Kész, ezen is túl vagyok! Egy bő évvel ezelőtt kezdtem el a némettel foglalkozni újrakezdőként, 2015. május 9-én pedig részt vettem a BME német (szóbeli) felsőfokú vizsgáján. Hogy milyen eredménnyel? Júniusban kiderül. Mindenesetre szerettem volna összefoglalni a gondolataimat a vizsgáról, amíg friss az élmény.
Frissítés: a cikk végén szó lesz arról, hogyan tudod te is utánam csinálni a dolgot. 🙂
1. A felsőfok az felsőfok
A Közös Európai Keretrendszernek köszönhetően gyakorlatilag majdnem mindegy, hova megy az ember nyelvvizsgázni. Az A2-B1 jelöli az alapfokot, a B2 a középfokot, a C1 pedig a felsőfokot. Először szerettem volna a Goethe Intézetben vizsgázni, mert az valahogy mégis hivatalosabbnak tűnt, de ott sajnos, ahogy sok más helyen, nem lehet elválasztani a szóbelit az írásbelitől.
Mivel a papírra nincs szükségem se munkához, se tanuláshoz, valamint írásban nem nagyon kommunikálok, én csak a szóbeli részt szerettem volna letenni. Anno a BME-re jártam és a vizsgáról jókat hallottam („emberségesebb”), ezért a választásom erre esett. Alább néhány fontos dolog, amire rájöttem.
2. A külföldi lét segít, de nem minden
2015. április 29-től egy hétig Berlinben voltam a Polyglot Gatheringen, ahol természetesen millió lelkes nyelvtanulóval volt alkalmam találkozni. De attól, hogy Berlinben volt, még nem minden kommunikáció folyt németül, így az időmnek csak egy bizonyos részében tudtam gyakorolni. Amint az itt is látszik, ez néha túlságosan jól sikerült.
3. A legegyszerűbb trükk, ami segíteni fog a vizsga előtt
Venni egy (vagy pár) jó nagy levegőt. Tekintve, hogy már 10 éve volt, amikor én a BME padjait koptattam, nem mondanám, hogy jó vizsgarutinnal rendelkezem. Ezért Amy Cuddy módszerét választottam, aki minden idők egyik legnépszerűbb TED videóban elmagyarázta, hogy miért jó széttárt karokkal állni pár percig, és mélyeket lélegezni.
A rövid verzió: csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét, így az ideális teljesítményedet tudod hozni. Úgyhogy fogtam magam és 15 perccel a vizsga előtt bementem a vécébe és mindenféle kortizolcsökkentő pozícióba helyeztem magam. Már pár perc után észrevettem, hogy a fejem kiürül, és jobban tudok fókuszálni. Jöhet bármi! Nem csodamódszer, de segít a legjobbat kihozni magadból, bármilyen stresszes helyzet előtt erősen ajánlott.
4. Mosolyogj és legyen önbizalmad!
A szóbeli kommunikáció az önbizalomról szól – akinek a megszólalással van baja, annak nem nyelvtant kell gyakorolnia, hanem egy pár önfejlesztő könyvet kellene elolvasnia. A szóbeli a két ember közötti kommunikációról szól (bármilyen triviális is), így érdemes a vizsgáztatóra hangolódni. Ő is ember, próbálj meg az ő hullámhosszára kerülni, mosolyogj és légy magabiztos. Így a csata felét megnyerted!
Lehet furcsán hangzik, de a készülés vége felé már annyira ráfeszültem a németre, hogy az álmaim is a vizsga körül forogtak – két nappal a vizsga előtt azt álmodtam, hogy az egyik témám a sport lesz. A szóbeli délelőttjén még gyorsan átfutottam pár kifejezést a témában, és igazából én lepődtem meg a legjobban, amikor a vizsgáztató hölgy azzal nyitott a vizsga első részén, hogy akkor meséljek már a sportról az életemben. 🙂
Szerencsére az Ironmannak köszönhetően volt miről beszélni, és még egy poén is belefért (azért neveztem, hogy lefogyjak, ami enyhe túlkalibrálásnak nevezhető).
