Így fogok kínai nyelvvizsgát csinálni egy hónap alatt

Alig egy hete arra adtam a fejem, hogy egy hónap alatt kínai nyelvvizsgát teszek. A bátor kijelentést alapos tervezés kellett hogy kövesse – noha a három hónapos orosz tanulás alatt sikerült 200 órát beletennem a nyelvbe, a bővített kínai alapfokú nyelvvizsgához 150-200 óra tanulást javallanak, és akármekkora időmágus vagyok, ezt még én sem tudom beleszuszakolni egy hónapba.

Úgyhogy más megoldás után kell néznem: megnézni, hogy hogyan lehet lecsökkenteni a javallott 200 óra tanulási időt a minimumra, amivel átmegyek még a vizsgán. Ehhez pedig a mérnöki megközelítést fogom alkalmazni, Tim Ferriss nyomán. Lássuk, hogyan tervezem meghackelni a nyelvvizsgát!

A DiSSS formula

Deconstruction (Lebontás) – Mik a kínai nyelv minimálisan megtanulható egységei/darabjai?

Selection (Kiválogatás) – A Pareto elv mentén mi az egységek 20%-a, amely a kívánt eredmény (legalább) 80%-t adja?

Sequencing (Rendezés) – Milyen sorrendben kell ezeket az egységeket megtanulni?

Stakes (Tétek) – Mi fogja garantálni, hogy végig is csinálom, amit eltervezek?

A fentiek lehetséges, hogy egy kis magyarázatra szorulnak, ezért lássuk bővebben, hogy miről is van szó.

Lebontás

A kínai nyelv rendkívül logikus, szinte lebontásra tervezték:

Írásjegyek

Az elcsépelt közmondás szerint a kínai nyelv a legnehezebb a világon, sápadt arcú halandó azt nem tanulhatja meg, bla bla bla, különben is, több mint 25000 írásjegy (egyes szótárak szerint 50000, sőt van olyan is, amely 100000 karakterről számol be) van benne, aminek már neki sem érdemes futni.

Ha azonban vetünk egy közelebbi pillantást a nyelvre, láthatjuk, hogy a mindennapi funkcionáláshoz elégséges nagyjából 2000 írásjegyet megtanulni (máris megszabadultunk a 90%-tól).

Kiejtés

Sajnálatos módon minden írásjegyhez külön kiejtés is tartozik, amelyre az írott alak nem ad egyértelmű nyomot, ami nagyjából azt jelenti, hogy egyenként meg kell tanulni minden karakter kiejtését is. Ha számosítom, ez azt jelenti, hogy 2000 karakter + 2000 kiejtés. Aú.

Nyelvtan

Ahogy azt már láttuk, a kínai nyelvtan marha logikus, nyelvtana pedig annyira kristálytiszta és egyszerű, hogy a lelkes nyelvtanuló ódákat akar zengeni Konfuciusznak.

Nincsenek nemek, nincsenek ragozások, nincsenek egyeztetések, de még igeidők sem. Az egyetlen kacifántos dolog az osztályozó írásjegyek elsajátítása lehet, de ezekből sincs olyan sok, valamint ezen a szinten még nem is kell több 3-4-nél. Pro tipp, ha esetleg mégis problémád lenne velük, akkor használd a 个 írásjegyet (illetve a kiejtett alakját), meg fognak érteni.

Kiválogatás

Most jön a lényegi rész. Ennyi karaktert, kiejtést és a hozzátartozó nyelvtant mind bevágni 1 hónap alatt még Einsteinnek sem menne, ezért kicsit meg kell húzni a nadrágszíjat. Igen, de mit NE tanuljak meg? Lépjünk egyet hátra és nézzük meg mi a cél:

Letenni a HSK2-es vizsgát.

Vessünk egy közelebbi pillantást a követelményre:

A HSK2-es szintjén nem kell írni, mindössze olvasás és hallás utáni szövegértés van (ez már eleve a 80/20-as szabály használata, hiszen Magyarországon csak papír alapú írásbeli vizsga van, kínai írásjegyet kézzel írni 2013-ban pedig tanuljon meg az, akinek egy napja 25 órából áll.Az internetes alapú vizsgán lehet gépelni, amely NAGYBAN megkönnyíti ezt a részt. Mivel a HSK2-n nincsen írás, ezért ezzel egyelőre nem is foglalkozunk).

