A testbeszéded így befolyásolja a nyelvtudásodat

Régóta szeretnék egy testbeszéddel foglalkozó bejegyzést írni, mivel szerintem őrülten fontos a nyelvtanulásban, de amint elkezdtem ebben a témában nézelődni a neten, kiderült: iszonyú kevés cikk foglalkozik ezzel. Én viszont nemrég a saját példámon tapasztaltam, hogy a jó testbeszéd egy nyelvvizsgán komolyan a siker kulcsa lehet.

Régóta szeretnék egy testbeszéddel foglalkozó bejegyzést írni, mivel szerintem őrülten fontos a nyelvtanulásban, de amint elkezdtem ebben a témában nézelődni a neten, kiderült: iszonyú kevés cikk foglalkozik ezzel. Én viszont nemrég a saját példámon tapasztaltam, hogy a testbeszédnek milyen hatalmas szerepe van a nyelvtanulásban. És a megszólalásban. 

A testbeszéd és a beszéd kapcsolata

Az majdnem minden, a témával kapcsolatos könyvből elsőre kiderül, hogy az emberek közti kommunikáció nagyobb részben zajlik nonverbális (szavak nélkül, testbeszéddel), mint verbális (beszéd, hangsúly, stb.) szinten. Ezt mégis ritkábban tanuljuk, mint a szavakat: nem sok nyelvtanuló foglalkozik azzal, hogy az igeragozás mellett a megfelelő gesztusokból is megtanuljon naponta egy-kettőt.

Pedig sokszor a testeddel többet beszélsz, mint a száddal. Ehhez képest, ha valamit közölni akarsz, mire figyelsz általában? Pontosan, a beszédre, a nyelvtanra, a szavakra. Pedig nem csak az lenne fontos, amit kimondasz, sőt.

A testbeszéd azért érdekes, mert külön életet él a beszédtől. Van, hogy alátámasztja a mondanivalót, van, hogy ellentmond neki (így lehet leleplezni a hazugságot), de közvetíthet abszolút más üzenetet is. A gesztusokat figyelni egyébként nagyon szórakoztató dolog, ráadásul emellett csomót lehet belőlük tanulni.

De ami a helyzet a saját testbeszédeddel?

Mások testbeszédét mindig könnyebb elemezgetni és figyelni, mint a sajátodat. Milyen testhelyzetben vagy éppen most? Vagy ami fontosabb: stresszhelyzetben? 

Itt kapcsolódik az egész téma a nyelvtanuláshoz.

A testbeszéd szerepe a nyelvtanulásban

Azt nem kell részleteznem, hogy egy nyelvvizsgán, vagy idegen nyelvű állásinterjún mennyire fontos, hogy „győztesen” kerülj ki a szituációból.

Rengeteget nyerhetsz azzal, hogy egy pici plusz energiát fordítasz a dologra úgy, hogy figyelsz magadra, és jobban uralod a mozdulataidat.

A „helyes” testbeszéd segít meggyőzőbbé, hitelesebbé tenni téged és a mondandódat. Próbálj ki egy-két trükköt a lentiek közül, meg fogsz lepődni, hogy a partnered mennyivel jobban megérti majd a mondandód lényegét.

Az erő hatalma

Vegyünk egy nyelvtanulási szempontból kézenfekvő helyzetet: a nyelvvizsgát. (A lenti példa bármilyen más, hasonló helyzetben is bevethető, például állásinterjún, vagy másfajta vizsgán is.)

Tudom, hogy ilyenkor a legkisebb gondod is nagyobb annál, minthogy mások testhelyzetét elemezgesd, de azért csak gondolj bele: általában hogyan ülnek/állnak a vizsgázók a folyosón?

Összegörnyedve, keresztbe tett lábbal, karba font kézzel, jegyzetekbe mélyedve. Mindenki igyekszik minél kisebbre összehúzódni, eltűnni a padlórésben, és ha lehet, láthatatlanná válni.

De mit fejeznek ezzel ki? Hát nem magabiztosságot, az tuti.