5. Egy jó tanár mindent megér
Három különböző némettanárom is volt a felkészülés alatt – azonban a vizsgában Anita segített a legtöbbet. Ő pontosan tudta, hogyan néz ki a BME-n egy vizsga, így erre tudtam felkészülni vele. A terep ismerete már fél siker.
Tőle tudtam meg, hogy a második (témakifejtés) részben tilos egyes szám első személyben beszélni, hogy a szituációnál javasolt (igazából kötelező) minden pontot érinteni, és még megannyi apró trükköt. Arról nem is beszélve, hogy nála a vizsgának megfelelő hallgatási anyagokból sem volt hiány, így pontosan azt tudtam gyakorolni, ami a vizsgán várható volt, vizsgakörülmények között.
15 évvel ezelőtt az angol nyelvvizsgámon fogalmam sem volt erről. Bementem és azt gondoltam, hogy értek én elég jól angolul ahhoz, hogy kihalljak mindent. Ja, csak éppen nem tudtam, hogy mire számítsak, mire mennyi időm lesz, mikor kell átmásolni a dolgokat, stb. Így siralmas 20%-ot szedtem össze, amivel akkor pont meglett a szóbelim. Ezt a hibát most nem követtem el, és ebben nagy szerepe volt Anita feladatainak.
A magnóhallgatás (milyen vicces, hogy így hívjuk, hol vannak már a magnók?) egy külön szakma, tudni kell, hogy mire figyeljen az ember, ismerni kell, hogy hol csavarják meg a dolgokat. De betanulható. Igaz, hogy a Leicht Deutsch Lernen leckéi szórakoztatók és az ember gyorsan tud belőlük tanulni, azonban a magnóhallgatás teljesen más szakba. Magamtól ezt az életben nem tudtam volna rájönni az apró trükkjeire, arról nem is beszélve, hogy mire összeállítottam volna magamnak a hasonló feladatokat a gyakorláshoz, nagyjából megőszültem volna. Ezúton is köszönet Anitának még egyszer. 🙂
6. Próbavizsga, próbavizsga, próbavizsga
A szóbeli előtti utolsó nap Anitával csináltunk egy komplett próbavizsgát – magnóhallgatással és beszélgetéssel együtt. Akkor a magnó 60% lett, a beszéd pedig 64%, úgy hogy a lehető legszigorúbban osztályozta. Ez mentálisan segített elfogadni, hogy ha egyszer megcsináltam (a ponthatár 60%), akkor a vizsgán is menni fog. Mindössze annyi kell, hogy a lehető legjobbat hozzam ki magamból.
7. Evés, ivás, alvás
Anthony Metivier memorizálási főhoncsóval ismét legurítottunk néhány sört Berlinben. Elmondta, ha a maximumot akarom kihozni a memóriámból, akkor:
- aludjak legalább 9 órát a vizsga előtt
- két nappal előtte már semmilyen alkoholt ne igyak
- tojást főzve, és ne sütve fogyasszak
- toljak csokoládét az arcba
Így is történt! Amikor megérkeztem a vizsgára, úgy éreztem, hogy a lehető legjobb formámban vagyok. Ha mondjuk másnaposan, atomfáradtan jelenek meg, akkor nem csak a szagom lenne elrettentő, de valószínűleg a beszédem sem lenne túl összefüggő.
7. Ne törődj a hibákkal
Az unalomig ismételt mantra tényleg igaz. Simán benyögtem olyat, hogy „lake Velence” (angol), és csak a vizsga után esett le nekem (a vizsgáztatóknak valószínűleg kicsit előbb). A BME egynyelvű vizsgák (amin én is voltam) nem tartalmaznak nyelvismereti részt, valamint messze a kommunikatív érzékre kapja az ember a legtöbb pontot. A nyelvtani helyesség nem utolsó, de nem is rettentően fontos. Lökjed a szöveget és nem lesz baj!
