Hallgatni arany – mit, mikor, hogyan

Azt hiszem, könnyű belátni, hogy még David Copperfield sem lenne képes egy darab szótárral megtanulni egy új nyelvet. Az írott anyagok, könyvek, kurzusok jók – de a nyelvtanulásnak csak az egyik oldalát jelenti. A hallás utáni tanulás legalább olyan fontos, attól függetlenül, hogy tetszik-e ez nekünk, vagy sem. Elvégre az anyanyelvünket is így sajátítottuk el.

A különböző tanulótípusok legendája

Tudjuk, hogy több féle embertípus van: valaki vizuális típus, valaki hallás után szeret tanulni, megint mások kinesztetikus módon (mozgást használva) tanulnak. Igen ám, azonban nem lehet azt mondani, hogy valaki csak az egyik kategóriába tartozik és kész – ezek vegyesen vannak meg mindenkiben, legfeljebb az egyik dominánsabb.

Éppen ezért nem egészen helytálló azt mondani, hogy “én nem tudok hallás után tanulni”, vagy “nem vagyok vizuális típus”. A legjobb, ha kombinálni tudod az összes érzékszervet és minél több úton bevinni az információt.

A hallás tehát rendkívül nagy szerepet játszik a tanulási folyamatban, főleg, ha megnézzünk az input szerepét. Tehát hallgatni fontos. Máskülönben honnan is tudnám, hogy hogyan kell kiejteni az új nyelv új szavait? Hogy hogy esik az intonáció, hogy hol lesz a hangsúly, hogy milyen a dallama? Erre mind trenírozni kell a fülünket, azonban van néhány pozitív hozadéka:

  • Az ingyenesen elérhető anyagok száma szinte minden nyelven végtelen
  • Hallgatni bárhol, bármikor, bármit lehet. Elég egy okostelefon, vagy egy mp3 lejátszó hozzá
  • Meglepő módon a hallgatás nagyban segíti a kiejtés javulását

A 2013-as orosztanuló projektemnél az volt a célom, hogy 200 órát beletegyek a nyelvbe, és noha az eredeti terv szerint csak 50 órányi hallgatást terveztem, ez majdnem a duplája lett. Miért? Nem, nekem sem áll 30 órából a napom – de egyrészt 10 évnyi szabadúszás után már van némi tapasztalatom az időmenedzsment témában, másrészt mert podcastokat, zeneszámokat, szótanító kurzusokat és minden egyebet gyakorlatilag bárhol, bármikor tudtam hallgatni.

Hallgatni – de hogyan?

A hallgatást kétféle módon lehet végezni: aktív és passzív. Aktív, mikor teljes figyelmeddel odakoncentrálsz, megpróbálsz mindent megérteni, új szavakat próbálsz kisilabizálni a szövegből, egyszóval odateszed magad.

Passzívnak azt nevezzük, mikor egyszerűen csak beteszed az adott audiót, de a tudatos figyelmedet nem elsősorban ennek szenteled (mondjuk éppen autót vezetsz, dolgozol, gyereket nevelsz, stb.).

Mindkettőnek megvan a funkciója: az előbbi fejleszti a szókincsed, a nyelvtanod, a hallás utáni szövegértésed, utóbbival pedig javul a kiejtésed, a hallásod, és néhány új szót is felcsípsz.

Itt álljunk meg és gyorsan romboljuk le a “majd hallgatok párezer óra anyagot és utána hopp, máris anyanyelvűként fogok megszólalni” mítoszt. Nem, nem így megy. Próbáltam a spanyollal, nem így megy. A melót nem lehet megúszni, le kell ülni és seggelni és gyakorolni. Ugyanakkor a passzív hallgatásnak megvan a helye és sokat segíthet, de egy nyelvet így megtanulni, ésszerű időn belül nem lehet. Pont. Szerettem volna én is hinni ebben, de ki kellett próbálnom ahhoz, hogy lássam, nem így van.

A passzív hallgatásnál egy fontos dolog van: ha az ember már előtte kianalizálta és megértette a szöveget, akkor sokkal többet segít a passzív hallgatás. Tehát, ha én most nekiállnék a Háború és békét oroszul hallgatni, valószínűleg sokkal kevesebbet profitálnék belőle, mintha előtte olvastam volna a könyvet.

