Hallgatni arany – mit, mikor, hogyan

Azt hiszem, könnyű belátni, hogy még David Copperfield sem lenne képes egy darab szótárral megtanulni egy új nyelvet. Az írott anyagok, könyvek, kurzusok jók – de a nyelvtanulásnak csak az egyik oldalát jelenti. A hallás utáni tanulás legalább olyan fontos, attól függetlenül, hogy tetszik-e ez nekünk, vagy sem. Elvégre az anyanyelvünket is így sajátítottuk el.

A különböző tanulótípusok legendája

Tudjuk, hogy több féle embertípus van: valaki vizuális típus, valaki hallás után szeret tanulni, megint mások kinesztetikus módon (mozgást használva) tanulnak. Igen ám, azonban nem lehet azt mondani, hogy valaki csak az egyik kategóriába tartozik és kész – ezek vegyesen vannak meg mindenkiben, legfeljebb az egyik dominánsabb.

Éppen ezért nem egészen helytálló azt mondani, hogy “én nem tudok hallás után tanulni”, vagy “nem vagyok vizuális típus”. A legjobb, ha kombinálni tudod az összes érzékszervet és minél több úton bevinni az információt.

A hallás tehát rendkívül nagy szerepet játszik a tanulási folyamatban, főleg, ha megnézzünk az input szerepét. Tehát hallgatni fontos. Máskülönben honnan is tudnám, hogy hogyan kell kiejteni az új nyelv új szavait? Hogy hogy esik az intonáció, hogy hol lesz a hangsúly, hogy milyen a dallama? Erre mind trenírozni kell a fülünket, azonban van néhány pozitív hozadéka:

  • Az ingyenesen elérhető anyagok száma szinte minden nyelven végtelen
  • Hallgatni bárhol, bármikor, bármit lehet. Elég egy okostelefon, vagy egy mp3 lejátszó hozzá
  • Meglepő módon a hallgatás nagyban segíti a kiejtés javulását

A 2013-as orosztanuló projektemnél az volt a célom, hogy 200 órát beletegyek a nyelvbe, és noha az eredeti terv szerint csak 50 órányi hallgatást terveztem, ez majdnem a duplája lett. Miért? Nem, nekem sem áll 30 órából a napom – de egyrészt 10 évnyi szabadúszás után már van némi tapasztalatom az időmenedzsment témában, másrészt mert podcastokat, zeneszámokat, szótanító kurzusokat és minden egyebet gyakorlatilag bárhol, bármikor tudtam hallgatni.

Hallgatni – de hogyan?

A hallgatást kétféle módon lehet végezni: aktív és passzív. Aktív, mikor teljes figyelmeddel odakoncentrálsz, megpróbálsz mindent megérteni, új szavakat próbálsz kisilabizálni a szövegből, egyszóval odateszed magad.

Passzívnak azt nevezzük, mikor egyszerűen csak beteszed az adott audiót, de a tudatos figyelmedet nem elsősorban ennek szenteled (mondjuk éppen autót vezetsz, dolgozol, gyereket nevelsz, stb.).

Mindkettőnek megvan a funkciója: az előbbi fejleszti a szókincsed, a nyelvtanod, a hallás utáni szövegértésed, utóbbival pedig javul a kiejtésed, a hallásod, és néhány új szót is felcsípsz.

Itt álljunk meg és gyorsan romboljuk le a “majd hallgatok párezer óra anyagot és utána hopp, máris anyanyelvűként fogok megszólalni” mítoszt. Nem, nem így megy. Próbáltam a spanyollal, nem így megy. A melót nem lehet megúszni, le kell ülni és seggelni és gyakorolni. Ugyanakkor a passzív hallgatásnak megvan a helye és sokat segíthet, de egy nyelvet így megtanulni, ésszerű időn belül nem lehet. Pont. Szerettem volna én is hinni ebben, de ki kellett próbálnom ahhoz, hogy lássam, nem így van.

A passzív hallgatásnál egy fontos dolog van: ha az ember már előtte kianalizálta és megértette a szöveget, akkor sokkal többet segít a passzív hallgatás. Tehát, ha én most nekiállnék a Háború és békét oroszul hallgatni, valószínűleg sokkal kevesebbet profitálnék belőle, mintha előtte olvastam volna a könyvet.

Az ismétlés amúgy is fontos, úgyhogy én azt javaslom, hallgass olyasmit, amit már értesz. Sokkal többet fogsz belőle tanulni.

Hallgatni – de mit?

