Judit klasszikus megszólalási parával küzdött és örök újrakezdőként vergődött az angoltanulás útvesztőjében. De nem adta fel, és akármennyire is félelmetes volt számára, hogy egy külföldivel beszéljen, mégis szembenézett vele és sikeresen meg is küzdött a feladattal: 60 perces online órán van túl, és nem véletlenül büszke a teljesítményére! A kezdeti siker pedig beindította a dolgokat – azóta megjött az önbizalma a további beszélgetésekhez és folyamatosan fejleszti az angolját. Fogadjátok szeretettel Judit történetét!
Mutatkozz be az Öt év – öt nyelv+ olvasóinak!
Topa Judit vagyok, egy Tolna megyei kisvárosban élek a családommal. Jóga- és Pilates oktatóként dolgozom. Emellett pszichópedagógia és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon tanulok.
Milyen nyelvet tanulsz, mióta és miért?
Általános iskolás koromtól németet tanultam, egészen az érettségiig. Ebből a nyelvből tettem általános és szakmai komplex középfokú nyelvvizsgát is.
2 évig ismerkedtem a francia nyelvvel is, de idő hiányában nem lett belőle komoly dolog.
Érettségi után kezdtem el angolul tanulni, eleinte egyedül, majd magántanárokkal. Próbálkoztam csoportos órákkal is. Eljutottam egy szintre, de onnan sehogy sem sikerült elmozdulni. Mindig újrakezdő voltam, ami nagyon frusztráló volt.
Közben megszületett az első fiam, másfél év múlva érkezett a tesó is. Gondolhatjátok, hogy mennyi időm és energiám maradt a nyelvtanulásra! Néha-néha előkerült egy-egy könyv vagy egy hanganyag, de ennyi. Az ott leírt tartalmakat ráadásul nagyon unalmasnak is találtam. Így telt el kb 10 év.
Mivel a munkám miatt sem volt szükség kifejezetten a nyelvekre, így ez a fajta motiváció sem volt jelen az életemben. Kb. fél éve kezdtem érezni egy belső motivációt, hogy igenis most már eljött az én időm, és megtanulok angolul. Ennek több oka is volt, az egyik, hogy a fiaim is angolt tanulnak a suliban, a kicsi is már 11 éves, szeretnék nekik segíteni és szeretném, ha büszkék lennének rám.
A másik ok, hogy rengeteg érdekes szakirodalom a pszichológia és a pedagógia területén (is) angol nyelven érhető el. Ez egy hatalmas hajtóerő nekem. Ezenkívül szeretnék külföldi szakmai programokon is résztvenni, ahol kell az angol.
Ha ez nem lenne elég, szeretünk utazni, és a „I would like…”-on kívül szeretném komolyabban is használni az angolt külföldön.
Mióta és miért olvasod az Öt év – öt nyelv+ blogot?
2021. elején kezdtem el nézegetni az oldalt, véletlenül találtam rá. Amikor elhatároztam, hogy végre megtanulok angolul, azt tudtam, hogy az eddigi módszerekkel nem jutottam sehova, tehát valami más után néztem.
Emlékszem, órákig böngésztem és olvasgattam az oldaladat. Már csak ettől hatalmas erőt és lendületet éreztem magamban. Néhány hét után előfizettem a komplett csomagra, ami életem egyik legjobb döntése volt.
Mi a kedvenc nyelvtanulási módszered?
Mindig is beszélni akartam, de ettől féltem a legjobban és ki is kerültem az olyan helyzeteket, ahol gyakorolhattam volna. Nekem a legnagyobb dolog az, hogy az ITalki-t mertem használni és egy angol anyanyelvűvel 60 percen át kommunikálhattam. Azóta hetente 1-2 alkalommal megteszem ezt és imádom!!! Köszönöm Nektek!
Mi az, amiben a legjobb vagy, mi az ami jól megy, mi az erősséged a nyelvtanulásban?
Imádom a sorozatokat, tinikorom óta az egyik kedvencem a Jóbarátok, persze az évek alatt gyűjtöttem mellé jónéhányat. Előfizettem a Netflix-re és a HBOGO-ra, ahol hatalmas a választék. Napi szinten nézek valamit angolul, angol felirattal. Emiatt szerintem a hallásértésem egész jó.
Milyen résszel szenvedtél a legjobban?
Nekem is volt a klasszikus megszólalási parám. Én ezzel a résszel szenvedtem a legtöbbet. A húgom felsőfokú szinten beszél angolul, többször voltunk közösen társaságban, ahol voltak külföldiek. Ahogy meghallottam a tesómat beszélni, mindig olyan ici-picinek éreztem magam, hogy még bemutatkozni sem mertem angolul. Jött a béna vagyok érzés… Így maradt mindig a jól ismert szitu: csendben ültem és mosolyogva bólogattam.
Emellett az igeidőket nagyon nehezen tettem helyre. Mára már javult a kapcsolatunk.
Hogyan lendültél túl rajta?
AZ Öt év – öt nyelv programjainak köszönhetem, hogy rávettem magam olyan dolgokra, amik a komfortzónámon kívül esnek, olyanokra gondolok, mint kommunikálás külföldiekkel, vagy az hogy csatlakoztam egy online csoporthoz, ahol heti 1-2 alkalommal előre meghatározott témákról beszélgetünk angolul.
És nagyon igaz, hogy az igazi változások és a fejlődés a komfortzónánkon kívül történik!
Amikor hullámvölgybe kerülök, mindig elolvasok egy-egy részt a kurzusokból vagy egy sikertörténetet és ez segít!
Mi motivál téged a nyelvtanulásban?
Hogy várhatok el olyat a fiaimtól, amit én magam sem tudok teljesíteni!? Szeretném, hogy lássák, az angol nyelv (is) szerethető és tanulható. Nemcsak az unalmas és elavult módszerek léteznek. Ha testközelből tapasztalják, hogy a nyelv tanulható és ráadásul alkalmazható is élesben, akkor bízom benne, hogy nekik nem lesznek már ilyen problémáik.
Ha lecsökken a motivációd, mivel pótolod, hogyan növeled?
Elképzelek egy szituációt, ahol kellene az angol, de én nem tudok… Ez az érzés rögtön feltuningol!
Mi az az egyetlen, egyszerű dolog, ami a legnagyobb hatással volt a nyelvtanulásodra?
Nem tudnék egyetlen dolgot kiemelni. Azt hiszem a folyamatos haladás és az apró sikerek visznek mindig előbbre egy lépéssel.
Milyen vicces helyzetbe kerültél már az általad tanult nyelven?
Kifejezetten vicces helyzetben még nem voltam, inkább csak magamon szoktam kínomban nevetni…, hogy megint nem mertem megszólalni! DE ennek vége!
Milyen jótanácsod van más nyelvtanulók számára?
Tudom, hogy sokan félnek attól, hogy megszólaljanak idegen nyelven, mert annyira más a kiejtés, kinevetnek stb…, de ne féljetek! A másik is csak ember és biztos, hogy fog segíteni, máshogy mondja, körülírja, vagy elmutogatja.
Mindegy, csak indulj el, utána sokkal könnyebb lesz! Gyakorlat teszi a mestert!
Építsd be a mindennapi rutinodba a nyelvet! Ha fáradt vagyok vagy egyszerűen lusta, akkor aznap „csak” Netflix sorozatot nézek. És ezzel is sokat tettem a fejlődésemért.