Az ismétlés amúgy is fontos, úgyhogy én azt javaslom, hallgass olyasmit, amit már értesz. Sokkal többet fogsz belőle tanulni.

Hallgatni – de mit?

Itt is érdemes két részre bontani a dolgokat. A kurzus jellegű podcastokat (mint például a Pimsleur vagy Michel Thomas, vagy az Assimil) érdemes aktívan hallgatni, hiszen teljes figyelmet kívánnak és logikusan, szépen építik fel az új nyelvet.

Erre kiváló példa a TPRS leckék (Teaching Proficiency through Reading and Storytelling), mert jól struktúrált szerkezetük és egyszerű nyelvezetük az ember mindig csak egy kicsit hallgat nehezebb szöveget az aktuális szintjénél, így a tanulás mértéke sokkal jobb és hatékonyabb. a Leicht Deutsch Lernen ilyen, Angolból az Effortless English, míg spanyolból az Unlimited Spanish.

Én anno az orosznál főleg az MT és Pimsleur dolgokra támaszkodtam, ha aktív hallgatásról volt szó, illetve a www.russianpod101.com dolgait hallgattam még.

Aztán vannak az online rádiók, a beszélgetős podcastek, zenék, amelyeket nyugodtan lehet passzívan (is) hallgatni.

Kiváló forrás a Lingq a különböző audió anyagokra, mert tök ingyenes és minden anyaghoz tartozik szöveges átirat is, így könnyen tanulmányozhatod azt is.

Online rádiókból itt találsz egy csokorral, ha a nyelv, amit éppen tanulsz nem Európában van, akkor egyszerűen csak keress rá Google-on, hogy “xxx online radio”, az xxx helyébe értelemszerűen a célnyelvet írd.

Ha kiváló célnyelvű podcastokat akarsz keresni, akkor töltsd le a iTunes-t, állítsd át a nyelvét a célnyelvre (mondjuk spanyol) és máris tallózhatsz egy talicskányi anyag között. Szerencsére az iTunest Windowsos gépre is le tudod tölteni, így nem kell hozzá valamilyen Apple termékkel rendelkezni.

Hallgatni – de mikor?

Egy szóval: mindig. Amikor csak lehet. A hallgatással lehet a legjobban “időt teremteni”, mivel bármikor lehet csinálni.

Koszos a lakás? Egy óra alatt rendbe vágod, de közben miért nem hallgatsz valami anyagot a célnyelven?

Messze laksz a melótól? Ha kocsival jársz, pattints be valamit a CD lejátszóba, ha pedig BKV-zel, akkor szűrd ki a sok siránkozót valami jó kis podcasttal. Vállalkozó kedvűek (illetve adrenalin függők) nyugodtan hallgassanak valamit bringázás közben, de csak saját felelősségre!

Minden nap főzöl? Kösd össze a kellemest a hasznossal: amíg fő a lecsó, hallgass meg egy fél órás műsort.

A műfajt Khatzumoto vitte tökélyre: ő a nap 24 órájában hallgatott valamint, szó szerint: még alvás közben is, biztos, ami biztos. Az úriember másfél év alatt anyanyelvi szinten elsajátított a japánt, szóval biztos tud valamit (ez persze rengeteg aktív tanulást és gyakorlást is magában foglalt, senkinek ne legyenek illúziói!).

Hallgatni – de mivel?

Ma már majdnem mindenkinek van számítógépe – az internetről meg bármit el lehet érni, de szerencsére nem vagyunk az asztalhoz kötve.

Műszaki ember lévén mindig igyekeztem a technológiát a szolgálatomba állítani és erre biztatok mindenki mást is. Egy hordozható mp3 lejátszót ma már párezer forintért lehet venni, amire jóval több hallgatnivaló fér, mint azt ép ésszel meg tudnánk hallgatni.

Én mondjuk utálok ötezer különböző dolgot magammal cipelni, így mikor úton vagyok, a telefonomat használom az anyagok hallgatására, mert egyrészt ez mindig nálam, így mindig készen áll a szolgálatra.

Erre én a Powerampot használom, mert emlékszik, hogy hol hagytam félbe egy anyag hallgatását és onnan folytathatom.

Pro tipp: különböző lejátszókat használok a telefonon a különböző anyagokhoz, így mindegyiket egy gombnyomással folytathatom ott, ahol abbahagytam, így nem kell állandóan keresgetni.

