Beszélj folyékonyan – passzív nyelvtudásból aktív

Az Öt év – öt nyelv hajója továbbra sem süllyedt el (utólag is köszöntem a sok aggódó levelet), de hát be kell látnunk, hogy nyár lévén egy kis szünet belefér a dolgokba – azonban nem igaz, hogy nincs mit dokumentálni. Úgyhogy csapjunk is a közepébe!

Legutóbb ott engedtük el a kormányt, hogy lezártuk a 3 hónapos intenzív német részt egy videóval. Némi latolgatás után úgy gondoltam, hogy ha már úgyis nyár, meg jó idő, forró szerelem és hideg sör, akkor mi lehetne aktuálisabb a spanyolnál?

Elég régen foglalkoztam vele, azonban egy nyár végi barcelonai utazás apropót adott a dolognak, valamint arra is, hogy felkössem a gatyát és végre a passzív tudásomat aktívba fordítsam. A németnél bebizonyosodott, hogy szép meg jó, ha passzívan tanulunk nyelvet, azonban a gyakorlást semmi nem helyettesíti. Így mit volt mit tenni: felkutattam az összes rendelkezésre álló (többnyire ingyenes) forrást, hogy augusztusban már a spanyol szerelmetes nyelvén tudjak jéghideg sangriát rendelni a katalánoknál. Lássuk, miből élünk!

A passzív tudás jó. De nem elég!

A blog követői bizonyosan tudják, hogy az input mennyire fontos a nyelvtanulásban – sokat olvasni és sok szöveget hallgatni, még akkor is, ha nem is figyelünk oda. Óriási mértékben megdobja a szövegértést és érdekes módon még a kiejtést is fejleszti. Azonban nem fogunk tőle gyorsabban sört rendelni, és főleg nem fogunk vele tökéletes alakú modell lányokat felszedni egy koktélpartin. Mert ahhoz meg kell szólalni. Jó ideig reménykedtem én is benne, hogy a passzív hallgatással el lehet jutni egy jó szintre a beszédben. De nem. Ahhoz. Gyakorolni. Kell. Pont.

Informatikai tapasztalataimra támaszkodva, bátran ki merem jelenteni, hogy a fokozatosság itt is beválik. Jelöljük ki a célt (mondjuk folyékonyan beszélni spanyolul), jelöljük ki, hogy mi az ideális állapot hozzá (hezitálás nélkül, magabiztosan elbeszélgetni egy anyanyelvűvel, akit éppen most ismertél meg), majd építsük fel szépen a hozzá vezető utat.

A beszédnél én ezt úgy tudnám elképzelni, hogyanszongya:

  • képesnek lenni levelet írni tetszőleges témában, szótár segítségével, viszonylag kevés hibával
  • képesnek lenni chatelni egy anyanyelvűvel, kevés szótárhasználattal, viszonylag kevés hibával
  • képesnek lenni szóban elmondani egy történetet, amiből előre felkészültem
  • képesnek lenni szóban egyszerű, hétköznapi témákról beszélgetni, lassan, de kevés hibával
  • képesnek lenni bármilyen hétköznapi helyzetet kezelni, azokra rövid válaszidővel reflektálni, kevés hibával

Az ívesen felépített pályát persze nem kötelező szó szerint követni, értelemszerűen, ha valakinek a folyékony beszéd a célja, akkor az ideális az, ha azt minél többet gyakorolja, azonban ha valakinek nincs bátorsága hozzá, hogy kinyissa a száját, esetleg nincs túl sok lehetősége anyanyelvűvel élőben találkozni, akkor az előtte említett módszerek egyfajta pótszerként is szolgálhatnak. Mindegyik hozzátesz egy picit a kívánt cél eléréséhez. No, elég az elméletből, lássuk, hogy néz ez ki a gyakorlatban!

Az első lépcső: levélírás

A recept ismert: szerezz anyanyelvű ismerősöket és írj nekik. Na, igen. Ez azonban több sebből is vérzik. Honnan szerezzek anyanyelvű ismerősöket? Honnan tudom, hogy megfelelően segítenek-e? Hogy jó fejek? Hogyan fogok abból tanulni, ha csak hibásan összehányom a leveleimet? Mennyi ideig kell egy válaszra várnom? Ésatöbbi.

Saját tapasztalatomban egyértelműen a Lang-8 oldal a nyerő: egyfajta online naplónak használhatjuk (eddig semmi különös), azonban a bejegyzéseinket pillanatokon (legrosszabb esetben pár órán) belül anyanyelvűek javítják ki, jelezve pontosan a hibáinkat, alternatívákat javasolva és pontozva a teljesítményünket. Így máris több legyet csaptunk agyon: tanulunk hibáinkból (a haladóbbak kedvéért: a kijavított mondatokat érdemes ANKI-ba beletenni, a folyamatos “észbentartás” kedvéért), közben pedig jó fejekkel ismerkedünk. Meglepő, hogy az emberek mennyire segítőkészek – és több emberrel azóta már én is “magánban” levelezek. A nyelvtanulás ugye nem a nyelvtanról szól, hanem az emberről. A szimpla érdeklődés óriási szakadékokat képes áthidalni.

