Az olasz közgazdász és a nyelvtanulás – hatékonyság a maximumon

Noha nem sok közöm van az olasz nyelvhez, Vilfredo Pareto olasz közgazdász nagyon nagy hatással volt arra, hogy hogyan tekintek a nyelvtanulásra. Meg úgy általában megváltoztatta az egész életem, egyetlen apró szabálya. A következőkben arról lesz szó, hogy miként lehet elérni a legkisebb befektetéssel a legnagyobb eredményt.

Mi az a 80/20 elv?

Pareto szabálya lényegében azt mondja ki, hogy az eredmények 80%-a a befektetett munka 20%-ból jön. Ha ez egy kicsit zavaros lenne, akkor gyorsan nézzünk rá egy példát!

Kapitalista társadalmunkon ezt nagyon könnyű észrevenni: a társadalom 20%-a birtokolja az anyagi javak 80%-át. Vagy egy cég ügyfeleinek 20%-a biztosítja a cég bevételének 80%-át. Vagy a problémák 80%-a mindig az elkövetett hibák 20%-ából ered.

A sort persze lehetne folytatni, és a számok nem is mindig pontosan így néznek ki, azonban a mi szempontunkból a lényeg ez: hogyan lehet elérni a legkevesebb (legkisebb) befektetett munkával a legnagyobb (leghatékonyabb) eredményt?

Magyarul: mivel lusta vagyok és nem akarok évekig szenvedni, mire eljutok egy “jó” szintre egy nyelvből, mi a nyelvnek az a 20%-a, amivel az esetek 80%-ban megértetem magam és funkcionálni tudok az adott nyelven?

A hagyományos megközelítés követői már készíthetik is a kövezésre szánt szikladarabokat, mert a következő eretnek gondolatokért biztos, hogy agyondobálnak:

Mi van, ha direkt nem tanulok meg mindent az adott nyelven, ami “elő van írva” (na, erről lehetne még cifrákat írni), hanem csak azt a minimumot, amivel elérhetem az általam kitűzött célt? Mi van, ha nem akarok megtanulni 5-6000 szót az új nyelven, mielőtt bármit is mondanék, vagy egyáltalán megszólalnék az adott nyelven?

Mi lenne, ha az új nyelv kacifántos részeit (mint mondjuk a német nyelv csodálatos melléknév-ragozása) úgy, ahogy van, kihagynám (egyelőre) és arra koncentrálnék, ami fontos – a helyes kiejtés, a jó szórend, az érthető nyelvtan, valamint a legfontosabb 1500-2000 szó megtanulása?

Ez a fajta megközelítés egy újfajta szemléletet követel meg, amit a gyerekkorunktól belénk nevelt “hibázni rossz, hibázni nem szabad” elvek miatt kicsit nehéz átvenni, ám rendkívül kedvező mellékhatása van: az ember sokkal gyorsabban eléri azt, amit akar. Hogy nem lesz tökéletes?

Hát igen, valamit valamiért. Azonban felmerül a teljesen jogos kérdés: nem lesz tökéletes, NA ÉS? A kommunikáció, a kultúra, az új emberek, az új élmények mind kárpótolni fognak érte.

A spanyol úr és az 50 szó esete

Mikor még Ausztráliában éltem és 1 hónapja tanultam csak spanyolul, elmentem a helyi nyelvkönyvboltba, ahol válogattam a jobbnál jobb könyvek között, mikor spanyol szó ütötte meg a fülem.

Természetesen egy nyelvi könyvesboltban lehetetlen elvárás lett volna, hogy az eladó angolon kívül más nyelven is beszéljen, így a kommunikáció kissé nehézkes volt.

Jó nyelvtanulóként már oda is pattantam, és az egyik spanyol hanganyagból még , hogy hogyan kérdezik meg, hogy tudok-e segíteni? Simán letegeztem a ránézésre 55 körüli urat (a magázást feleslegesnek tartottam megtanulni), aki felcsillanó szemmel azonnal elkezdett 834 szó/perces tempóval hadarni, hogy ő bizony a gyerekeinek akar valami angol nyelvű oktató dvd-t venni, ebből és ebből a sorozatból.

