Enikő története nagyon megragadott: nem nyelvvizsgáért vagy jobb állás miatt tanul nyelvet, hanem magáért a tanulásért. Soraiból süt a lelkesedés, a nyelv iránti tisztelet – elérte azt, ami szerintem a legfontosabb egy nyelv megtanulásához: hogy minden nap leüljön foglalkozni vele. És csinálja, halad, másokat bíztat.

Mutatkozz be röviden az Öt év – öt nyelv+ olvasóinak! Ki vagy, mit kell tudni rólad?

Sziasztok! Enikő vagyok, 47 éves. Mátészalkán élek és dolgozom, 1987 óta ugyanazon a helyen. Jelenleg asszisztens/orvosírnoki állásomat gyakorlom a Bőr-Nemibeteg Gondozó Intézetben. Ugyanitt heti két alkalommal a magánrendelésen is dolgozom.

A munkahelyem a második otthonom és szerencsémre szuper a főnököm és mindkét munkatársam.

A párom mozdonyvezető volt, már nyugdíjas. A lányom, 26 éves, ő is dolgozik. Csodálatos családom van, s ezért minden nap hálát adok a sorsnak.

Milyen nyelvet tanulsz, mióta és miért?

Általános és középiskolában a kötelező oroszt tanultam.

Létezik egy rossz tulajdonságom: ami kötelező, azt én nem teszem meg. Egyetlen kötelező olvasmányt sem olvastam el, viszont ahogy vége lett a sulinak elővettem őket.

Így az iskolában szegény tanárok hiába igyekeztek a fejembe tömni az oroszt, én annál gyorsabban igyekeztem elfelejteni.

Miután vége lett a sulinak vettem egy német könyvet. Dr. Szenczi Miklós könyve, nyilván sokan ismeritek: Tanuljunk könnyen gyorsan németül. Úgy az egyharmadánál rájöttem, hogy képtelen vagyok megtanulni a főnevek nemeit. Ezért abbahagytam.

Aztán persze megvettem az angol könyvét is, és nekiálltam egyedül tanulni. De semmi motivációm nem volt, és senki a szűk környezetemben, akivel együtt tanulhattam volna.

Ezt is abbahagytam.

Tudni kell, hogy én folyton tanulok. Belekezdek dolgokba, aztán van, hogy abbahagyom. De olyan is volt, hogy a családom állított le. Ekkor tortadíszítéssel foglalkoztam és fél év alatt mindenki hízott úgy 10-15 kilót. Jelenleg angolul tanulok.

Mióta és miért olvasod az Öt év – öt nyelv+-t?

Tavaly augusztus közepén lógtam a neten. Gondoltam, keresek magamnak valami értelmes foglalatosságot. Akkor fedeztem fel az Öt év- öt nyelv blogot.

Eleinte csak olvastam, szinte minden nap. Mindig találtam valami újdonságot. Fel is iratkoztam a videó tanfolyamodra, ami azt hiszem szeptemberben volt. Annyi nyelvtanulási lehetőséget kínáltál fel, hogy eldöntöttem: igen, ezt fogom csinálni!

No, de melyiket válasszam? Mivel nem igazán tudtam, szinte minden weboldalt felkerestem, s végül a barátnőm, Erika és a Te videóid miatt döntöttem a Duolingo mellett.

Két programot használok rendszeresen: a Duolingót és a Memrise-t. Előbbit minden nap, így két hónap alatt az alapról eljutottam a középfok végére: megszületett a bagoly.

Volt egy óriási haszna ennek: eleinte „csak úgy” tanultam, az alapfok után minden egyes nap a gép előtt ültem. Nagyon megszerettem magát a tanulást. Egy kezdőnek, mint én például, (tulajdonképpen nem is volt igazán motivációm) arra volt jó, hogy megszerettem magát a tanulást. Most sincs vele különösebb célom, de „rászoktam”, és elvonási tünetem lenne, ha nem tanulhatnék. Két hónapja nem néztem tévét, és nem hiányzik. Természetesen folytatom tovább.

