Hogyan forradalmasítja a nyelvtanulást a modern nyelvészet?

Mindig szívesen beszélgetek tapasztalt nyelvtanulókkal annak reményében, hogy sikerül ellesnem valami trükköt tőlük. Csigi Balázs akkor keltette fel a figyelmemet, mikor megtudtam, hogy öt hónap alatt megtanult nulláról erős középfokon oroszul (mellette pedig 6 másik nyelven beszél különböző szinten).

Balázsnak volt egy “aha” pontja: mikor rájött, hogy a nyelvek között nincsen egyenes átjárás, nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük – így például a szótanulást is teljesen máshogy közelítette meg. Az alábbiakban az ő tapasztalatairól olvashatsz – át is adom neki a szót.

Új szelek a nyelvtanulásban

Csigi Balázs

Csigi Balázs, aki 7 nyelven beszél

A nyelvtanulás rengeteg változáson és fejlődésen ment keresztül az elmúlt száz évben, és az új eredmények a tanulásról alkotott képünket is drasztikusan meg fogják változtatni. De mint mindenben, itt is időre van szükség, hogy az új ismeretek elterjedjenek, és a gyakorlatban is elkezdjék őket alkalmazni.

Ebben a cikkben néhány olyan újdonságot mutatok be, amit még valószínűleg nem láttál, de majd találkozhatsz vele a jövő nyelvoktatási módszereiben.

Mi minden van egy szó mögött?

Az egyik terület, ami jelen formájában el fog tűnni, az a szótanulás lesz. Általában az ember, ha nekiül megtanulni egy nyelvet, akkor szavak és kifejezések végeláthatatlan listájával találja magát szembe, amit kell. Sokat segít persze a szövegkörnyezet és a különböző tanulási technikák, de a szótanulás, mint a nyelvtanulás egyik alapja, továbbra is erősen tartja magát.

Van egy jó hírem: a modern nyelvtanulás ezt már nem követeli meg tőled. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a legtöbb szónak és kifejezésnek nincs pontos megfelelője egy másik nyelvben. Tehát például nem úgy érdemes megtanulnod, hogy az egyik szó ezt jelenti, a másik pedig azt, mert minden angol szóhoz sok olyan kép és utalás kapcsolódik, ami a magyar megfelelőjéhez nem.

Ezért is tapasztalhatod, hogy hiába ismersz sok szót, azokat nem feltétlen tudod angolosan használni. A nyelvek tehát nem egyszerűen egymás fordításai, hanem mindegyik egy külön világ, amit memorizálással nem lehet igazán megérteni és profin megtanulni.

Félresiklott beszélgetés egy szó miatt

A példa kedvéért vegyünk is egy angol szót: advantageous. Mit jelent? A Cambridge Dictionary szerint:

giving advantages or helping to make you more successful (előnyökhoz juttat és segít a siker elérésében).

Egy személyes történeten keresztül szeretném bemutatni, hogy ez a definíció miért hiányos, és hogy miért nem elegendő egy nyelvtanulónak.

Néhány hónapja Londonban voltam egy barátomnál, és éppen a nyelvtanulásról beszélgettünk. Mondtam, hogy Magyarországon például előnyös, ha az ember beszél oroszul.

Erre nagyon meglepődött, különös hangsúllyal megismételte, hogy advantageous és rosszallóan rázta a fejét. Nem igazán értettem, hogy mi lehet a probléma, de aztán eszembe jutott, hogy az angolban az advantage azt is jelenti, hogy korrupt módon megszerzett előny, ami megsérti a fair játékszabályokat.

Az angol barátom tehát azt hitte, hogy én valami korrupciós dologban vagyok benne, és különböző „nem fair” előnyöket szerzek magamnak. Gyorsan helyesbítettem, hogy nem úgy kell érteni, nem erről van szó.

Ez csak egy apró példája annak, hogy egy-egy angol szó mögött rengeteg olyan képzettársítás és utalás van, ami magyar anyanyelvűként nem jutna az ember eszébe.