Némileg lehűtöttem a kedélyét, mikor én viszont 2 szó/perces sebességgel próbáltam kifaggatni, hogy pontosan miről is van szó. Mikor végre megvolt, megkérdeztem az eladóhölgyet angolul és nagy nehezen, de elrendeztem a kettőjük közötti üzletet.

Az akkor mind az 50 szóból álló tudásommal segítettem az úrnak, elismerő szavakat besöpörve a hölgytől. Igen büszkén léptem ki a boltból.

Tudtam folyékonyan kommunikálni? Nem. Ismertem a legtöbb tankönyv szerint 2000 alapszót spanyolul? Nem. Használtam akárcsak egyetlen megfelelő nyelvtani szabályt is? Aligha.

Viszont lett az úriember gyerekének angol nyelvtanfolyama? De még milyen! Az az ötven szó (ami ugye az elenyésző kisebbség, vagy hívhatjuk képletesen a 20%-nak is) elrendezte a függőben lévő ügyet (oké, nem voltam illedelmes, hiszen nem magáztam, stb. stb., ezért tehát csak 80%-ban teljesítettem a feladatot).

Mi köze ennek a nyelvtanuláshoz?

A német nyelv szétszedése a 80/20 elv alapján

A német nyelv szétszedése a 80/20 elv alapján

2013-ban, az egyik projektem keretében három hónapot adtam magamnak, hogy társalgási szinten legyen a németem (gyakorlatilag nulláról). Ez persze több száz (ezer?) óra tanulás (és gyakorlást) igényel(ne), ám ez természetesen senkinek nem fér bele, még akkor sem, ha a tanulást teljes munkaidőben csinálja.

Egyszerűen ki kell SZÓRNI, amire JELENLEG nincs szükség, majd a megmaradt alapot felépíteni (a 20%, ugye) és maxra gyúrni, hogy legyen egy biztos kiindulási pont. Aztán arra majd lehet építkezni (akár a három hónap után). Induljunk el visszafele:
Mi kell ahhoz, hogy társalgási szintűnek nevezhessem a németem?

  1. A 2000 leggyakoribb BESZÉLT szó
  2. Vállalható nyelvtan (legfontosabb dolgok: ragozás, igeidők, szórend)
  3. Egy viszonylag vállalható sebességű beszéd. A nyökögést senki nem szereti.
  4. Érthető kiejtés
  5. Hallott szöveg kontextus alapján való megértése
  6. Magabiztos kiállás/testbeszéd

Persze ezeket a dolgokat tovább lehet még bontani, sorba rakni, tologatni, rakosgatni, és ez természetesen nem az egész kép, de a három hónapos célom eléréséhez lényegben erről van szó.

Haladjunk sorrendben:

1. 2000 leggyakoribb beszélt szó: remek jó szógyakoriság listákból ezt össze lehet válogatni, az én kedvencem ez. Ezeket a már említett szótanulási technikával begyűröm a fejembe, majd az SRS technika segítségével ott is tartom őket (a németnél én erre a Memrise ezen kurzusát használom, de ezt is ritkítom a 80/20 szabály szerint – ez egyszerűen mindenre jó!)

2. A német nyelvtan áttekintő képe alapján kiválogattam, hogy mi az, amire szükségem lesz, és mi az amire (egyelőre) nem. Utóbbiba tartozik a már említett melléknévragozás: 1 hónap tanulás után számít-e valamit, ha azt mondom, az “én szép söreimet” helyett (meine schönen Bieren), hogy az “én szép söreim” (meine schöne Biere)? Na, ugye. Helyes? Nem. Számít ez JELENLEG? Nem. Jó, ha örökre így szokom meg? Nem. De ezt nem is mondta senki, azonban pillanatnyilag nem kell.