A számtalan online rádiót élőben is lehet hallgatni (úgynevezett streameléssel), de ez igen csak adatforgalom-zabáló, így ez nem kifejezetten javallott: maradjunk csak szépen a “letöltöm számítógépre, aztán átmásolom a telefonra” megoldásnál.

Hallgatni tehát jó, hallgatni arany, de persze azért gyakorolni sem árt, mert csak úgy lehet szépen beszélni. 🙂

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

  • Tami

    “senkinek ne legyenek álmai”

    Úgy érted, illúziói. Álmaim azért jó, ha vannak. 🙂

    • jogos, kijavítom. 🙂 Köszi!

  • Pingback: Német nyelvtanulás 6 lépésben - Kezdők útmutatója - Öt év - öt nyelv+()

  • Cica

    feltudnék helyett, fel tudnék, bocsi elírás, szétszórtságomban nem figyeltem, de gondolom egyik szétszórt a másiknak elnézi. 🙂

  • Cica

    IDÉZLEK EBBŐL A CIKKBŐL:”(ez persze rengeteg aktív tanulást és gyakorlást is magában foglalt, senkinek ne legyenek álmai!).”

    és idézlek a Miért szükséges a sok input? c. cikkedből:

    “hogy ha elég sok inputot beviszünk, akkor a végén valami ki is fog jönni – mégpedig úgy, hogy nem feltétlenül kell megszakadnunk előtte.

    Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy ha elég sokat hallgatunk és olvasunk anyanyelvű anyagokat, akkor egyszer csak megnyílik a szánk és csodaszép, cirádás mondatokat alkotunk, olyanokat, hogy még Shaw is belesárgulna.

    Hogyan lehetséges ez, gyakorlás nélkül? Sehogy, persze. Gyakorolni kell. De nem kell túlzásba vinni. A lényeg a helyes, nyelvtanilag, stilisztikailag tökéletes és ízléses adat bevitele – a többit meg bízzuk rá elménkre. Majd ő szépen kiválogatja, hogy mit és hogyan akar. Nem kell erőlködni és megszakadni.”

    Két cikk egyazon témáról, teljesen ellentmond egymásnak. De egyébként egy rakás ellentmondást is feltudnék sorolni, csak annyi lenne a kérdésem, hogy az életbe is ilyen labilis, szétszort vagy?

  • Pingback: luottoa()

  • Mitkó Stoytchev

    A több lejátszós pro tipp tök jóó 🙂 Köszi

    • Köszi! 🙂 Azóta a Poweramp lejátszót használom, mert ha kihúzom a fülhallgatót a telefonból, akkor leáll magától, viszont ha visszadugom pont onnan folytatja, nem kell nyomogatni. Nagyon király. 🙂

  • Pingback: Nyelvtanulási anyagok oroszhoz | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Gabor_1

    Őszintén bevallom, hogy én lusta vagyok, ezért általában csak passzívan tanulom a nyelvet.
    Párbeszédeket tartalmazó könyveket, ill úti könyveket olvasok és ezek mellé rengeteg mesefilmet és angol nyelvű párbeszédet tartalmazó videót hallgatok. (nem akarok itt ingyen reklámot (linket adni), de rengeteg jó van).
    Néha, amikor ezeket megunom, akkor megnézek egy, egy olyan videót, amin egy angol nyelvű órát lehet megnézni, vagy amin egy tanár elmagyarázza, hogy miként vegyünk jegyet, vagy hogyan mondunk néhány hétköznapi hasznos kifejezést. (rengeteg online oktató videó van, ingyen, ezért kár befizetni egy tanfolyamra).
    Ha utazom vagy sétálok és kedvem is van (mert nem épp az álmosság kerülget és bele aludnék), akkor (vonaton olvasok), sétáláskor párbeszédeket hallgatok.
    Lassú folyamat, de felnőtt emberként nem sietek sehová, vizsgázni sem akarok, mert ez csak egy hobi a részemről, de biztos nem adnának el külföldön, legalábbis ez a tapasztalatom most, hogy egy anyanyelvű tanárral beszélgetek heti 4x30percet. Ő sokat kételkedett abban, hogy nem jártam tanfolyamra és tanárhoz. Az biztos, hogy a húszon éves unokaöcsém a felsőfokú nyelvvizsgájával többet tud a nyelvtanról, jobban ír, de hogy beszélni egyáltalán nem tud, az tükrözi az iskolai oktatási rendszert.
    Szóval, aki nem siet, nem akarja megutálni a nyelvet, megunni a tanulást, és nem a vizsga a célja, az csak lazán olvasgasson, hallgasson anyagokat és keressen beszélgető társakat. Egy nap azt fogja tapasztalni, hogy magában akaratlanul is mondatokat kreál és ismételget, amikor azt tudatosan nem is akarná.
    Még valami, ez egy életmód váltás, mert bizonyos szokásainkat át kell alakítani úgy, hogy abban prioritás legyen az elsajátítandó nyelv hallgatása, olvasása.