Mindegyik részre 100-100 pontot lehet kapni, a minimális, amivel át lehet menni a vizsgán 120 pont, megkötés nincs, hogy hogyan kell ezt összeszedni.

A hallgatásnál 35 kérdés van (erre 25 perc van), az olvasásnál 25 kérdés (amelyre 22 perc van).

A fenti részből világos, hogy ha valaki elsajátítja a javallott 300 szót (összesen 349 írásjegy), valamint pontosan tudja, hogy mire számítson, akkor esélyes egy elég jó pontszám az olvasásnál.

A hallás utáni szövegértés már nehezebb dió, hiszen itt nincs mese, tréningezni kell a fület az új nyelv új hangjaira, abból röptében összeállítani, hogy miről is van szó – nem könnyű.

Ráadásul egy részt csak kétszer játszanak le, így ha nem sikerült megérteni, akkor bukó a kérdés. Az olvasásnál ezzel ugye nincs probléma, ott a 22 percen keresztül addig nézegetünk egy-egy kérdést, amíg akarunk (illetve blokkosítva, ötpercenként van váltás, de azon belül szabadon mozoghatunk.)

Tehát, mivel ennyi idő alatt én a minimumra törekszem, ezért úgy döntöttem, hogy az olvasásra fogok jobban rágyúrni, hiszen itt lehet kisebb energia befektetéssel könnyebben és több pontszámot elérni (már megint a 80/20-as szabály!).

A minimálisan megtanulandó írásjegyek

A kínai kormány volt olyan kedves és közölt egy listát, hogy melyik az a 300 írásjegy, amelyet tudni kell a HSK2 letételéhez, a memrise.com pedig volt olyan szíves, hogy ezt csodaszép és logikus (HSK 1, HSK2) sorrendbe állította. Aki esetleg magától akarná megtanulni és Ankit használ hozzá, annak összeállítottam egy csomagot, amelyet innen lehet letölteni (jobb kattintás a linkre, majd “Letöltés…”).

A minimálisan megtanulandó hangok

Ideális esetben, ha az olvasáson 100 pontot érek el a 100-ból, akkor a hallás utáni szövegértésnél már csak 20 pontot kell szereznem és meg is van a vizsga. Természetesen ez optimista számolás, amely egy ilyen megközelítésbe nem fér bele. Biztosra kell mennem, de éppen csak annyira, hogy meglegyen a vizsga és pont beleférjek a 30 napos tanulásba.

Ezért úgy döntöttem, hogy külön nem foglalkozok a hangok/kiejtés tanulásával, hiszen rengeteg időt venne igénybe, csak annyira, amennyi rám ragad (pl. a memrise kurzuson hang is van, így hallok minden írásjegyet kiejtve, valamennyi amúgy is megmarad), sokkal inkább a kulcsdolgok kihallására fogok fókuszálni.

HSK2 példavizsgák tömkelegét átnyálazva arra jutottam, hogy a számokat, hetek napjait, az órát, pár szakmát, hobbit, időjárást és kulcsszót (hogy, mikor, mit, stb.) érdemes benyalni, mert ezekből és a kontextusból már könnyebben lehet következtetni a megoldásra.

Szerencsére HSK-ék voltak olyan rendesek, hogy megadott számú megoldásból kell kiválasztani a helyes megoldást, így ha nagyon el lennék veszve, tippelni még mindig tudok. Lottózók előnyben.

Kompenzálni úgy fogom ezen hátrányomat, hogy amikor csak tudok, a háttérben (passzívan) HSK1 és HSK2-es szintű anyagokat fogok hallgatni, így valamennyire így is fejlődni fog a hallás utáni szövegértésem úgy, hogy közben az mástól nem veszi el az időt (ezt mondjuk takarítás/edzés/főzés közben is megtehetem.) Mivel a chinesepod101.com nagyon bejött, most is itt fogok nézelődni első körben.