Lehet, hogy soha nem érek (vagy nem akarok) elérni arra a szintre, ahol számít – ha igen, akkor majd foglalkozom vele akkor. Ez persze nem azt jelenti, hogy szándékosan rosszul használnám mindig (hiszen a szabályokkal többé-kevésbé tisztában vagyok), azonban ha hibát vétek, egyszerűen nem foglalkozom vele, mert ha az ember nem nyökög, hanem viszonylag gyorsan beszél, a kontextusból úgyis ki fogják találni, hogy mire gondol. Ezért fontos a…

3. Sebesség. Gyorsan akkor tud beszélni az ember, ha a) ismeri az adott szót/kifejezést/szöveget/témát b) begyakorolta.

Egyszerűsítsük le a példát: ha külföldre megy valaki és van ott ismerőse, szinte biztos, hogy először káromkodni tanul meg, aztán számolni. A mágnesként tapadó káromkodásokat az ember fia úton-útfélen ismételgeti, így ha mondjuk megbicsaklik a lába, akkor néha önkéntelenül is kicsúszik a száján, míg az adott országban van.

Anno, még Finnországban, a kosármeccsek közben én is észrevettem, hogy erősen “vittu”-zok, az angol vagy a magyar megfelelői helyett. Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy amíg az ember kevés szót ismer, azokat gyorsan elő tudja húzni az elméjéből. Minél többet kezd megtapasztalni az adott nyelvből, annál jobban elmerül benne, annál többet analizál. (Hogy is mondják ezt? Milyen névelő jön ide? Meg a hasonlók.)

Tanulj meg kevesebb szót, de azt jól, tanuld meg a legfontosabb nyelvtani szabályokat (ha egy pohár vizet szeretnél kérni, akkor ne az anyukáját kezd el szidni), aztán hajrá a gyakorlással!

Újabb remek trükk a sebesség növelésére az összekötő szövegek használata (“Én úgy gondolom, hogy…”, “Mi a véleményed arról, hogy…”, “Ezzel nem értek egyet…”, “Mi lenne, ha…”, stb.), amelyek már önmagukban is megérnek egy misét.

4. Érthető kiejtés: ez magától értetődik. Az ember minél több helyes, anyanyelvi szöveget hall, annál jobb lesz a kiejtése – persze a saját nyelvét és száját is kell trenírozni az új hangok (már ha vannak) kiejtésére, de ilyen szempontból nekünk magyaroknak elég nagy szerencsénk van, főleg a némettel.

Gyakorlatilag 1-2 óra alatt át lehet tekinteni az egész kiejtési rendszert (mert ugyanolyan fonetikus, mint a miénk), begyakorolni, és onnantól kezdve máris tudunk hangosan olvasni. Több magyar barátom is olyan szinten elsajátította a német kiejtést, hogy őket is németnek hitték, míg az ezt sokkal nehezebb elérni (noha nem lehetetlen, az Antimoonos srácoknak sikerült).

Azonban az anyanyelvi szint eléréséhez már megint vegyük elő a jó öreg 80/20 szabályt: az érthető kiejtés elsajátításához (németből) elég nekünk 1 nap. Az anyanyelvi kiejtés eléréséhez: évek.

Érdemes éveket belefeccölni ez utóbbiba, vagy a fennmaradó időben inkább egy teljesen új nyelvet elsajátítani tűrhető szinten? A választ persze mindenkinek magának kell megadnia, én az utóbbira szavazok.

5. A testbeszéd tipikusan 80/20. Ha az ember tudja, hogy mire figyeljen, rendkívül hatásosan lehet befolyásolni vele a fellépést (és ez nem csak a nyelvtanulásban kamatoztatható), mivel mindkét irányban működik: azaz, ha nem érzem magabiztosnak magam, akkor nem is látszom annak.

Azonban, ha úgy teszek, mintha az lennék, akkor az is fog látszani. Amy Cuddy zseniális TED előadását érdemes azonnal megnézned, ha még nem láttad:

 

Az egyes kultúrákra jellemző testbeszédről tehát érdemes tájékozódni (legegyszerűbb módja az eredeti filmek nézése), valamint néhány alapfogalommal tisztában lenni. Azonban a lényeg 80%-át már a fenti videóból is megérti egy földi halandó, az alapján pedig hatással lehet a sajátjára is, ami pedig nagyban befolyásolja az önbizalmát, megjelenését, fellépését.