És ami fontosabb: milyen hatással van rájuk a testtartásuk? Merthogy hatással van, nagyon is, ezért fontos ez az egész.

Amy Cuddy, az egyik leghíresebb szakértő a témában, nagyon sok példát ad arra, hogyan teheted magadat bátrabbá, magabiztosabbá és ezáltal sikeresebbé pusztán azáltal, hogy „vesztes” helyett a „győztes” testtartást veszed fel. Cuddy szerint a testhelyzeted nem csak a másik emberre van hatással, hanem saját magadra is. És be is csaphatod magad: ahogy az érzéseidet elárulja a testbeszéded, úgy a testbeszéddel is befolyásolhatod az érzéseidet.

Cuddy és csapata egy vizsgálat során két hormon szintjét figyelte: tesztoszteront, a dominanciahormon, és a kortizolt, ami tulajdonképpen a stresszhormon. A kutatások során azt találták, hogy a hatalommal bíró főemlősök esetében a tesztoszteronszint magasabb, a kortizol viszont alacsonyabb, mint a csapat többi tagjánál, és ugyanez az arány az emberekre is igaz. Bár eddig a dominancia volt a kutatások kereszttüzében, Cuddy és csapata szerint az is fontos kérdés, hogyan reagál a hatalommal bíró ember a stresszre.

Az előbbiek alapján tehát az ideális vezető erős, domináns, határozott, viszont nem stresszeli túl a dolgokat. A vizsgálatok végül azt mutatták, hogy ha egy ember hatalomra kerül (és szüksége van a határozott, de stresszt jól tűrő viselkedésre), akkor ez képes megváltoztatni a két említett hormon szintjét az adott helyzetnek megfelelően.

Mit jelent ez?
Hogy az adott helyzet is befolyásolja a testi folyamainkat, a testi folyamataink befolyásolják a testbeszédünket, az pedig befolyásolja az adott helyzetet.

És az egész visszafelé is működik!

Érzéseink kontrollálásában sokat segíthetenek például az úgynevezett power position-ök, vagy „hatalmi pózok”. Ezek olyan pózok vagy testtartások, amiket akkor vesz fel az ember, ha erős, amikor biztonságban és magabiztosnak érzi magát. Ilyenkor ösztönösen igyekszel minél nagyobbnak látszani, felteszed a lábad az asztalra, tarkódra kulcsolod a kezedet, terpeszben állsz, csípőre tett kézzel, stb.

Az érzéseid és a testbeszéded oda-vissza kölcsönhatásban vannak egymással. Amy J. Cuddy és kollégái 2012-es „The Benefit of Power Posing Before a High-Stakes Social Evaluation” (kb. „A hatalmi pózok haszna nagy jelentőségű szociális megmérettetések előtt”) című kísérlete éppen erről szólt: a jelentkezők egy részének hatalmi pózt kellett felvennie egy keménynek ígérkező állásinterjú előtt, a többieknek viszont nem mondtak ilyen jellegű utasítást. Az „átlagos” jelentkezők jellemzően kicsire húzták magukat és igyekeztek eltűnni az asztal alatt.

A kiválasztott kísérleti nyulaknak viszont két percig kellett a hatalmi pózban maradnia (szélesen az asztalra támaszkodtak, csípőre tett kézzel álltak) utána ők is bementek a beszélgetésre. Az interjúztatókat nem avatták be, nekik függetlenül kellett választaniuk a jelentkezők közül, és kivétel nélkül azokat akarták felvenni, akik gyakorolták a hatalmi pozíciókat.

Ennyire fontos hát a testbeszéd.

Ez egyébként teljesen megszokott az állatoknál is: amikor a macska felborzolja a szőrét vagy a medve két lábra áll, az nemcsak az ellenfél megfélemlítését célozza, hanem ezáltal ő maga is erősebbnek érezheti magát.

Vagy gondolj az élsportolókra. Mit csinál egy sprinter, ha átszakítja a célszalagot? A levegőbe bokszol, feltartja a karjait, integet, kihúzza magát. Győztes, és annak is érzi magát.