Minimálisan megtanulandó nyelvtan

Amint azt már láttuk, a kínai nyelvtan nem különösebben nehéz, így a szisztematikus megközelítés, valamint néhány trükk ismeretével ezzel nem lehet különösebb gond.

Találtam egy ilyen leírást, ami nagyjából összefoglalja, hogy mi is HSK2-es szintjének követelménye. Ennek megértése és kibogozása 1-2 óránál nem fog több időt igénybe venni.

Boldogan elmerülnék én a kínai nyelv teljes összetettségében és szépségében meg verseiben, de itt most nem ez a cél, hanem a MINIMUM, ami kell a vizsgához. Fontos szem előtt tartani a pontos célt, és ezért szeretem a kínait: nagyon jól mérhető és szabályozható.

Megvagyunk a kiválogatással, már csak tervet kell készíteni, hogy hogyan is tanulom meg.

Rendezés

A Kiválogatás részben felcsipegetett dolgokat kell sorba rakni, hogy milyen sorrendben érdemes nekimenni. Az a fenti következtetésekből teljesen egyértelmű, hogy az olvasásra fogom a nagyobb hangsúlyt fektetni, így főleg a írásjegyek/szavak tanulása, valamint a HSK2-es szintnek megfelelő nyelvtan felszívásával fogok inkább foglalkozni, valamint az idő 20%-ban pedig a dedikált hallgatással.Kínai nyelvvizsga

A háromszáz írásjegy megtanulása már meg is történt (amint azt már az előző írásban írtam, 14 órát befektettem az alapozásba), most éppen megerősítem a tudást, utána pedig a szavakkal már nem is kell foglalkoznom. Jöhet a tényleges munka, magyarul az olvasott szövegértés. Ehhez dedikáltan előbb HSK1-es szintű szövegeket kell keresnem, utána pedig áttérhetek a HSK2-es szintűekre.

Időt kell még fordítanom a vizsga pontos megismerésére. Ez nem szigorú értelemben vett kínai tanulás, sokkal inkább az ellenfél kiismerése. Kedvenc Abraham Lincoln idézetem:

Ha hat órám van kivágni egy fát, akkor abból az első négyet biztos, hogy a fejszém élesítésével fogom eltölteni.

Pontosan mennyi időm van mire, mi után mi jön, mit mikor kell csinálni, miből mennyi van, milyen taktikával olvassak/hallgassak, stb. Ezekre is több órányit időt fogok szánni, hiszen ez jól befektetett idő lesz.

Mindezek után fogok foglalkozni a hallgatással. Először HSK1-es szintű hanganyagokat fogok hallgatni, utána áttérek a HSK2-re (a fokozatosság fontos, ugyebár). Megpróbálok a nagy képre koncentrálni.

Tapsikoltam örömömben, mikor megtaláltam a gurulu.com oldalt, ugyanis ez egy beépített SRS-el (tanulást segítő algoritmus) van ellátva, szintekre lebontva, olvasás és hallgatást különvéve, direkt HSK specifikusan felépítve az anyagot. Ez nagyban megkönnyíti a rendszerezést – mondjuk nem adják olcsón a szolgáltatást.

Noha pénzből ugye sosincs elég, most viszont időből még kevésbé, úgyhogy bátran utaltam nekik a milliókat, csak könnyítsék meg az életem. Vagy pénz vagy idő – mindent nem lehet. 🙂

Tétek

Ez azt jelenti, hogy negatív nyomást helyezek magamra – vagyis mi történik, ha NEM csinálom meg a dolgot?