Éppen ezért a szavak tanulása jó esetben nem úgy történik, hogy egyenlőségjelet teszünk az egyes szavak közé, hanem sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy az adott szó mit jelent egy anyanyelvűnek, és hogy ő hogyan használná.

Ami kimaradt a nyelvkönyvekből

A nyelvtudás persze nem áll meg ott, hogy ki tudjuk magunkat fejezni egy adott idegen nyelven. Az idegen nyelvű kommunikációhoz ugyanis számos olyan kulturális és mentalitásbeli háttérismeret kapcsolódik, ami nem szerepel a legtöbb kurzuson, mégis elengedhetetlen része a nyelvtudásnak.

A kommunikáció része ugyanúgy az is, hogy egyes helyzetekben mi a megszokott viselkedés, mi fér bele egy baráti vagy üzleti kapcsolatba, vagy hogy hogyan értelmeznek valamit egy adott kultúrában.

Közismert anekdota például, hogy amikor német mérnökök angolokkal dolgoznak együtt, gyakran felmerülnek félreértések, mert az angolok sokkal finomabban és virágnyelven fejeznek ki sok mindent.

A „van itt egy apró kis problémácska” a németeknek azt jelentette, hogy „jó, majd megnézzük, ha lesz rá időnk”, az angolok pedig azt értették alatta, hogy „elromlott a motor, azonnal meg kell nézni”.

Az ilyen kis kommunikációs apróságok legalább annyira fontosak, mint az, hogy eszedbe jut-e az adott szó vagy kifejezés.

Próbáld ki a gyakorlatban!

metaphore-1

Ha szeretnél kipróbálni egy ilyen módszert, akkor van egy jó hírem – a csapatom és én 3,5 év kemény munkájával elkészítettük a Metaphort, ami egy Android alapú nyelvtanuló program. A szoftver első verziója azoknak hasznos, akik az angoljukat középfokról szeretnék magasabb szintre eljuttatni. A letöltéshez kattints ide!

Összeségében rengeteget kaptam minden téren ettől a néhány évtől, egy küzdelmes, de adrenalinban és élményekben gazdag pár év volt. Remélem, hogy a végeredmény is annyira hasznos lesz majd sokaknak, mint amennyi energiát beletettünk.

Minden leckében van egy angol szöveg, ami a magyarázatok és a feladatok alapját képezi. A szövegen keresztül rengeteg hasznos angol kifejezéssel és szófordulattal találkozhatsz, de a lényeg a magyarázatokban van, ahol beleláthatsz abba, hogy az angoloknak és az amerikaiaknak mit jelentenek ezek a szavak, és hasznos, életszerű mondatok segítségével elsajátíthatod a valódi beszélt angolt! Jó szórakozást!

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

  • Taylor Robin

    Az előnyös szónak a magyarban több jelentése is van pl. valamilyen ruha előnyösen áll.Az angolban tényleg szigorúan csak a kézzelfogható előnyt jelenti nincs annyi átvitt értelme.

  • Beyzie

    Ez az app elég ügyesre sikeredett, s ami nálam fontos szempont: csinos is:) Perverz módon legyen egy app bármily okos, ha ronda, elmegy a kedvem a használatától:) Esélyesen meg lesznek vásárolva a plusz cuccai is:)

    Bálint: ilyen kis gyöngyszemek bukkannak fel a sorok között, lehet, jó alap ez egy új cikksorozathoz, nem?:) Én ezt magamtól tuti sose lelem meg a Google Play-en, pedig nagy vadász vagyok, lehet, más se értesülne, csak itt, az ilyen jóságokról. A másik – szintén magyar fejlesztésű – appot is csak nálad láttam javasolva, bár az nálam kimaradt, mert iphone-os.

    • Beyzie

      Update: teljes csomag megvéve:)

    • Beyzie

      Most leltem a szintén magyar fejlesztésű Xeropan android appot és hát nem kicsit komoly, tulajdonképpen a legjobb, amit eddig láttam. Megérne az is egy említést:)

  • Zoli

    Szia Balázs!