Olvasok, fordítgatok könnyebb szövegeket, kb. 30 percet szánok naponta arra, hogy könnyebb hanganyagot hallgassak. Van időm (éjfélig még ma van), nem sietek, mindenből egy kicsit csipegetek, és majd történik valami – és igen, történik, mert két hónapja annyit tudtam, hogy yes meg no, és most élvezem, hogy egyre több és több szó az, amit megértek. Meg sem lehet írni, milyen érzés volt az, amikor életem első 5 mondatát ( középfokú szöveg) fél nap alatt lefordítottam magyarra, és 100%-ra sikerült ! Ez hatalmas önbizalmat adott.

Persze ez csak az én világom, az én hozzáállásom, ám Bálintnak örökké hálás leszek.   Lehet, hogy soha nem leszek profi angolos, de imádom tanulni.

Mi a kedvenc nyelvtanulási módszered?

Az a jó ebben az „otthon – önállóan” dologban, hogy nincsenek szabályok. Leülök a gép elé és mire észhez kapok már majdnem éjfél van. Akkor is csak azért hagyom abba, mert már nem fér több a fejembe, így pedig nincs értelme folytatni.

A Duo egy remek program. No, nem csak azért, mert ingyenes (bár nem utolsó szempont), hanem mert remekül van megcsinálva. Kb. két hét, és már függőséget is okozott.

A tanulók társasága is remek emberekből tevődik össze: tisztelettudóan bánunk egymással. Nem lehet vége a napnak úgy, hogy ne gyakoroljak, fordítsak, vagy segítsünk egymásnak, ha valaki elakad valamiben.

A gép szerint 47%-on áll a nyelvtudásom, de ez nem igaz. Két hónap alatt nem lehet egy nyelvet középfokon tisztességesen megtanulni munka mellett. Jó az 15%-nak is. 🙂 (Szerintem Enikő egy kicsit lebecsüli magát – Bálint).

Mi az, amiben a legjobb vagy, mi az, ami jól megy, mi az erősséged a nyelvtanulásban?

Amiben igazán jó vagyok, az a kitartás. Csakhogy az is csak akkor van, ha van valami célom. Jelenleg rövid távú céljaim vannak: kezdőként minél több pont, minél hamarabb megszerezni a madarat, minél többet és jobban fordítani.

Nem könnyű feladat. Nagyra értékelem azokat, akik filmeket szinkronizálnak, vagy bármit lefordítanak, mindegy milyen nyelvről van szó.

Milyen résszel szenvedtél a legjobban?

A legnagyobb kihívás, amitől még nagyon szenvedek, az a szövegértés. Kitűztem a bagoly megszerzése után a napi fél óra hangos szöveghallgatást. Időnként megértek szavakat, de inkább angol felirattal nézem a filmeket.

Hogyan lendültél túl rajta?

Valamikor említetted, hogy nem baj, ha nem értem meg az egész mondatot. Ha már egy-két szót felismerek, az már jó, idővel egyre jobb lesz. Úgyhogy nem görcsölök ezen, hisz akkor csak felbosszantom magam.

Igazad van: azóta a filmek is élvezetesebbek, és tényleg egyre több szó ugrik be.

Mi motivál téged a nyelvtanulásban?

A motivációm nem más, mint maga a tanulás. Megtanultam szeretni magát a tanulás folyamatát.

Nagyon nem mindegy, milyen programot választ magának egy nyelvtanuló. A Duo és a Memrise azért jó, mert „jutalomfalatokkal” motivál.

A Memrise prorgamban „kinyílnak a virágok”, és jó látni, hogy ma megtanultam 81 szót.

A Duo-n a pontok, a szintek, s végül a bagoly.

Viszont az Anki-t nem szeretem, az csak a nagyon elhivatott tanulóknak való.

Én élvezem a tanulást, de igenis kell az a jutalom. Ezt a dolgot kétféle módszerrel lehet igazán alkalmazni: az egyik a tanulás, a másik a játékszenvedély. Természetesen én is játszottam valamikor, én is a pontokért csináltam, de „megjött az eszem” és most a tanulás-szenvedélyemet élem ki.

