Új sorozat indul az Öt év – öt nyelv+ blogon, amelyben a blog olvasói mesélnek a saját nyelvtanulási tapasztalataikról, kalandjaikról és hogy hogyan lendültek át egy-egy nehezebb ponton. Szeretném bemutatni, hogy az önálló nyelvtanulás tud nagyonis hatékony lenni, de ne higgyetek nekem – higgyetek a többi hús-vér olvasónak!
Minden hónap közepén szeretnék bemutatni egy sikeres nyelvtanulót itt a blogon, hogy ezzel is motiváljunk másokat. Az első „áldozat” L. Tilda, aki svédül tanul, 10 hónap alatt vastag középfokra jutott el – mindezt úgy, hogy a múltban már nem egyszer elhasalt más nyelvekkel. Lássuk!
Mutatkozz be röviden az Öt év – öt nyelv+ olvasóinak! Ki vagy, mit kell tudni rólad?
ELTE Bölcsészkaron végeztem, tévé műsorok szerkesztőjeként tevékenykedtem hosszú évekig. Aztán született két kislányom, és azóta otthonról szerkesztek egy magazint. Alapvetően minden érdekel a világból, nagyon sokat olvasok, szeretem a klasszikus zenét, természetemet tekintve türelmetlen vagyok és emiatt gyors, de sokszor felületes.
Szeretem az önállóságot: azt, amikor a dolgaimért én magam felelek 100%-ban, és ezért is tetszett meg az önálló nyelvtanulás, mert itt én lehetek önmagam főnöke, és nekem ez sokkal jobban bejön, mintha más szabja meg nekem a teendőimet. Szigorúbb, de igazságosabb vagyok – legalábbis azt hiszem – magamhoz, mint amilyenek az eddigi tanáraim-főnökeim voltak hozzám.
Milyen nyelvet tanulsz, mióta és miért?
Svédül tanulok 2013. októbere óta. Azért fogtam bele, mert elhatároztuk, kiköltözünk Svédországba, s bár még el se kezdtük az álláskeresést, ám én úgy gondoltam, invesztálnom kell a tervünkbe energiát, kitartást és hitet – és ezt a nyelvtanulás révén tudtam megtenni.
Tehát egyfelől konkrét terveink vettek rá a nyelvtanulásra, magyarán, hogy idővel ezen a nyelven kell majd boldogulnom, másfelől meg az az álláspontom, hogy ahhoz, hogy az életben sikereket érjünk el, úgy is fogalmazhatnék, ahhoz hogy szerencsénk legyen, nekünk is be kell valamit dobálnunk a „sors-automatába”, mielőtt ki akarunk nyerni valamit.
És úgy voltam vele, ha én elkezdek nyelvet tanulni még azelőtt, hogy a tervünket megvalósíthattuk volna, sokat teszek azért, hogy sikerrel járjunk. Igazam lett, fél év múlva férjemnek sikerült is állást szereznie. 🙂
Mióta és miért olvasod az Öt év – öt nyelv+-ot?
Tulajdonképpen hanganyagokat kerestem svédül a kezdetekben, azaz 2013. októberében és valahogy így futottam bele a blogba.
Megdöbbenve láttam, épp azt a gondolatomat támasztja alá, amivel ebbe a vállalkozásomba belevágtam, azaz hogy ezt most egyénileg kezdem el, mert így hatékonyabban fogok tudni tanulni.
Ugyanis az angollal és a franciával több év próbálkozás sem vitt engem el sehová. Most azonban komoly volt a tét, és azt gondoltam, nem adom ki a kezem közül az irányítást, most a magam útját járom be a magam módján. És a blog épp ebben az elhatározásomban erősített meg – és aztán segített hasra vágódás nélkül végig is menni ezen az úton.
Mi a kedvenc nyelvtanulási módszer?
Nincs ilyen, mert alapvetően nem szeretek nyelvet tanulni (ahhoz képest egész jól megy 🙂 – Bálint). Épp ezért egy pillanatig sem tekintettem a svéd nyelvtanulásra tanulásként a szó hagyományos értelmében.
