtanuláshoz, és összegyűjtöd a hasznos módszereket/segítségeket. Másrészt a német videód németes szemmel nézve mégis felmerül az emberben a kérdés, hogy mi is az a “hatékony kommunikációs szint”. És ugye ott az orosz meg a kínai. Persze már az is nagy teljesítmény, ha az ember munka és normális élet mellett 1-2-3 nyelvet megtanul 5 év alatt, ne akarjunk lehetetlent.

    • Szia Beni,

      Köszi szépen! 🙂

  • Fülöp Tamás

    Igen, ez a plató dolog sokunkat elbizonytalanít a nyelv tanulása közben. Párszor én is ezért voltam újrakezdő, mert feladtam. (Nem is volt igazán motiváció.) De legutóbb sikerült áttörnöm a falat, továbbhaladni a platón át vezető úton. Segítségemre AJ Hoge-volt az Effortless English-sel, amit Te ajánlottál egy-két éve. Köszönöm!

    • Szuper, örülök, ha segített! 🙂 Csak így tovább!

  • Anita23

    Ez durva! Egy horror, amit leírsz! 😀 Nem gondolkoztál azon, hogy kiadj egy könyvet? Ezzel a stílussal aratnál a könyvlistákon! 😀 Én megvenném tuti! 😀

    Egyébként én is a lusták táborát gyarapítom. Ez ellen pedig próbálok tenni mindig, de nagyon-nagyon nehéz, és többször elbukok, mint ahányszor nyerek.

    • Kedves tőled. 😀 Gondoltam én már mindenre, nagyon nem állsz messze a valóságtól. 😉 Teljesen függetlenül ettől, nincs valakinek egy gazdag és jó fej apukája valamelyik könyvkiadónál? 😀

      A bukás elleni jó módszer szerintem az, ha az ember lejjebb veszi a lécet és csak annyit teljesít, amennyi kényelmes neki. Viszont azt folyamatosan. Hajrá! 🙂

  • Edina

    Nekem a franciánál van/volt az az érzésem, hogy a büdös életben nem fogok tudni kiejteni bizonyos szavakat, ill. mondatokat tökéletesen. A nyelvem vagy beletörik, vagy egyszerűen elharapom… Hangosan sírtam és röhögtem egyszerre felettük, hogy ilyen nincs, pedig van. 🙂 Az igeragozásról nem is beszélve, amivel a mai napig szenvedek, annak ellenére, hogy a francia barátom is felvilágosított, hogy ő sem tudja mindet, csak az egyszerű és folyamatos múlt, jelen és jövő időket használja, a többinél a szótárhoz nyúl ő is. Mivel névmásonként, igeidőnként és nemenként minden ige változik (sokszor a felismerhetetlenségig 🙂 ) én már belenyugodtam, hogy ez is olyan nyelv lesz, amit az életem végéig tanulhatok. Megjegyzem, az angollal nem voltak ilyen gondjaim. Katyvasz periódus volt, de ilyen komplett sötétség nem. 😀

    • Hahaha, nem rossz! 🙂 Bár, ha jól tudom, te sem abból a fajtából való vagy, aki csak úgy elfut a kihívás elől. 🙂 Hajrá! 😀

  • Csacsillus

    Ehhez most ennyit tudok hozzátenni: http://25.media.tumblr.com/dd22eee43b14191dbadc364dc666ef6b/tumblr_mqlfseL1wu1qicf2io1_500.jpg
    Üdv a mocsárból! 😀

    • Hahaha, hát, valahogy így! 😀

  • Zita

    Okés. 🙂 Akkor most ezért a részért… és ide be akartam másolni valamit, de aztán rájöttem, hogy nem, nem.. hanem az egész cikkért ÓRIÁSI HÁLA. Mert nem tudom, ki hogy vette észre, de KP az élet minden területén van, és ez a stratigia minden területen SIKERRE vihet. Szóval köszönet érte! 🙂

    • Ajjaj, irulok-pirulok. 🙂 Háládat az Öt év világdominanciájának elősegítésére fordítsd és terjeszd, mint a leprát! 😀 Hajrá és kitartás!

  • andingo

    köszi megint ezt az írást, megint találtam kedvenc részt, mondatot, azt el is lopom…..ilyenkor mindig fel tudok villanyozódni….. a “legközelebbi Házi feladatod” 😀 mond fel ezeket hanganyagként és akkor bmerre járok, csak bekapcsolom az mp3at, meghallgatom és megvan a lökés 😀 még egyszer köszi

    • 🙂 Örülök, ha tetszett. 🙂

      Ahogy az egyik lejjebbi kommentben Anita sem jár túl messze az igazságtól, te sem. 🙂

  • kilo

    Jo ez a KP elnevezes! Amugy pedig nem csak nyelvtanulsra igaz szerintem, pl matekbol is sokszor erzi ugy az ember, hogy nagy katyvasz van, es egyszer csak megvilagosodik.
    De hasonlo van a sportban is. Amikor a lelkesedes zero, unod a heti X edzest, a monotoniat – es egyszer csak kezd osszeallni minden, jonnek a versenyek es helyere kerulnek a dolgok. Na persze ezt egy jo edzo jol tudja idoziteni, de akkor is arrol van szo, hogy az lesz sikeres, aki a KP kornyeken kitart.

    • Szia Kilo,

      Igen, jó megfigyelés, én is így vettem észre. Kitartás, a többi jönni fog. 🙂

      Hajrá neked is!

  • amable

    Jópofa írás lett 🙂
    Szerintem a nyelvtanulásban a legjobb maga a tanulás, a játék. Nem értem, hogyan tudod minden nap erőszakkal rákényszeríteni magadat valamire, amit nem élvezel. (És minek?) Talán pihenned kéne egy kis ideig, mondjuk egy hetet rá se nézz a szokásos dolgaidra!
    Biztos vagyok benne, hogy már pár nap múlva alig fogod várni, hogy újra tanulhass. Adj magadnak időt! A szörny meg fog szelídülni, ha egy kicsit békén hagyod .

    • Szia Amable,

      Köszi szépen! 🙂

      Nem ezt szerettem volna kiemelni a cikkel – félreértés ne essék, egyáltalán nem “erőszakolom” meg magam a nyelvvel. 🙂 Sőt! Nagyon is tetszik és egyetértek azzal, amit mondasz: a tanulás maga az élvezet, a játék.

      Most adok magamnak pár napot: holnap irány az idei Ironman! 🙂

  • szilvi

    Szio jo az iras nagyon en nalam pl ha katyvaszpont volt kikotottem a magyar tvt es helyette csak angolt nemetet stb neztem igy kvazi passzivval is toltam magamba az anyagot.
    A legujabb hogy pl tegnap raszoktattam magam a Monthy Python megfelelo nyelv alairassal .
    Szoval ilyenekkel lehet csalni de oroszul igy toltam anno hogy rengeteg filmet oroszul is le lehet szedni pl emule v ncore szoval kitartast

    • Szia Szilvi,

      Köszi a tapasztalatokat, én is hasonlóan járok el! 🙂

      • szilvi

        Oksika bár éu most starter francia vagyok de birom a dolgot. :d mondjuk én imádok nyelvet tanulni 😀 jo munkát 🙂

        • Én is elvagyok velük. 🙂 Hajrá!

Ugrás az oldal tetejére