Összegzés

Amint az tehát látszik, hogy mikor a tanulásban (és az élet más területein is) eljön az a pillanat, ahol a további befektetett energia már nagyon kis megtérülést hoz, akkor érdemes váltani és egy másik problémával foglalkozni.

Példa: ha tudok egy adott nyelvből már 2000 szót, akkor vajon az éri meg jobban, ha a következő egy órában megtanulok 10 új (és kb. soha nem használt) szót, vagy mondjuk keresek egy partnert, akivel egy órát gyakorlok, hogy folyékonyabban tudjam használni a nyelvet?

A 80/20 analízis tehát borzasztó hasznos eszköz – és nem csak a nyelvtanulásban.

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

  • Tibor

    Köszönöm,köszönöm és még egyszer köszönöm!Mindössze 7 hét alatt a módszereddel a nulláról elértem, hogy németből teljesítsek egy B1-es(CEFR B1 competence level) szintet.Habár kissé túlzásnak tartom, de valahogy csak teljesítetettem, más tesztekkel is.A nyelvtanom még mindig borzalmas de tudok kommunikálni.Igaz, mivel munkanélküli vagyok, van időm tanulni.Így kell nyelvet tanulni.Ettől függetlenül én nem állítom még magamról, hogy B1-es a tudásom.Hatalmas tiszteletlenség lenne ezzel menősködni.Az alázat elengedhetetlen.

    • Szia Tibor,

      Köszi, hogy ezt megosztottad, nem semmi! Gratula és csak így tovább!

      • Tibor

        Megint én vagyok.

        Elképesztő.Nem túlzok ha azt mondom, hogy hónapokat, de lehet, hogy éveket spóroltam meg azzal, hogy rátaláltam a blogodra.B2-es teszteken ellenőrzöm a tudásom, igaz még csak a közelében vagyok, de haladok és 3 hónap után és eredeti nyelven nézek német nyelven, egyelőre KÖNNYEDEBB témájú filmeket, sorozatokat.

        A német nyelven való kommunikálás egyre magától értetődőbbé válik.Köszönöm Bálint minden nyelvtanuló nevében is.

        • Szia Tibor – muszáj csinálnom veled egy interjút! 🙂 Dobnál egy emailt a balint kukac otevotnyelv pont com címre? 🙂

  • Pingback: Így fogok kínai nyelvvizsgát csinálni egy hónap alatt | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Hogy lehet 2 hónap után az adott nyelven beszélni? | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: A Pomodoro technika - teremts időt a tanulásra! | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Az 5 legfontosabb dolog, amit a nyelvtanulásból az életre alkalmaztam | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: A legjobb Öt év - öt nyelv írások 2013-ban | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Hogyan álljunk neki a német nyelv tanulásának? | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Pingback: Orosz tapasztalatok az első hét után | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Gabó

    Hallo Bálint,

    először is gratulálok az új 90 napos tervedhez, szerintem nagyon jól csinálod! 🙂 Én szurkolok Neked, és annak is, hogy a német nyelv (amelyet én személy szerint jobban szeretek, mint az angolt) megadja Neked magát. 🙂 Remélem megtalálod benne a szépséget és nem utolsó sorban a logikát, amely szerintem egy könnyen tanulható nyelvvé teszi. Bár az az egy véleményem szerint is igaz, hogy nehéz beszélni…nehezebb, mint az angolt.

    Na de ennyi bevezető után a lényegre térnék. Engem a következő dolgok érdekelnének:

    1. Mik a főbb különbségek az ANKI és a Memrise között? Te melyik mikor, és mire használod inkább?

    2. Naponta hányszor használod a Memrise-t? Elsősorban az érdekelne, hányszor ültetsz? Valamint a régi szavakat milyen gyakran locsolod?