    • Szia Gábor,

      Teljes mértékben egyetértek. 🙂 Sajna a legtöbb ember azonban nincs olyan helyzetben, mint te. A legtöbb ember “siet” valahova: nyelvvizsgázni, külföldre, jobb állás miatt. Egyetértek, ezek nem a legjobb motvációs eszközök.

      És igen, akár akarja az ember, akár nem: ez mindenképpen életmódváltás. De ez csak addig baj, míg az ember kapálózik ellene. Kívánom, hogy mindenki úgy lássa, mint te. 🙂

  • Geist

    Sziasztok!

    Èn a napi híreket olvasok/nézek/halgatok némtül, mert magyarul is az megy a médiában/interneten, így már nagyából tudod is miröl szól, és ami még fontos hogy olyan dolgokat hallasz ami valós, tehát a váló életben is használni fogod az adott kifejezéseket.

    ZDF Mediathek – itt tök jó híreket, dokumentum filmeket, meg hétköznapi dolgokról lehet videót nézni 🙂

    nachrichten-leicht.de – itt heti lebontásban lehet híreket olvasni, viszont itt a hírek levannak egyszerüsítve, tehát csak a lényeg van benne és egyszerü nyelvtani szerkezettel + audio is van hozzá, tehát felolvassák ami le van írva 🙂

    • Szia Geist,

      Köszi szépen! 🙂

    • Andrea

      Kedves Geist!

      Nem találok audio anyagot az általad megadott híroldalhoz 🙁
      Pedig nagyon megörültem ennek a lehetőségnek!!!!
      Kérlek linkeld ahol Te tudod használni !

      Danke schön 🙂

  • respect

    Már régóta olvasom a blogod és ez lesz a kedvenc cikkem. 🙂 Sok sikert!

    • Köszi szépen, hasonlókat! 🙂

  • Norbert

    hello…egyetértek, a hanganyagok nekem is sokat segítettek, a helyes kiejtés elsajátításában leginkább. Bár szerintem HP-ben sok a varázslókifejezés, de angolomon sokat segítet nekem is 🙂
    Egy kicsit off: szerintetek a hollanddal vagy az orosszal folytassam? Eddig norvég, francia, német és angol szerepel a repertoáromban, és a terv szerint én még idén szeretném az ötödiket 🙂

    • Miért másokat kérdezel erről? Ezt csak te tudhatod. 😉

  • Nagyon büszke vagyok, hogy egy Magyar blog a világ “top 25 language blogs” listáján van : ) Csak véletlen találtam rá és nem is számítottam Magyar nyevü oldalra. Gratula! Egy már nagyon régen kiszakadt

    • Köszi szépen, meg persze isten hozott, remélem sokáig maradsz! 🙂

  • pretty wise

    a 200 óra az kb. két eszperantónyi vagyis elég jól hangzik, nem rossz teljesítmény.

    @Zsófia:
    nincs az a pénz, amiért a harry pottert elolvasnám vagy hallgatnám. szerencsére sok más hangoskönyvet is találni.

    • Köszi szépen! 🙂 Eszperantóba még nem néztem bele, bár ami a közösséggel volt tapasztalatom, hmm, az alapján egy kicsit elnapoltam. 🙂

      Persze, mindenki azt válogat össze, ami kedvére való – ez a szép az egészben! 🙂 Én meglett, komoly (haha) férfi létemre nagyon szeretem a HP-t és sokat segített a nyelvtanulásban (még anno az angolban is, aztán meg a spanyolban és németben). Te miket hallgatsz?