    Nem is olyan rég találtam meg a blogod. Azt kell mondjam, hogy sok olyan információt találtam itt ami fontosnak tartok.De engedd meg,hogy egy dologra rávilágítsak: ha az ember magyar kétnyelvű akreditált nyelvizsgában méri a tudását az régen, rossz. Ezek a nyelvvizsgák olyan de olyan messze vannak a tényleges nyelvi tudás korrekt mérésétől, hogy ihaj. Szótárat használni nyelvvizsgááán?? Ha tényleg le akarod mérni a tudásod akkor miért nem teszel nemzetközi nyelvvizsgát? De én amondó vagyok hogy egy 10 perces telefonbeszélgetés egy anyanyelvű egyénnel ad egy releváns képet a kommunikációs és nyelvi képességekről.
    Kitartást a jelenlegi és esetleges jövőbeli projektjeidhez!

  • Zsuzsi

    Szia Balázs! Iphonos verzio lesz vmikor?:) nagyon kivancsi vagyok a programra:)

    • Balázs

      Szia Zsuzsi!
      Iphone-ra optimalizált, offline is használható webes alkalmazás várható majd:) A megjelenés időpontja még nem fix, de remélhetőleg idén már elérhető lesz. 🙂

  • Robi

    Szia Balázs!

    Már Bálint is rengeteget segített az írásaival, amit ezúton is köszönök neki, de szeretném ha te is megosztanád velünk a német nyelv tanulásához való nézeteidet, észrevételeidet. Első idegen nyelvként pár hónapja kezdtem el németet tanulni, és én is elég sokat rágódtam – rágódok- azokkal a szavakkal amiknek nincs pontos megfelelője. Hasznos cikk volt, köszönöm!

    • Balázs

      Szia Robi!

      Köszi a kérdést. A némethez van egy olyan könyv, ami foglalkozik ezzel a témával, és nagyon jól elmagyarázza azokat a szavakat, amiknek nincsen pontos fordítása. Rengeteg szó van benne, világos magyarázatokkal és konkrét példákkal. Egy kicsit régebbi darab, mert ’77-ben íródott, de ne tévesszen meg: irtó hasznos könyv!

      Nekem is megvan otthon, az a jó benne, hogy nem csak egy szólista vagy egy szöveggyűjtemény, hanem tényleg alaposan el is magyarázza, hogy az egyes szavakat hogyan használják! Egyetlen hátránya, hogy bizonyos szavak esetén érződhet az a 35 év, de meglepően jól használható ma is – nagyon sok minden nem változott. Azóta sajnos nem tudok róla, hogy kiadtak volna hasonlót, addig is marad ez. Link:

      http://www.amazon.com/Dictionary-German-Synonyms-R-Farrell/dp/0521290686/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1424944412&sr=1-1&keywords=german+synonyms

      A hozzászólásokban ezenkívül találsz pár olyan tippet, ami a németre is alkalmazható. Javaslom például az oroszhoz kapcsolódó kommentet, ott is fogsz találni egy pár hasznos dolgot. 🙂 Tervezünk német Metaphort is, ha kész lesz, majd szólok. 🙂

  • Tamás

    Kedves Balázs!

    Valóban nem kötözködni szeretnék, de pontosan miben állnak azok a modern eredmények, amik majd forradalmasítják a nyelvtanulást? Itt csupán egy több mint 20 éves könyv linkjét adtad meg, ami még talán messze van a forradalmitól.
    Tudnál további példákat adni? Az ugyanis, hogy figyelembe kell venni a kulturális kontextust nyelvtanuláskor, aligha modern, forradalmi áttörés…

    Egyébként megtudhatjuk, hogy milyen nyelveken milyen szinten állsz? Nagyon jó figyelemfelkeltésre az, hogy 7 nyelven tudsz beszélni, de már a bevezetőből kiderült, hogy oroszból “erős középfokon” állsz, ami azt jelenti, hogy nem igazán tudsz oroszul. A többi nyelven jobban, vagy kevésbé tudsz?

    • Balázs

      Kedves Tamás!