    Végül pedig még három dolgot szeretnék kiemelni, ami nagyon tetszik az oldaladban, és ezért köszi:
    a. Szuper a link gyűjteményed! Nem is tudod, mennyi órát spóroltál meg nekem (/ünk) azzal, hogy ezeket megosztottad velünk. Az internet sajnos ma már egy nagy “szemétkupac”, nagyon sok időbe telik megtalálni a hasznos, és hatékony infókat.
    b. Külön köszönet a menedzsment eszközökért is! (pl.: 80/20, tervezés, testbeszéd…stb) Az a jó, hogy ezeket nem csak nyelvtanuláshoz tudom (/juk) felhasználni.
    c. Az egész oldal, ergo a gondolkodásmódod nagyon pozitív (úgy értem, olyan “amerikai” :), és ezt nem pejoratív értelemben mondom), amit azt hiszem sokunknak el kellene sajátítani a nyelvvel együtt.

    Egy szó mint száz: gratulálok, és csak így tovább! 🙂

    • Szia Gabó,

      Wow, köszi szépen, hogy megosztottad a gondolatokat! 🙂 Ha nem bánod, ezzel eldicsekedtem Facebookon is a többi olvasónak:

      https://www.facebook.com/photo.php?fbid=503242129712300&set=a.300785006624681.65292.154364707933379&type=1

      A német rettentően megtetszett, pont azért, mert megtaláltam benne a logikát. 🙂

      1. A memriset én inkább csak az elején használtam, hogy nagyon sok alapszót nagyon gyorsan megtanuljak. Most már csak ankit használok, és ankiban inkább kifejezések és mondatok vannak.

      2. Már nem használom, de amúgy pedig reggel és este használtam és nap közben, amikor volt pár percem, akkor ránéztem. Lényeg, hogy minden meg legyen locsolva, hogy friss legyen a memóriában. Ezért fontos a folyamatos figyelem. 🙂

      Köszi szépen és persze neked is hajrá! 🙂

      • Gabó

        Szia!

        Köszönöm az infókat! Természetesen nem bánom, hogy megosztottad a facebookon.
        Hajlamosak vagyunk a pozitív gondolatokat “nem megosztani”, pedig nagyon sokat tunak dobni az ember motivációján. A lényeg, én nagyon drukkolok Neked, és egyben magamnak is :), mert én is hasonló cipőben járok a némettel. Úgy érzem, ha Neked sikerül, akkor talán nekem is összejön év végéig a nyelvvizsga. 🙂
        Addig is maradok hű olvasód, és már alig várom a berlini utat és a beszámolókat! 🙂
        Hajrá!

        • Köszi szépen, és persze neked is hasonló jókat! 🙂 A berlini beszámoló holnap meg is lesz! 🙂

  • Viktoria

    Mindig orulok, ha a nemet nyelvrol irsz, mert en is epp azzal kinlodok. Es itt tok jo otleteket kapok toled is, es a kommentekben is. Pl itt irta vki nemreg a http://www.nemet-alapszokincs.info/leckek/lecke-index.html oldalt. Most ezzel tanulok szavakat. Vagyis pont az tetszik benne, h nem csak szavak egymas utan, hanem rengeteg peldamondattal, igy (nekem legalabbis) jobban rogzulnek. Napi egy lecket vegig tudok olvasni a ket gyerek mellett is, (kb tiz reszletben). Nyelvtanozashoz pedig a Scheibl Gyorgy konyvet olvasgatom, azt is nalad ajanlotta vki. Nagyon eletszeruen magyarazza a nyelvtant, es vhogy az jon le belole, amit te is irtal, hogy nem kell minden apro nyelvtani szabalyt megtanulni. Foleg h a nemet anyanyelvuek se tudnak minden szabalyt helyesen, akkor nekem miert kene mindent megtanulnom, ha nem nemettanarnak keszulok, csak szeretnem, ha kommunikalni tudnek a kornyezetemmel (Ausztriaban elunk), na meg na meg elobb-utobb dolgoznom is kene vmit…

  • Moi108

    Valezius!
    Gratulálok a sikeres nyelvvizsgádhoz! 🙂

  • Moi108

    Szia Bálint!