      • pretty wise

        Nincs mit. Itt jobboldalt az orosz százaléknak nem kéne feljebb kúsznia?

        Az eszperantóba épp csak belenéztem (szó szerint, videókat). A nyelvtanja egyszerű, és a kiejtés is könnyű.
        Úgy érted zizzent, hóbortos zsidók közössége?
        Sok értelmét én se látom a tanulásának. Esetleg az ingyen szálláshoz jutásnak lehetne jelentősége, ha nem váltaná ki a sima couchsurfing. Eszperantó nélkül is bárki lehet ugye couch surfer.

        Akkor ezek szerint a HP-rel nagyjából azt csinálod, ami Trója felfedezőjének, H. Schliemannak volt állítólag a módszere.
        Én leginkább dalokat hallgatok. Könyvet a klasszikusokat, Alice in Wonderland, Frankenstein stb. És ha véletlenül új mese kellene, akkor ott van pl. Neil Gaiman. Sci-fiből meg OSC-t, Brian Aldiss-t részesítem előnyben.
        Tegnap este egyébként teszteltem mi a helyzet az orosz hangoskönyvekkel. Sikerült találnom elég sokat. Persze a Garri Pottert ők is tolják. 🙂

    • Zsófia

      Ízlések és pofonok ugye…
      Azért én se rekedtem meg a HP-nél, de a kedvenc íróim többségével még nem merek eredetiben próbálkozni: DeLillo, McCarty, Pynchon, Updike… szerintem rögtön fel is adnám az egész nyelvtanulást. 😀
      Addig is amig megugrom ezt a szintet marad a HP, meg még pár kedvenc fantasy regény ami könnyebben emészthető.

      • Szerintem ez egy kiváló megközelítés. 🙂

      • pretty wise

        DeLillot-t sajnos nem ismerem (ill. az új Cronenberg film kapcsán majdnem, de mivel látom, hogy többek között Kafka hatott rá, megnézem milyen.

        Cormac McCarthy? Ha róla van szó, és nem másról, akkor szólok, hogy a No country for old men nem egyéb egyszerű cselekményleírásnál, időnként néhány még egyszerűbb monológgal megtűzdelve. Amit írsz, szerintem az alapján merhetnéd olvasni/hallgatni. És ha mégse értenéd, akkor a magyar kiadás szövege – szótárazás helyett – segítségül szolgálhatna.

        • Zsófia

          Ha azt mondod könnyű, akkor belenézek. Mondjuk így visszagondolva az magyarul is elég könnyed volt (mondjuk a Véres délkörökhöz képest). Amúgy is újra akartam olvasni. . 🙂
          Esetleg tudsz még valami könnyebb szépirodalmat ajánlani?

          Óóó a Cosmopolis. Azt éppen én se ismerem. Pár hónapja majdnem megvettem a könyvet, aztán eszembe jutott, hogy ki játszotta a főszerepet a filmben, amit amúgy szintén nem láttam… (Elnézést kérek a rajongóktól a ronda előítéletességem miatt.)

  • Zsófia

    Angol tudásom jó részét Harry Potter hangoskönyv hallgatásnak köszönhetem. 🙂 Télen kezdtem, hónapokig napi 4-5 órában (azóta csökkentettem egy-kettőre). Hihetetlen sokat köszönhetek neki, pedig jó része passzív hallgatás volt, munka közben.
    Azóta már egyszerűbb sorozatokkal is boldogulok, a napokban álltam neki a Friends-nek (90%-át értem).
    Sőt szerintem valamennyire még az olvasásnál is segített, mert kevesebb mint egy év alatt eljutottam attól, hogy szenvedek a legegyszerűbb könnyített olvasmánnyal, odáig, hogy addig ismeretlen regényeket olvassak.
    Persze ehhez tényleg nem árt egy jó nagy adag megszállottság, elhiszem, hogy valakinek unalmas ugyanazt meghallgatni akár hússzor is. 🙂

    • Szuper! 🙂 Én is úgy gondolom, hogy fontos ugyanazokat a dolgokat sokszor meghallgatni. Segít elmélyíteni a tudást. Én a HP-kből tanultam meg spanyolul. 🙂

      • Zsófia

        Hányszor olvastad őket spanyolul? 🙂

Ugrás az oldal tetejére