      Köszönöm a kérdésedet. A nyelvészet nem olyan jellegű, mint a fizika. Nincs egy olyan nagy tudáshalmaz, amit mindenki elfogad. Vannak különböző irányzatok, amiknek magvannak a saját eredményei, és jó esetben ezek kölcsönösen gazdagítják egymást. Nem lehet azért leírni egy könyvet, mert az 20 éves. Az említett szerzőnek van 2010-s könyve is. Azért a régebbit raktam be, mert jól összefoglal néhány alapgondolatot.

      Minél konkrétabb kérdést vagy kritikát fogalmazol meg, annál érdekesebb véleménycsere tud kialakulni. A “nem tetszik” vagy “szerintem nem olyan jó” jellegű véleményeknek is van létjogosultsága, de ebből nehezebb érdekes és hasznos beszélgetést felépíteni. Említetted, hogy szerinted a kulturális kontextust már régóta használják a nyelvoktatásban. Szerintem mindannyian kíváncsiak lennénk rá, hogy milyen módszereket használsz a nyelvtanulásban és hogy hogyan közelítetted meg a kulturális kontextus kérdését. Biztos sokat tudnánk tanulni tőled, hiszen ezen a területen nehéz az elméletet átültetni a gyakorlatba, hátha elleshetünk tőled pár új technikát.

      Az orosztudásom kapcsán írtad, hogy nem igazán tudok oroszul. Ez nyilván viszonyítási pont kérdése, konkrétan a B2-s ORIGO vizsgán 92%-s írásbeli és 70 %-s szóbeli eredményt értem el (az 5 hónap tanulás után), ez lehet esetleg egy viszonyítási pont. Nem állítom, hogy perfektül tudok oroszul, de azért a “nem-igazán-tudsz-oroszul” egy kissé erős “understatement”. 🙂

      Természetesen elárulom, hogy melyik nyelvből milyen szinten vagyok: angol – C2, francia – C1, orosz, német – B2, olasz, indonéz – B1, spanyol – A1.

      Ha van még kérdésed, mondd nyugodtan! 🙂

      • Tamás

        Kedves Balázs!

        Köszönöm, hogy választ adtál az egyik kérdésemre, ami a nyelvtudásod szintjére vonatkozik. Tényleg nem sértésnek szántam azt a megjegyzést, hogy “nem igazán tudsz oroszul”, de én egy középfokú nyelvvizsga birtokában soha nem merném azt mondani, hogy beszélem az adott nyelvet. Valószínűleg ebben eltérőek az elvárásaink.

        Továbbra is érdekelne viszont, hogy pontosan milyen új tudományos eredményekről van szó, amelyek forradalmasítják majd a nyelvtanulást, hiszen a blogbejegyzésnek ez volt a témája. Ennél konkrétabban ezt nem lehet megfogalmazni, hiszen én nyilvánvalóan nem tudom, hogy milyen tudományos eredményekre gondolsz és azoknak milyen alkalmazási módjai lehetnek a nyelvtanulásban/oktatásban.

        A kérdésem tehát továbbra is ugyanaz: Tudnál mondani olyan nyelvészettudományi újdonságot, ami forradalmasítja majd a nyelvtanulást? Tudnál gyakorlati példát adni arra, hogy pontosan hogyan könnyítheti meg egy ilyen tudományos eredmény a nyelvtanulást?

        • Balázs

          Vannak 20-30 nyelvet beszélő poliglottok, ami általában nem azt jelenti, hogy 20-30 nyelvet beszélnek folyékonyan, hanem hogy 6-8-t beszélnek folyékonyan, a többit pedig használható szinten, amivel filozófiai disszertációkat mondjuk nem fognak írni, de a legtöbb helyzetben egész választékosan ki tudják magukat fejezni.Még ha az anyanyelvi szint is az ideális, egy ennél alacsonyabb szintű nyelvtudás is lehet nagyon értékes.

          Egyébként a középfok felső harmada és a felsőfok alsó harmada gyakran metszi egymást, tehát nehéz egyértelműen meghúzni a határokat a kettő között.

          A cikk nem nyelvészeti fogalmakat akart boncolgatni, hanem egy-egy alapgondolatot átadni. Teljesen megértem különben az igényedet, válaszolok is rá.