    Te nem veszel végig egy konkrét nyelvkönyvet, hanem “összeválogatod” magadnak az éppen szükséges nyelvtani pontokat és szavakat? Mit gondolsz a nyelvkönyv alapján való haladásról?

    Valezius pl. konkrét könyv alapján haladtál, ha jól értettem ki a blogodból. A könyv mellett néztél filmeket stb.

    • Szia Moi,

      Nem hiszek abban, hogy létezik EGY kurzus/tanár/könyv, ami MINDEN problémára, minden tanuló helyzetére alkalmazható. Sajnos mindenkinek, aki komolyan gondolja a dolgokat, bele kell tennie a melót és vállalni a saját haladásáért a felelősséget. Össze kell válogatni, meg kell nézni, hogy neked mi működik a legjobban, aztán arra menni.

      De az mindenképpen fontos, hogy miből tanulsz. Sajna rengeteg a csapnivaló, félrevezető anyag (pl. Rosetta Stone).

      A könyvek jók: olcsók, sok tudás van bennük, bárhová magaddal viheted. 🙂 Jó vázat adhat, ha az ember nem a megváltást várja tőle. 🙂

      • heni

        Vicces, mert ha választani kéne Kreatív versus Rosetta Stone között,
        tutira a Rosetta Stone-ra szavaznék 🙂

        • Azt elfelejtettem odaírni, hogy SZERINTEM. 🙂 Kinek-mi, ugye. 🙂

    • heni

      Meg tudod, nem az az igazán fontos,
      hogy milyen könyved van, hanem hogy mit kezdesz vele.

      • ezzel viszont nem értek egyet. sz@r könyvből tanulni, amivel szenvedsz, nem jutsz semmire, nem azt adja, ami neked kell – nos, szerintem nem sok értelme van. 😀

        • heni

          Egyértelmű 🙂 No de egy jó könyvet is el lehet baltázni,
          ha rosszul használod.
          No befejezem a nagy okosságokat 😉

        • Arra itt van az Öt év, hogy utat mutasson a kalandoroknak! 😀

  • Nagyon jó írás. Csak egyetérteni lehet, főleg a 6pontos tervvel.

    Hogy dolgozod fel a szógyakorisági listát? Láttam, hogy csak egynyelvű. A Benny féle módszer képek kigyűjtése, ha jól tudom. Te ezt használod?

    • Szia,

      Köszi szépen. 😀

      Leginkább úgy, hogy kiválogatom, hogy nekem mi kell belőle, a többi repül. A megmaradtakat pedig tematikusan beleépítem a tanulásba és gyakorlásba. 🙂

      Nem, én nem bohóckodom képekkel. Túl lassú. Inkább a képzelőerőm használom. 🙂

      • Akkor fogod a szót, kikeresed a szótárban és utána idegennyelv mellett beírod a jelentését érthető nyelven is?

        Közben eszembe jutott a másik kérdésem.
        Azt írtad, hogy memrise-ból is kiszórod ami nem kell.
        Ezt hogy csinálod?
        A hülye szavakat, pl jégtörő minden alkalommal átugrod?
        Vagyis nem ülteted be, az öntözésnél meg emiatt nem fog előjönni, ugye?

        • Nem egészen. Ritkán szótárazok. Inkább kontextus keresek az új szóhoz (mondjuk tatoebán) és azokat teszem ankiba.