Ez nem csak a látványról szól: a vaknak született emberek ugyanezeket a pózokat veszik fel győztes helyzetben, mint a látók, vagyis ez az egész belénk van kódolva. Itt a póz hatása, az általa okozott magabiztosság-érzés a lényeg.

A teljes videó tele van hasonló példákkal, itt nézheted meg:

Hogyan legyél magabiztosabb a testbeszéd megfelelő használatával?

Észrevetted már, hogy állnak a szuperhősök? Kihúzzák magukat, kezüket a csípőjükre teszik, és emelt fővel, messzire néznek.

Láttad te már Batmant vagy Supermant félénken habogni? Na, ugye.

Bevallom őszintén, a német felsőfokú nyelvvizsgám előtt rám fért némi dopping, úgyhogy a „szuperhős-pózt” én is kipróbáltam. A német felsőfokú szóbeli előtt negyed órával bementem a vécébe és kitárt karokkal, szétvetett lábakkal áltam pár percet (miközben imádkoztam, hogy ne jöjjön be senki, mert ezt azért elég nehéz kimagyarázni). 

Nem akarom túlmisztifikálni a dolgot, csak annyit akarok róla mondani, hogy mielőtt beléptem a vizsgára úgy éreztem, hogy amit tudok, azt fogom tudni használni. Tehát a legjobbat tudom adni magamból. Ha ez elég lesz, akkor elég lesz, ha nem, akkor nem. Azt már olvashattad a blogon, hogy a nyelvvizsga sikeres volt, szóval nyugodtan kijelenthetem: a hatalmi póz bevált. 🙂 

Hogyan működik a hatalmi póz?

Vizsga (vagy prezentáció, tárgyalás, akármi) előtt  vonulj el valami nyugis helyre (én például a mosdóba mentem), vegyél fel egy hatalmi pozíciót és maradj úgy 2-3 percig – ezzel csökkented a szervezetedben a kortizol (stressz) hormon szintjét. Több közül is választhatsz:

  • Superman-póz:
    Tartsd a karodat a fejed fölé, húzd ki magad, állj kis terpeszben, képzeld azt, hogy a világ ura vagy, és maradj is így két percig. Reméld, hogy senki nem nyit rád.
  • Batman-póz:
    Ez a póz bármelyik szuperhősre jellemző lehet, de jobb híján Batman-póznak neveztem el: kis terpeszben állsz, kihúzod magad, fejed felszeged (áll előre néz), a karodat pedig csípőre teszed. Közben képzelheted azt, hogy a toronyház tetejét állsz, és nézed a várost meg a Batman-jelet. Erős vagy, magabiztos, bármit elérsz, amit akarsz.
    Ha valaki mégis belép a mosdóba, nézz a szemébe, és mondd mély hangon: „Gotham-nek szüksége van rám.”
  • Főnök-póz:
    Ha olyan szerencsés vagy, hogy egyedül lehetsz egy irodában, vagy tanteremben, ahol van egy szék és egy asztal, akkor foglalj helyet, kulcsold a kezedet a tarkódra, tedd fel a lábad az asztalra, mintha te lennél a főnök.
  • Dühös tanár-póz:
    Ehhez még különvonulni sem kell: egyszerűen kis terpeszben állj meg egy asztal mögött, és szélesen támaszkodj rá, egyenes háttal, mint a tanár, amikor épp leordítja az osztályt valamiért.
  • Újságolvasás: Vanessa Van Edwards trükkje nagyon egyszerű: vigyél magaddal egy nagy napilapot, nyisd ki magadelőtt és tégy úgy, mintha olvasnál. Közben vesd szét kicsit a lábad. Ezáltal úgy vehetsz fel nagyobb testhelyzetet mások előtt is, hogy nem néznek közben hülyének. 🙂

Természetesen egy állásinterjún, vagy vizsgahelyzetben nem feltétlenül előnyös, ha felteszed a lábad az asztalra, de vannak kulturáltabb verziói is: stresszhelyzetben is figyelj oda arra, hogy a testtartásod nyitott legyen, nézz a partner szemébe, artikulálj megfelelően.