          Kifejezetten nyelvészeti érdeklődésűeknek, akik a cikk tartalmát más szempontból is szeretnék körbejárni:

          Konkrétan amikor az advantageous szóról írtam, akkor nyelvészeti szempontból azt akartam kifejezni, hogy vannak olyan angol szavak, amelyeknek nincs egyértelmű magyar megfelelője, tehát egy olyan szemantikai leíró technikát kell választani ezen szavak értelmezéséhez, ami nem kultúrspecifikus fogalmakat használ fel. Ezt általában egy olyan metanyelv alkalmazásával oldják meg, ami kiküszöböli ezeket a fogalmakat – tehát egy olyan nyelv segítségével írják le a szavak jelentését, ami nem tartalmaz a leírt nyelvről a célnyelvre le nem fordítható fogalmakat. Mivel a Metaphornál nem csak a tudományos pontosság, hanem az egyszerű érthetőség is számított, ezért nem ragaszkodtam szigorúan egy metanyelvhez, hanem a nem tökéletesen lefordítható fogalmak helyére ún. körbeírásokat helyettesíttem be, és ezt a folyamatot addig ismételtem, amíg olyan végeredményt kaptam, ami már nem tartalmazott le nem fordítható elemeket.

          Ez azért számít újdonágnak, mert – egy-egy nyelvben egy bizonyos szint elérése után biztosan érzékelted – hogy a nyelvek közötti átjárhatóságot nem érdemes feltételezni, a legtöbb oktatási módszerben viszont pontosan ez történik. Az egyik szó/kifejezés ezt jelenti, a másik pedig azt, stb. Így sok minden kimarad a tanulási folyamatból, és egy ponton túl már nehézkessé válik a fejlődés. Nyelvészeti szempontból pedig azért újdonság, mert a szavak és egyáltalán egy anyanyelvű mentalitásának olyan szintű leírása válik lehetségessé, ami korábban nem.

          Én is hadd kérdezzek valamit, csak hogy segítsek jobban bemutatni, hogy hogyan lehet ezt alkalmazni a gyakorlati életben. Szerinted mit jelent az az angol szó, hogy “cheeky”?

  • aronB

    Kedves Balázs!

    Kicsit eltérek a témától.

    Pont most kezdenék oroszul tanulni (3 “nyugati” nyelv után), szóval engem az érdekelne, hogy sikerült 5 hónap alatt 0-ról középfokig eljutni.
    Erről is tudnál írni egy kicsit?
    [Akár vendég cikkben is, ha Bálint úgy gondolja 🙂 ]

    Köszi!
    Üdv:Áron

    • Balázs

      Kedves Áron!

      Köszi a kérdést. Igen, erről lehetne egy tök jó cikket írni, de azért pár hasznos dolgot megpróbálok röviden összefoglalni.

      1, Először menj át valamilyen kezdőkönyvön 3-4 hét alatt, hogy a fő fogalmakat megértsd, és legyen egy alap, amiről utána továbbléphetsz. Nem kell benne mindent megtanulni, csak legyen egy pár száz szó, amire nagyjából emlékszel, és 10-15 nyelvtani fogalom.

      Ennek a fázisnak csak az a lényege, hogy továbbléphess a második fázisba, ahol az igazi tanulás kezdődik. 🙂

      2, Keress jó orosz nyelvű blogokat (itt találsz egy párat: http://www.quora.com/Who-are-the-most-famous-Russian-bloggers), filmfeliratokat, újságokat, és találj bennük olyan mondatokat, amiket te is mondanál az életben.

      Ha ezeket kézzel leírod, akkor egy orosz kutatás (és persze saját tapasztalat) szerint 8x jobban megmaradnak a memóriádban. Így gyakorlatilag 1-2 hónap alatt már jópár olyan nyelvi fordulatot fogsz tudni használni, amit normál esetben sokkal több idő alatt sajátítottál volna el (vagy akár soha, ha rossz módszert használsz).

      Az újságoknál az elején a gyerekújságokat is nyugodtan lehet használni, mert nincsenek tele politikai szakszavakkal, de van bennük egy csomó hasznos nyelvi fordulat.