Ehelyett átprogramoztam az agyam, mondván, én most inkább előhívok magamból valamit, ahogy az ember rátalál egy ismeretlen városban a főtérre, mintha már járt volna ott. Próbáltam ismerősként tekinteni a nyelvre, és nem ellenségként, és szerencsém volt, sokszor cinkosan rámkacsintott ez a szép nyelv.
Az alapvető „módszerem” a következő volt: kiválasztottam egy tankönyvet, esetemben ez a Kreatív svéd c. könyv volt, és elhatároztam, ezt végigveszem. Minden nap tanultam 2-4 órát: kb. két szótárfüzet oldalnyi szót tanultam naponta, és minden nap gyakoroltam a kis példamondatok fordítását, amin ez a kreatív módszer alapul.
Ugyanilyen módszeresen haladtam a nyelvtannal, amit magából a kifejezendő mondanivalóból kiindulva próbáltam megérteni és megtanulni. Arra törekedtem, hogy az alapok legyenek nagyon mélyre ásva, és jól ledöngölve a földbe.
Nekem ezért jött be az egyéni tanulási módszer, mert tudtam, én az elején jóval lassabban haladok, és mindig ott csúsztam el más nyelvek esetében, hogy kezdetben nem sikerült jó, stabil alapokat adnom magamnak. Nos, és amíg ezzel így haladtam – szavak tanulgatása; mondatok fordítása; nyelvtan –, elkezdtem filmeket nézni felirattal és később egy egyszerű könyvet olvasgatni – persze szótárral.
Ezt a részét nagyon éveztem. A szótanulásban nekem nagyon bejött Bálint szóasszociációs módszere, ezzel elképesztő gyorsan meg tudtam tanulni a napi adagot.
Minden új szót azonnal használatba is vettem, mert a fordítandó mondatok ugye épp ezekre és az újonnan tanult nyelvtani szabályokra alapoztak.
Aztán rátaláltam az ANKI-ra és onnantól a dolog kiegészült a beírogatással, ami még jobban segített a bevésésben. Júniusra jutottam el oda, hogy a megszerzett állásnak köszönhetően kaptam egy nyelvtanárt, aki hetente pár órát végre már beszélgetett is velem (mert ugye ezt itthon magamban nem tudtam megtenni), és az az igazság, hogy eddigre a nyelvtan a helyén volt, és bár döcögősen, eleinte nehezen, de igenis minden témában helytálltam.
Megoldottam pár nyelvtani tesztet, ami kicsit pótolgatta még a hiányosságokat, és mostanra ott tartok, hogy befejeztem egy B2-es nyelvkönyvet.
A filmeket értem, a könyvet, amit olvasok, 70%-ban értem szótár nélkül, és még lassan, ő-zve, de bármiről eldumálok svédül.
Mindezt 10 hónap alatt, holott nem vagyok különösebben sem okos, sem szorgalmas, és a nyelvérzéket, legalábbis eddig úgy tűnt, amikor az istenek engem összeraktak, kifelejtették. És mégis, ma már nem félek svédül megszólalni. 🙂
Mi az, amiben a legjobb vagy, mi az ami jól megy, mi az erősséged a nyelvtanulásban?
A svédről magyarra fordítás. Azonnal értem a mondatok jelentését, nyilván azért, mert szakmámból (újságíró) kifolyólag a magyar nyelvvel dolgozom, és valahogy ösztönösen megérzem, mit akar a svéd kifejezni a maga módján. Ez tényleg jól megy, élőszóban, írásban egyaránt.
Milyen résszel szenvedtél a legjobban?
Azzal, hogy én magam képes legyek a bennem lévő gondolatokat svédre átfordítani. Ez még a mai napig nem megy. Azaz még mindig magyarul gondolkodom, és azt akarom svédre lefordítani szó szerint, és ez így nem működik.
Valamint nagyon meggyűlt a bajom a hasonló kinézetű szavakkal, ugyanis vizuális alkat vagyok és van pár szó, amit állandóan keverek.
Nehezemre esik megtanulni a rendhagyó igék ragozását, és azoknak a szavaknak a használatát, amik rengeteg dolgot jelentenek. Van a svédben pár olyan szó, amiknek a szócikkelye a szótárban több oldalt tesz ki.