          Memrise: igen. Minek vesztegessek akár egy percet is arra, amire soha az életben, de legalábbis most nincs szükségem? 🙂

  • Lehet, hogy elmaradt az elküld megnyomása.
    No szóval. A 80/20 igen zseniális találmány, csak bólogatni lehet minden sorral, amit ezzel kapcsolatban írtál. Persze felfedezhető némi Benny-hatás 🙂 a tervedben, de nehogy megint félreérts, ez nem baj, sőt!, Bennytől (mások kedvéért: http://www.fluentin3months.com/ ) nagyon sokat lehet tanulni mindenféle szempontból. Viel Glück! 🙂
    Ugyanakkor, nekem a memrise iszonyú csalódás volt. Alapvetően klasszak a gyakorisági listák, hisz minek tanuljuk meg, hogy cipőkanál, fejkvóta, számvetés, amikor nekünk ezekre egyelőre semmi szükségünk. Azonban amiatt, hogy német-angolon keresztül tanít, már a demoban felfedezhető olyan hiba, hogy a Sie-t egy példán belül egyszer she-nek, egyszer You-nak ferdíti, ezzel a kezdő nyelvtanulót rögtön jól össze is zavarja. Tudom, hogy nem értünk egyet a fordítás használatában a nyelvtanulás során, de minden egyes alkalommal, amikor olyan diákkal találkozom, aki fordítással tanul hosszú évek óta, és mégsem ér el igazi eredményeket, sőt!, megbizonyosodik, hogy a fordítás inkább gátolja, mint fejleszti a valós nyelvtudást.

    • Szia Heni,

      Köszi szépen! 🙂 Igen, mondhatjuk, hogy Benny elég nagy hatással volt rám is – de örülök neki, mert nagyon jó dolgokról beszél. De a 80/20 speciel pont nem tőle jött, annak ellenére, hogy ő is keményen használja. 🙂

      A memrise-nak kétség kívül megvannak a hátrányai, de minek nem? 🙂 Azt kell kihasználni benne, ami jó. Speciel nekem rohadtul felgyorsítja a haladásom, lehet másnak más működik, más jön be. Sőt, biztos. Én csak azt tudom leírni, ami nekem működik, abban bízva, hogy minél több ember gondolja még így. 🙂

      • heni

        Mondom: a tervedben 🙂 De nem lényeg.
        Memrise: fogok még adni neki egy esélyt. Talán.
        Még ez az oldal klassz: http://www.schubert-verlag.de/aufgaben/index.htm?PHPSESSID=edf44104bc4df9488b341a230864d480
        A többivel egyetértek:
        nincs egy, tévedhetetlen csodaszer (csak a fenék 😀 )

        • Ja, igen. 🙂 A három hónap tényleg egy jó időintervallum – ez alatt rengeteget lehet fejlődni, mielőtt az ember elérni a platót. 🙂 Parkinson elve remekül működik: minél kevesebb időd van valamit megcsinálni, annál valószínűbb, hogy meg is teszed. 🙂 És tényleg.

          Memrise: ahogy érzed. Nem biztos, hogy mindenkinek bejön, de nincs is ezzel gond.

          Nézem az oldalt, köszi!

        • heni

          Főleg, ha van tétje a szoros időintervallumnak: például neked
          az oldalad nagyközönsége, vagy ilyen lehet egy vizsga –
          ha valaki nem kizárólag a papírért tanul.

        • Pontosan. Itt az olvasó mindenképpen jól jár: ha sikerül, egy csomó tapasztalatot át tudok adni. Ha nem, akkor meg jót derülhet. 😀

          Igen, ilyen szempontból jó lehet egy nyelvvizsga, egy mérőfoknak, így tényleg lehet motiváció szerintem is. De máshogy nem.

  • heni

    Eltűnt a kommentem? 🙁

    • Milyen komment? Mikor írtál? Az tuti, hogy én nem töröltem, lehet megint a rendszer trükközik?

  • Varjasi Sándor

    Szia Bálint!
    Nagyon jó a cikk, köszönet érte. Én is hasonló cipőben járok, mint te: körülbelül másfél hónap múlva lesz egy állásinterjúm, és bár 2009 óta megvan a középfokúm, azóta nem beszéltem angolul. Szóval nekem is igen gyorsan kell a szóbeli skilljeimet felfejlesztenem legalább egy elfogadható szintre. Utólagos engedelmeddel felvettelek mempalnak a Memrise-on, remélem nem gond. 🙂

    • Helló Sándor,

      Köszi szépen. 🙂 A cikkből tudsz valamit alkalmazni a saját célodra? Ha igen, hogyan? Érdekelne. 🙂

      Memrise: persze, alap. 🙂

      Hajrá!