      3, 2-3 hónap után, ha már lassan megvan egy egészen jó, alapszintű tudás, akkor kezdj el egyszerű, 10-20 mondatos fogalmazásokat írni olyan témákról, amikről majd beszélni is szeretnél.

      Ezeket a lang-8.com-on anyanyelvűek kijavítják Neked, hogy oroszosan fejezd ki magad, célszerű leírni/megtanulni a kijavított mondatokat is. Így szépen egyre közelebb kerülsz egy jó, magabiztos nyelvtudáshoz, és ráadásul motiválva is vagy. Én például a párommal a lang-8-en keresztül találkoztam. 🙂

      4, Az oroszban figyelj az intonációra, mert nagyon más, mint a magyarban, határozottan lefelé viszik a hangsúlyt a legtöbb esetben. Először egy kicsit keménynek és barátságtalannak tűnhet, de igazából csak meg kell szokni.

      Nekem például volt olyan, hogy azt hittem, hogy valaki meg akar támadni, aztán utána mondták, hogy semmi extra nem történt, egyszerűen csak ennyire lefelé viszik a hangsúlyt. 🙂

      5, Fontos: az orosz nyelvtan iszonyatosan szerteágazó és bonyolult tud lenni. Ne tanulj meg túl sok ragozást az elején, és ne izgulj, ha ilyen téren nem minden tökéletes. Az orosz egy nagyon érdekes nyelv, nem a ragozásokban van a lényeg, idővel majd egyre több rád ragad.

      6, Az oroszhoz találtam eddig messze a legtöbb olyan anyagot, ami bemutatja a mentalitásukat és a kultúrájukat. Ha ezekből elolvasol párat, akkor a motivációd is jól karban lesz tartva, és a nyelvtanulás is sokkal élvezetesebb lesz.

      Néhány, amit mindenképp ajánlok:

      Egy Moszkvában élő tolmács könyve, brilliáns:
      http://www.amazon.com/The-Russian-Words-Worth-Informative/dp/5717200919/ref=pd_sim_b_3

      Ez is nagyon érdekes:
      http://www.amazon.com/What-Every-Russian-Knows-Dont/dp/1901990125/ref=cm_cr_pr_product_top

      A valódi orosz beszélt nyelvről, szlengről, idiomatikus kifejezésekről egy anyanyelvűtől, nekem nagyon tetszett:
      http://ochenporusski.com/

      Többet tényleg nem akarok írni, de ezeket szerettem volna megosztani, mert szerintem nagyon megdobják az ember tanulási sebességét és persze jól is érzed magad tanulás közben.

      Az alkalmazás letöltőinek fogok majd ilyen jellegű bónusz infót küldeni a nyelvtanulásról, de a blogot is követem, szóval ha van kérdésed, ne tartsd magadban! 🙂

      • aronB

        Köszönöm a részletes választ, igyekszem megfogadni a tanácsokat! 🙂

        Az alkalmazásod már telepítettem, nagyon jó és hiánypótló!

        Remélem más nyelvből is tervezel még ilyet… 🙂

        Üdv:
        Áron

  • Dezill

    Kedves Balázs,

    nagyon örülök a kezdeményezéseteknek és a leírás alapján mindenképpen ki fogom próbálni. Jelenleg hét nyelvet használok különböző szinteken a hétköznapok során, mert körülbelül nyolc éve kezembe került pár Lomb Kató kötet, amiket azóta is elő-előveszek, ha otthon vagyok. Hogy miért is írom ezt? Mert már ő is írt erről a megközelítésről, hogy nagyon sok esetben nem lehet és nem is szabad szó szerint fordítani. Ha jól emlékszem, egy napszemüveg hasonlatot használt. Minden egyes nyelven keresztül máshogy látja a világot. Ebben szerintem minden benne van.