8. Érkezz időben!
Megint egy triviális dolog, de én ezt elég rendesen megszívtam. A magnóhallgatásra 10 perccel 10 óra előtt érkeztem meg (10-re volt kiírva a vizsga), azt hittem még lesz időm elmajszolni a kis csokimat is. De a legnagyobb megdöbbenésemre már mindenki vigyázban ült, az eligazítás teljesen lement, mindenki kitöltött már minden papírt és lélegzetvisszafojtva várták, hogy elinduljon a hallgatás.
Utolsóként sajna a leghátsó sorba kerültem, ami elég nagy hátrány, tekintve, hogy a szöveg nem csak nehéz volt (ez még oké, hiszen mégiscsak felsőfokon vagyunk), de borzasztóan rossz minőségű. Mit ne mondjak, elég rendesen lehervadt az arcomról a mosoly – szerintem egy vizsga nehézségét nem ezzel kellene felturbózni.
Az első 5 másodperc után erős pánik lett úrrá rajtam: a szóbelit viszonylag jól megcsináltam, most meg ezen hasalok el?! Aztán fogtam magam, vettem két nagy levegőt és igyekeztem a lehető legjobban fókuszálni. Egy barátommal még viccelődtünk is utána, hogy a vizsgaközpontok tuti külön hangmérnököket bérelnek fel, hogy a meglévő hanganyagokat a felismerhetetlenségig eltorzítsák, csak hogy egy kicsit jobban megszívassák az embereket. 🙂
Sikerült?
Összességében örülök, hogy megcsináltam a vizsgát, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy az egész folyamat simán ment. Az utolsó 1 hónapban már iszonyú feszült voltam, ami kihatott az életem minden területére. Külön köszönet a páromnak, aki elviselt és támogatott – az ő hite nélkül biztosan feladtam volna. Nem kicsit lehettem idegesítő, mert több barátom is azt kérdezgette, hogy mikor is lesz a vizsga? Hiszen utána szerencsére már nem kell hallgatniuk a rinyálásomat. 😀
Az egész projektet azért kezdtem el csinálni, hogy tényleg ne csak arról szóljon a blog, hogy hogyan lehet elkezdeni egy új nyelv tanulását hanem, hogy hogyan lehet elérni a felsőfokot. Sikerült-e? Az június elején fog kiderülni, mindenesetre én úgy érzem, hogy megtettem minden tőlem telhetőt, és ez a lényeg. A sok e-mail és üzenet alapján mások is kedvet kaptak a tanuláshoz – és igazából ennek a blognak pontosan ez a célja. Ha sikerült a vizsgám, ha nem, nem fogok szomorkodni.
Frissítés: A vizsga sikerült és rengeteg kérdést kaptam az egész projekttel kapcsolatban, így készítettem egy ötrészes videókurzust, amiben összefoglaltam a tapasztalataimat, az általam használt eszközöket és mindent, ami ahhoz kell, hogy te is utánam tudd csinálni. A kurzus ingyenes és itt tudod elérni.
A projekt itt tudod lépésenként végigkövetni:
- Projekt bevezető
- Német C1 projekt összefoglaló I.
- Német C1 projekt összefoglaló II.
- Német C1 projekt összefoglaló III.
- Német C1 projekt összefoglaló IV.
- Német C1 projekt összefoglaló V.
- Német C1 projekt összefoglaló VI.
- Német C1 projekt összefoglaló VII.
- Német C1 projekt összefoglaló VIII.
- Német C1 projekt összefoglaló IX.
- Német C1 projekt összefoglaló X.
- Német C1 projekt összefoglaló XI.
- Német C1 projekt összefoglaló XII.
- Német C1 projekt összefoglaló XIII.
- Német C1 szóbeli nyelvvizsga-tapasztalatok