Ha csökken a motivációd, mivel pótolod, hogyan növeled?

Eddig nem volt olyan, hogy elfogyott a motivációm. 50, 60, sőt 70 éves emberekkel tanulok együtt. El sem hiszem, ha nem tudom, hogy ekkora igény van a nyelvtanulásra! Rengetegen vagyunk.

Mi az az egyetlen egyszerű dolog, ami a legnagyobb hatással volt a nyelvtanulásodra?

Ami leginkább hat rám, hogy meg szeretném tudni mi-mit jelent. Egy termék neve, esetleg egy üzlet fantázianeve – tudni szeretném, mit is jelent. Megkeresem a szótárban, és ezeket a szavakat nem felejtem el soha.

Tulajdonképpen a wc-re is szótárral, vagy a jegyzeteimmel, könyvvel megyek, nem szeretek unatkozni, ez egy olyan extrém szokás. 🙂 (Hmm, lehet, hogy Enikő innen vette a szokást? 🙂 – Bálint)

Milyen vicces helyzetbe kerültél már az általad tanult nyelven?

Olvastam valahol, valamikor, hogy menj úgy bevásárolni, hogy angolul írod meg a bevásárló listádat. Megírtam. A párom Sprotni-t kért, méghozzá füstöltet. Felírtam a listára: smoking fish. Jött velünk a nagylányunk is, ránézett a cédulára és megkérdezte: gondolod, árulnak ilyesmit? Nem értettem, aztán felvilágosított, hogy dohányzó halat szerinte még nem gyártanak, de ha gondolom, kutakodjak csak, hátha….

Milyen jótanácsod van más nyelvtanulók számára?

Előfordul, hogy időnként egy-egy szót képtelen vagyok megtanulni – egyszerűen kiesik. De nem baj, mert rájöttem ám valamire: úgy két-három hét múlva valahonnan előbukkan. Csak úgy. Nem kell ott leragadni, csak túl kell lépni rajta. Ha akkor nem érted meg, majd később visszatérsz rá.

Nem szabad csak egyetlen dologgal foglalkozni. Egy órát tanulok a Duo-n, fél órát a Memrise-n, fél órát tévézek angolul, fordítok, és nincs olyan, hogy csak szavakat tanulok.

A Memrise jó arra, hogy a már megtanult szavakat visszakérdezze. Ugyanis nem felejt ám, tudja a bitang mi az, ami nehezen ment neked, s addig kérdezi, amíg meg nem tanítja veled.

A Duo-n mondatokat tanulsz, így minimum 3 szót tanulsz meg egyszerre, s ahogy haladsz egyre több lesz egy-egy mondatban.

Így két legyet ütsz egy csapásra: megtanulsz egy mondatot mondjuk 8 új szóval és a helyes nyelvtani szerkezettel együtt! Aztán a szavakat kicserélheted, s máris alkothatsz egy olyan mondatot, amit a mindennapi életben használhatsz, bárhol, bármikor. Még a nyelvtanon sem kell agyalnod.

Na, jó, ez Bálint ötlete, de igaza van. Bárcsak az iskolában is így tanítanának nyelveket!

Beszélj! Akár otthon, egyedül. Hangosan, különben az életben nem fogsz megszólalni. Úgyis csak te hallod. Ráadásul hozzászoksz a saját hangodhoz egy más nyelven.

Énekelj hangosan! Én is ezt teszem, de szöveget itt nem tanulok és nem fordítok. Csak azért éneklek, hogy ezzel is gyakoroljak, szokjam a kiejtést, és közben jól is érzem magam! A szomszéd már nem annyira, mert a hangomat nagy valószínűséggel a varjútól örököltem. 🙂

Hogy hogyan lehet szeretni a tanulást? Változatossággal, szeretettel, kíváncsisággal. Mindenkinek más, és más a technikája. Meg kell találni azt, amibe „szerelmes leszel”.

Nekem Bálint a rengeteg ötletével sokat segített, s remélem én is segíthettem neked, aki most épp ezt olvasod!

Szeretettel: Enikő