Nehéz megbarátkoznom a mozgó igekötőkkel, és a kötött szórenddel. A hallott szöveg utáni megértés is nehéz, de ehhez azt a módszert választottam, hogy a hanganyagokat megpróbálom leírni hallás után. (Persze olyanokat, amelyeknek van írott változata, hogy tudjam ellenőrizni a dolgot).
Hogyan lendültél túl a nehezebb napokon?
Igazából még sehogy. Gyakorolok-gyakorolok, sokat olvasok, hallgatok és próbálok türelmes lenni magamhoz. Mindig azt gondolom, ha képes voltam magyarul megtanulni, képes leszek svédül is. 🙂
Próbálkozom egy játékkal fejben, miszerint elképzelek tárgyakat egy nagy kivetítőn magam előtt, és iszonyúan koncentrálok, hogy ne nevezzem meg őket magamban, csak a puszta képüket jelenítsem meg a fejemben.
Ez állítólag egy jó módszer arra, hogy a fogalmakra tapadt anyanyelvet egy kicsit az ember fellazítsa. Lehet benne valami, mert azóta, hogy ezt csinálom, valóban könnyebben váltok át „svéd üzemmódra”.
Mi motivál téged a nyelvtanulásban?
Két dolog: egyrészt a konkrét élethelyzet, azaz, hogy megyünk ki, másrészt van bennem egy „csak azért is megmutatom, hogy nekem ez sikerülni fog” – attitűd.
Ha lecsökken a motivációd, mivel pótolod, hogyan növeled?
Azzal, hogy az eddig befektetett energia elvész, számomra ez a legfélelmetesebb dolog. 🙂
Mi az az egyetlen egyszerű dolog, ami a legnagyobb hatással volt a nyelvtanulásodra?
Nekem a filmek, amiket néztem-fordítottam. A svéd tv honlapján találtam pár olyan gyereksorozatot, ami nemcsak jó gyakorlás volt, de segített megértenem az ottani emberek gondolkodásmódját is, és ez engem nagyon feldobott.
Milyen vicces helyzetbe kerültél már az általad tanult nyelven?
Ó, sokszor megmosolyogtattam a nyelvtanárnőmet, ami azért bíztató, mert feltehetően a svédek számára is szerzek majd pár felejthetetlen derűs pillanatot. 😀
Egyszer azt akartam mondani, hogy Adam kölcsönkér a szomszédtól kávét, ehelyett azonban azt sikerült mondanom, hogy Adam kikölcsönöz egy szomszédot a kávéjába.
Milyen jótanácsod van más nyelvtanulók számára?
Én csak azt tanácsolnám, hogy egyrészt tényleg bízzatok magatokban, másrészt az elején ügyeljetek arra, hogy akármilyen fárasztó, nehézkes és eleinte kevés sikerélményt nyújtó, az alapokat nagyon erősen verjétek le.
Ne menjetek addig tovább egy újabb szakaszra, amíg nem érzitek azt, hogy amit elhagytatok, az már nagyon jól megy. Nekem eddig minden nyelv azért omlott kártyavárként össze a fejemben, mert az elején kapkodtam, hiszen próbáltam mindig az adott csoport után menni, és az egész tudás alján valami iszonyat disznóól volt.
De most hagytam magamnak időt, és nem érdekelt, ha hetekig ülök egy mondat fölött, mert csak egy dolog érdekelt, hogy a szint, amire a többit építem, az stabilan álljon.
Bármi más, amit el szeretnél mondani?
Írok egy kis blogot, ahol a kiutazással kapcsolatos gondolataimat szedem össze. Az egyik bejegyzést, amit a svéd nyelv tanulásáról alkottam, kicsit ismétli a fentieket, de hátha ad valami újat is mellé – erre található. Akik Svédországba készülnek, mindenképpen hasznos.
Neked is van hasonló sztorid, amit megosztanál más olvasókkal? Írj egy gyors levelet a [email protected] oldalra és lehet, hogy a jövő hónapban te motiválhatsz több tízezer embert! 🙂