Amikor leülsz az interjún, vagy vizsgán, ne tedd keresztbe a lábad, legfeljebb a „férfias” módon, tehát az egyik bokád a másik térded tetején nyugodjon. Rátámaszkodhatsz a szomszéd szék támlájára is (bár ha valaki ül már ott, akkor ez inkább a nyomulós ismerkedés jele lehet). A lényeg, hogy foglald el a lehető legtöbb helyet magad körül.

Mindegyik egyszerű, de hatásos, a rendelkezésre álló eszközöktől, és a saját habitusodtól függően bármelyiket választhatod: a lényeg, hogy két percig tarts ki!

Ha győztes testtartást veszel fel stresszes helyzet előtt, amikor „győznöd” kell, akkor jó esélyed lesz rá, hogy tényleg győzöl. Én is kipróbáltam, működött.

A nyelvtanulásban pedig szerintem ez abszolút fontos, mert győzni akarsz. Meg akarod tanulni, és használni akarod a nyelvet.

Persze továbbra is fontos, hogy érezz kedvet az adott nyelvhez, érdekeljen a dolog. Ha például utálod a németet, a Superman-póz sem fog segíteni abban, hogy megszeresd. Nem is ez a póz lényege.  

Testbeszéd a nyelvtanulás más területein

Arról már sokszor volt szó, hogy a nyelvtanulás nemcsak szavak és nyelvtani szabályok bebiflázását jelenti. Ezek mellett kultúrát is tanulsz. Ahhoz például, hogy megértsd, hogy az angolban egy rakás dolgot miért lehet többféle szóval kifejezni, másokra meg miért nincs külön szavuk, kicsit meg kell érteni az ő gondolkodásukat. A klasszikus „hülye angolok, angol hülyék” magyarázat egy idő után kevés lesz erre.

És ha megfigyeled, akkor rájössz, hogy az egyes nyelvekhez, egyes kultúrákhoz sajátos gesztusrendszer tartozik.

A spanyolokról és az olaszokról például sokszor mondják, hogy hevesen gesztikulálnak, hadonászó kézmozdulatokkal támasztják alá a mondandójukat (amiben valljuk be, van némi igazság). Bizonyára te is tudod, hogy ha a kezeddel felveszed az „olasz pózt” (a tenyeredet felfelé tartva az összes ujjad hegyét összeérinted), akkor bármit mondasz, az automatikusan olaszul lesz. Ezt már a Becstelen Brigantykban is láthattad.

Az arabok például hajlamosak túl közvetlenek lenni. Ezt akkor érezheted, ha egy arab férfi az arcodtól 20 centire kezdi el mondani a magáét, miközben tapogatja a válladat és fogdossa a karodat. Nála ez nem bántó, hanem természetes távolság.

Általában igaz, hogy a különböző kultúrájú emberek viselkedését az határozza meg, milyen helyen élnek és nőttek fel. Akik nagy, tágas térhez vannak szokva, távolabb szeretnek állni egymástól, mint akik zsúfoltan élnek. Ezért lehet izgalmas például egy ausztrál-hongkongi találkozó.

Ha a nyelvtanulás közben utazol is, ezt meg is fogod tapasztalni. Ha pedig a szavak mellé a testbeszédből is elsajátítasz valamit, még jobban érteni fogod, hogy is működik az adott ország, a kultúra és a nyelv. Persze ez nem azt jelenti, hogy kezdj el hadonászni, mint az olaszok, vagy mássz a másik képébe, mint az arabok.

Maradj önmagad – de a lehető legjobb önmagad. A szavaidon túl figyelj oda a mozdulataidra is, hogy valóban azt közvetítsék, amit mondani akarsz!

Tetszett ez az írás? Osszd meg másokkal is!

Ezek is tetszeni fognak