      • Varjasi Sándor

        Szia Bálint!

        Elsősorban a szelektálás fontosságában erősített meg. Ismertem ugyan korábbról Pareto elvét, de őszintén szólva nem jutott eszembe, hogy nyelvtanuláshoz is felhasználhatnám. Eddig az angol feliratos filmek nézése és cikkek olvasása mellett csináltam az ANKI-t és a Memrise-t, azon belül több kurzust is, de rájöttem, hogy az idő rövidsége miatt erősen át kell gondolnom, hogy mibe fektetek munkát.

        Jelenleg ez a terv: az ANKI természetesen marad, a Memrise-on viszont csak a Cambridge University és az English is fun! kurzusokat viszem egyelőre tovább. Ezekhez jön még napi 1-2 óra Learn Real English Conversation (avagy Effortless English), plusz nézegetem a https://www.verbling.com, http://www.italki.com, http://www.mylanguageexchange.com oldalakat, és ha leszek elég bátor (muszáj lesz 🙂 ), akkor elkezdem ezeket is. Emellett (mivel két hete államvizsgáztam, és jelenleg munkanélküli vagyok, szóval ráérek) bejelentkeztem egy 90 órás nyelvtanfolyamra, ami heti 1×4 órában zajlik. Szerintem nem sok értelme van, de mivel csak 2000 (!) ft-ba kerül (karitatív alapon működik, a Vöröskereszt szervezésében), ártani biztosan nem fog.

        Végül pedig, mivel kisvárosban lakom, és nincsenek külföldiek a környéken egy kis language exchange-re, ezért a helyi középsuli és művház támogatásával elkezdtem szervezni egy nyelvtanuló klubot, hátha más is hasonló helyzetben van. Erre ugyan kicsi az esély, meg nyilván nem ettől fog a kiejtésem/nyelvtanom javulni, de legalább gyakoroljuk a folyamatos beszédet. Mit gondolsz, van ennek így értelme?

        Bocs, hogy hosszú lett. 🙂
        Szép napot!

        Üdv:
        Sanyi

        • Szia Sándor,

          Örülök, ha segített. Én gyakorlatilag mindenre ráhúzom a szabályt az életemben. 🙂

          Elég olcsó ez a kurzus – reméljük, megéri a pénzét. 🙂 Én még anno Ausztráliában egy 10 alkalmas kínai tanfolyamra iratkoztam be 60 dollárért, gondoltam ennyit akkor is megér, ha nem járok be. Na, hát a harmadik alkalom után már fektettem is a dolgot – ez is 80/20 volt nálam. Egyedül sokkal többre mentem abban a helyzetben, mint hogy 50 másik diákkal együtt bénázzak. 🙂

          A klub persze, hogy jó ötlet, bár többen gondolnának erre! 🙂 Majd számolj be, hogy mire jutottatok vele!

  • Tamás

    Ezt mindenki tanulja főiskolán/egyetemen, csak sajnos nem alkalmazza a gyakorlatban. Én utoljára Tim Ferris egyik könyvében olvastam róla. Sok igazság van benne. 🙂

    • Hmm, akkor vagy én nem figyeltem oda az egyetemen, vagy nem a megfelelő órákra jártam. 😀 Én is Ferrissnél olvastam anno, és ha azt mondom, hogy gyakorlatilag mindenben megváltoztatta az életemet, akkor nem túloztam. A sporttól kezdve, a kapcsolatokon át a tanulásig mindenre rá lehet húzni. Bitang erős dolog. 🙂

      • Tamás

        vagy ajánlott olvasmány, nem tudom biztosan, de már korábban hallottam még Ferris előtt is :), a bejárásról inkább ne beszéljünk 🙂

        • Ja, a bejárásról inkább ne. 😀

  • Adamo
Ugrás az oldal tetejére