    További kellemes fejlesztést kívánok az alkalmazásotokhoz,
    Kristó Dániel

    • Balázs

      Kedves Dániel,

      köszönjük szépen a visszajelzést. Gratulálok a nyelvekhez, hét nyelv az szép teljesítmény! A napszemüveg hasonlat tényleg nagyon jó, érthetően és tömören megfogalmazza a nyelvtanulás lényegét! Fel is írom a kedvenc nyelvtanulós idézeteim közé. 🙂

  • Danka

    Nekem egy kicsit erős az a megfogalmazás, hogy a szótanulás el fog tűnni. Szókincs nélkül nincs nyelvtudás, sok olyan szó van, amit meg kell tanulni és pont. Ennek a szemléletnek lehet alárendelni a kontextust, a memóriatechnikákat, sok mindent, ami egyszerűbbé teszi. Ilyen értelemben a magolás valóban eltűnhet a szótanulásból.
    A fent említett értelmezésbeli különbségre, vagy az egyes kifejezésekre pedig nem görcsölnék rá ennyire, azt úgyis az élet hozza. Itt a németeknek is rengeteg ilyen kifejezésük van, amiket nem lehet egyesével megtanulgatni, de még csak összegyűjteni sem, mert ő sem tudja, hogy miért így mondja, úgyszólván “így szoktuk”.
    Viszont ezzel akkor sincs baj, ha nem él idegen nyelvterületen az ember, mert ha minden nap megnéz egy fél órás online híradót, akkor a leggyakoribbak elő fognak jönni és szépen beépül a passzív nyelvtudásba, nem lesz belőle félreértés.
    Az angoloknál ez egy fokkal nehezebb, mert más kifejezések, más értelmezések vannak ausztrál területen, az USA-ban, vagy Angliában.
    A nyelvtanulási időm legalább 80%-át a szótanulás teszi ki, mert iszonyat mennyiségű tudásanyagot kell elsajátítani. A maradék nagy része a beszéd gyakorlás, ez a legfontosabb rész, viszont esélytelen szókincs nélkül. Ezt a szókincset pedig nem tudnám úgy felszedni, hogy idegen szavakkal beszélnek hozzám és majd csak megértem alapon. Ezt bizony tanulni kell. Aztán a nyelvtanból mindig csak egy pici, amikor úgy érzem, hogy még valamit be tudnék húzni a beszédembe, mert az eddigiek már magabiztosan mennek.

    • Balázs

      Teljesen egyetértek abban, hogy a szótanulás nagyon is fontos része a nyelvtanulásnak. Inkább arra próbáltam kihegyezni a cikket, hogy a szavak közé nem érdemes egyenlőségjelet tenni, mert a legtöbb angol szóhoz egy anyanyelvűnek olyan utalások és képzettársítások jutnak eszébe, amik egy magyar anyanyelvűnek nem.

      Ezek a “finomságok” pedig fontos részét képezik a hétköznapi kommunikációnak.

      Passzív befogadással is sok mindent fel lehet csipegetni ezekből, de a tapasztalatom szerint vannak ennél jóval hatékonyabb technikák is. A szótanulás tehát csak “jelen formájában” tűnhet el valamikor, de a szavak mindig is kelleni fognak a nyelvhez, ezért a szótanulás biztos nem fog eltűnni. 🙂

      • adamkof

        Azok a “finomságok” a kulturális rárakodás, ami az anyanyelvűeknek egyértelműnek tünnek? Bár én mindig csodálkozom ezen. Nálunk is egy egy szó, kifejezés mást jelenthet Borsodban, és az Örségben. Nekünk is néha rá kell kérdezni. Bár mint kezdő nyelvtanuló még közel nem érzem ezt, problémának 🙂

        • Balázs

          Igen, ez a dolog országon belül is nagyon jól megfigyelhető. El tudod képzelni, hogy ha Magyarországon is már tapasztalhatóak ilyen különbségek, akkor az USA-ban például mennyire. 🙂 Azt pedig még nem is említettem akkor, hogy az amerikai és a brit angol között mennyi különbség van, ha jól emlékszem, kb. 4000 szót használnak másképp. Külön blog is van erről: http://separatedbyacommonlanguage.blogspot.co.uk/

          “Many differences across the pond”, ahogy ők mondanák. 🙂

Ugrás az oldal tetejére