Itt is érdemes két részre bontani a dolgokat. A kurzus jellegű podcastokat (mint például a Pimsleur vagy Michel Thomas, vagy az Assimil) érdemes aktívan hallgatni, hiszen teljes figyelmet kívánnak és logikusan, szépen építik fel az új nyelvet.

Erre kiváló példa a TPRS leckék (Teaching Proficiency through Reading and Storytelling), mert jól struktúrált szerkezetük és egyszerű nyelvezetük az ember mindig csak egy kicsit hallgat nehezebb szöveget az aktuális szintjénél, így a tanulás mértéke sokkal jobb és hatékonyabb. a Leicht Deutsch Lernen ilyen, Angolból az Effortless English, míg spanyolból az Unlimited Spanish.

Én anno az orosznál főleg az MT és Pimsleur dolgokra támaszkodtam, ha aktív hallgatásról volt szó, illetve a www.russianpod101.com dolgait hallgattam még.

Aztán vannak az online rádiók, a beszélgetős podcastek, zenék, amelyeket nyugodtan lehet passzívan (is) hallgatni.

Kiváló forrás a Lingq a különböző audió anyagokra, mert tök ingyenes és minden anyaghoz tartozik szöveges átirat is, így könnyen tanulmányozhatod azt is.

Online rádiókból itt találsz egy csokorral, ha a nyelv, amit éppen tanulsz nem Európában van, akkor egyszerűen csak keress rá Google-on, hogy “xxx online radio”, az xxx helyébe értelemszerűen a célnyelvet írd.

Ha kiváló célnyelvű podcastokat akarsz keresni, akkor töltsd le a iTunes-t, állítsd át a nyelvét a célnyelvre (mondjuk spanyol) és máris tallózhatsz egy talicskányi anyag között. Szerencsére az iTunest Windowsos gépre is le tudod tölteni, így nem kell hozzá valamilyen Apple termékkel rendelkezni.

Hallgatni – de mikor?

Egy szóval: mindig. Amikor csak lehet. A hallgatással lehet a legjobban “időt teremteni”, mivel bármikor lehet csinálni.

Koszos a lakás? Egy óra alatt rendbe vágod, de közben miért nem hallgatsz valami anyagot a célnyelven?

Messze laksz a melótól? Ha kocsival jársz, pattints be valamit a CD lejátszóba, ha pedig BKV-zel, akkor szűrd ki a sok siránkozót valami jó kis podcasttal. Vállalkozó kedvűek (illetve adrenalin függők) nyugodtan hallgassanak valamit bringázás közben, de csak saját felelősségre!

Minden nap főzöl? Kösd össze a kellemest a hasznossal: amíg fő a lecsó, hallgass meg egy fél órás műsort.

A műfajt Khatzumoto vitte tökélyre: ő a nap 24 órájában hallgatott valamint, szó szerint: még alvás közben is, biztos, ami biztos. Az úriember másfél év alatt anyanyelvi szinten elsajátított a japánt, szóval biztos tud valamit (ez persze rengeteg aktív tanulást és gyakorlást is magában foglalt, senkinek ne legyenek illúziói!).

Hallgatni – de mivel?

Ma már majdnem mindenkinek van számítógépe – az internetről meg bármit el lehet érni, de szerencsére nem vagyunk az asztalhoz kötve.

Műszaki ember lévén mindig igyekeztem a technológiát a szolgálatomba állítani és erre biztatok mindenki mást is. Egy hordozható mp3 lejátszót ma már párezer forintért lehet venni, amire jóval több hallgatnivaló fér, mint azt ép ésszel meg tudnánk hallgatni.

Én mondjuk utálok ötezer különböző dolgot magammal cipelni, így mikor úton vagyok, a telefonomat használom az anyagok hallgatására, mert egyrészt ez mindig nálam, így mindig készen áll a szolgálatra.

Erre én a Powerampot használom, mert emlékszik, hogy hol hagytam félbe egy anyag hallgatását és onnan folytathatom.

Pro tipp: különböző lejátszókat használok a telefonon a különböző anyagokhoz, így mindegyiket egy gombnyomással folytathatom ott, ahol abbahagytam, így nem kell állandóan keresgetni.

A számtalan online rádiót élőben is lehet hallgatni (úgynevezett streameléssel), de ez igen csak adatforgalom-zabáló, így ez nem kifejezetten javallott: maradjunk csak szépen a “letöltöm számítógépre, aztán átmásolom a telefonra” megoldásnál.

Hallgatni tehát jó, hallgatni arany, de persze azért gyakorolni sem árt, mert csak úgy lehet szépen beszélni. 🙂

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

Ugrás az oldal tetejére