Nyelvcsere

Ma túl vagyok a negyedik nyelvcserés támadáson (micsoda szócsavar!), és csak jó tapasztalataim vannak. Aki esetleg nem ismerné, röviden vázolnám, miről van szó: 

Két különböző nemzetiségű ember találkozik egy-két órára (mondjuk egy kávézóban/kocsmában) és egy kávé/sör/pálinka mellett elbeszélgetnek mindenféle dologról. Természetesen a beszélgetés egyik fele az egyik személy anyanyelvén, míg a másik fele másikén zajlik – így mindketten gyakorolhatják egymás nyelvét. Elősorban nem is feltétlenül a beszélgetési témák érdekesek, hanem maga a tény, hogy idegen nyelven beszélünk. 

A magam esete egy kissé speciális volt: jártamban-keltemben ráleltem egy hirdetésre, melyben egy Spanyol lány nyelvcsere (angolul: language exchange) partnert keres, aki korrigálja az angolját, cserébe viszont spanyol támogatást nyújt. Rögtön írtam is neki, kiderült, hogy kb. 2 km-re lakunk egymástól, ami egy több mint egymilliós városnál nem kis mázli. Azért speciális az esetünk, mert ugye én nem vagyok anyanyelvű angol, bár azért elég jól bírom a nyelvet – ez őt nem zavarta, szívesen tanul velem. 

Hetente kétszer találkozunk 2 órára – egyik fele tiszta angol, másik fele angol és spanyol, hiszen spanyolom még nincs olyan szinten, hogy azon könnyedén megértsem a magyarázatokat. Fontos tanulság volt a legelső találkozásból, hogy nem azt kell erőltetni, amit nem tudok, és nem ott kell megszülni vért izzadva a helyes mondatokat – hanem azt kell mondani, amit tudok. A magabiztosság, az idegen nyelvvel szembeni kényelem a lényeg – hogy merjünk megszólalni, bármilyen alapszintű is a tudás. Én magam is meglepődtem, de a második alkalomnál ez már működött – és a negyedik alkalomra minden gátlás feloldódott – durva túlzás lenne azt állítani, hogy folyékony bárbeszédeket folytatunk atomfizikáról meg tengerbiológiáról, de az alapvető kommunikáció már működik.

Eredménynek könyvelem el, egyben újabb biztos pontot találtam a nyelvtanulásban: őrlődésem, hogy meddig nem szabad megszólalni/erőltetni a verbális kommunikációt teljesen megsemmisült. MINÉL hamarabb el kell kezdeni. 

Sajnálatos esemény, hogy Arantza (ez a hölgy becses neve, amúgy barcelóna-i) az év végéig lesz még a városban – ám ez egy újabb ösztönző pont az eredményes tanulás mellett. Mire elmegy, szeretnék folyékonyan beszélni, többé-kevésbé helyesen. Aztán a többé-kevésbé dolgot már tudom szépen magamtól is javítgatni. Időnként majd beszámolok az egyes nyelvcsere órák tanulságáról. 

Érdekel, hogyan lehet megtanulni önállóan egy nyelvet egy év alatt?
Milyen nyelvet tanulsz?
Milyen szinten vagy belőle?
Mi okozza most a legnagyobb nehézséget?
Miért tanulod a nyelvet?
Mi jellemez legjobban téged?

Keresed, hogy milyen módszerrel
tanuld meg önállóan a nyelvet?

A csodamódszerek keresgélése helyett inkább tanulj meg tanulni! Ebben segítenek a rendszerezett kurzusaim.

KATT IDE A RÉSZLETEKÉRT
Ugrás az oldal tetejére