Az oldal teljesen ingyenes, azonban amennyit kiveszünk, annyit illik is visszatenni: segíts te is másoknak, javítsd ki az írásait azoknak, akik magyarul tanulnak! Ki tudja, talán életre szóló barátságok is köttethetnek. 😉

Az oldal már csak azért is nagyon jó, mert a Google Translate alapból be van építve – én azonban erősen ajánlom valami normális szótár használatát (ez spanyolnál a Spanishdict.com), valamint a Tatoeba kötelező szerepeltetését (ezekben rengeteg példamondatot találsz minden nyelven, így ha nem tudod, hogy egy adott szót hogyan kell használni, itt biztosan találsz rá példát. Felbecsülhetetlenül jó cucc!).

A második lépcső: chat

Végigpróbálva az összes létező nyelvtanuló oldalt, azt kell mondanom, nem vagyok különösebben egyikkel sem megelégedve. A magam részéről azt csináltam, hogy írtam vagy 50-60 embernek (akik szimpatikusak voltak), és a válaszukból leszűkítettem kb. 5-re, akivel szívesen leveleznék/beszélnék, mert vannak közös érdeklődési pontok.

Aztán választottunk egy kommunikációs platformot (gTalk, MSN, Skype, etc.) és ott beszélgettünk/beszélgetünk. Egy-két alkalom után ki fog derülni, hogy ki az akivel “egy húron pendülsz”, ha magától leül a beszélgetés, akkor nem is érdemes erőltetni. Egy jó partner érdeklődni fog irántad, már persze, ha te is érdeklődsz! Ha ez nincs meg, hagyd, nem kár érte! Inkább keress valaki mást, aki átmegy ezeken a szűrőkön – és megint csak lehetséges, hogy egy új barátsággal leszel gazdagabb. Újra véssük ide: az embert nézd a nyelv mögött, ne pedig a nyelvtant! (Személyes eredmény: az említett 50-60 emberből megmaradt 2).

A harmadik lépcső: élő beszéd

Beszélnél, de nem tudod kivel? Jó lenne egy kis tanári segítség, ami megadja a kezdőlökést? Nem sajnálsz rá párszáz forintot? Menj a Fiverr.com oldalra! Öt dollárért számtalan tanárt találsz, bármilyen nyelven, akik fél-egy órát beszélgetnek veled ennyi pénzért. Átmeneti megoldás, meg ugye nem olyan, mint élőben, meg nehezebb közben sört rendelni (bár megoldható), ám a semminél több.

Bármilyen nyelvet is gyakorolsz, a Conversation Exchange a barátod. Városokra lebontva találhatsz nyelvcsere-partnereket, akik szívesen tanulnák a te nyelved, cserébe segítenek neked a sajátjukkal. Meglepően sok külföldi tanul magyarul – nincs más dolgod, mint leegyeztetni a randi helyszínét, idejét, aztán már mehet is a móka (figyelem: noha a randi szót használtuk, ezek az oldalak nem szexpartner keresésre szolgálnak). A nyelvcserés támadásról ebben az írásban olvashatsz egy kicsit bővebben.

Továbbá rendelkezésre állnak még különböző klubok (ez például egy), én azonban nem különösebben vagyok oda ezekért, pont az előzőekben vázoltak miatt. Szeretem én megválogatni, hogy kivel és miről akarok beszélni. Ez csak saját vélemény, ne tartson vissza senkit!

Egy fokkal továbbgondolva a dolgot, remek helyek a gyakorlásra a Couchsurfing találkozók: Budapesten is többször van ilyen évente, ahol aztán összegyűlik minden csodabogár, a világ minden tájáról – nagy eséllyel találsz valakit, aki beszéli az általad tanult nyelvet.

A magam részéről én az első két módszert gyakorlom aktívan, egészen jó eredményekkel – hogy mennyire, az nem is olyan sokára ki fog derülni. 😉

UI: szerény blogunkat nevezték a Goldenblog versenybe, teljesen arcátlan módon a szakértői blogok kategóriában. A szavazás augusztus 8-án fog indulni: aki megtenné, hogy nyom egyet kicsiny háztájinkra, azoknak kijár egy virtuális vállveregetés, egy nagy köszönöm, valamint egy korsó sör (a háromból az egyik kakukktojás. Na de melyik?)!

Évek óta tanulod a nyelvet, érted, tudsz olvasni és mégsem tudsz megszólalni? Akkor olvasd el Lívia történetét, tetszeni fog!

Ugrás az oldal tetejére