Ezt a részt volt a legkönnyebb elintézni. Az előző cikkel több tízezer ember előtt jelentettem be nagyképűen, hogy egy hónap alatt akarok nyelvvizsgázni kínaiból. Ha ezek után nem sikerül, akkor az nem fog éppen a legjobb fényben feltűnni. Kellett nekem motiváció a tanulásra! 🙂

Ez a nyomás nyomon tart, hogy biztosan ne térjek le a megadott útról. Az egyik hiba, amit az Öt év – öt nyelv blog kezdetekor elkövettem, hogy nem határoztam meg konkrét célt, másrészt, hogy túl sok időt hagytam magamnak és ezért belépett a “majd ráérek arra még” effektus. Na, hát ezzel itt most nem lesz gond. 🙂

A három hónapos német és az orosz projektnél is észrevettem, hogy 2 hónap után jön a katyvasz pont, ahol az ember lelkesedése csökken, kezd elkedvetlenedni a lassabb haladástól. Ezt a problémát egy huszáros vágással itt elintéztem: az egy hónap alatt nem lesz időm ezen mélázni, agyalni meg kifogást keresni.

No, hát ennyi kérem. Ez az adott cél szisztematikus megközelítése. És igen, amíg mindezt kitaláltam, mindent végigolvastam, kiderítettem rengeteg energia volt és igazából köze nincs a szigorú értelemben vett kínai tanuláshoz, mindazonáltal lényegi rész. Azért Lincoln valamit tudott.

Természetesen az itt leírtakat bármelyik másik nyelvre és célra át lehet vinni, a lényeg, hogy:

  1. Tűzz ki egy pontos célt
  2. Nézd meg, hogy mikből áll az össze
  3. Dobj ki mindent, ami nem kell hozzá
  4. Tegyél magadra nyomást, hogy be is tartsd a dolgot

Mit gondolsz, te fogod ezt más nyelvnél, célnál alkalmazni? Ha tetszett a cikk, akkor ne felejtsd el másokkal is megosztani, hátha nekik is segít majd!

Frissítés: A nyelvvizsga kiválóan sikerült, az eredményekről itt olvashatsz.

Önállóan tanulsz nyelvet?

Csináld végig az ötnapos nyelvtanulási gyorstalpaló videókurzust és haladj háromszoros sebességgel! Katt ide a részletekért!

  • Pingback: Bizonytalan kezdőből magabiztos turistáig - 3 hónap alatt kínaiul - Öt év - öt nyelv+()

  • Pingback: Német C1 projekt összefoglaló X. - Öt év - öt nyelv+()

  • 醉拳

    Bálint,你好! 我想问一下你汉语现在怎样?跟中国人聊天的时候感觉怎样?

    • 我的中国是很基本的:(我将学习中国明年。:)

  • ……xxx……

    Le se lehetne tagadni hogy magyarok beszelgetnek…. a legszomorubb hogy ez nem csak otthon van igy. Azt kell megerteni hogy mindenki mas modszerrel tud konnyebben tanulni, es a masik ami nem elhanyagolhato ; nyelverzek, kitartas.Pl egy angolt nem lehet egy orosszal osszehasonlitani. A nemetet is nehezebben tanuljak akik angolosok, a nemetesek meg kinevetik. A nyelvtan sem mindegy es az irasrendszer sem. DE NEM kizart hogy 1 ev alatt kozepszinten megtanulni egy nyelvet… ( nem a latinra gondolok ) azt egy ev alatt se tudtam felfogni. Mindenesetre ha nem is sikerul…. Miert kell ocsmany modon velemenyt fogalmazni mutogatni masra ? Nem gondoljatok hogy tiszteletlenseg a masik munkajaval szemben ? A kritika es a pocskondiazas nem ugyanaz ! Normalisan FOGALMAZNI az ilyen nehez ? Magyarul tanuljatok meg “baszd+” nelkul kommentet velemenyt kritikat irni.

  • ……xxx……

    Gabor! En hollandul kozepfokon kevesebb mint fel ev alatt tanultam meg! Raadasul tobbnyire abbol mire mit mondanak , megis teljesiteni tudtam a vizsgat…. nem feltetlen kell nyelvzseninek lenni…. ( a hollandon kivul meg 3 idegennyelvet beszelek 2 kozep egy felso..)

  • Pingback: Liebster díj | Öt év - öt nyelv+ | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Szigethy Balázs

    Nagyon jó a mondás is (磨刀不误砍柴工)de amíg ezt a blogot megírtad akár tanulhattál volna. Mi értelme ekkora hercehurcát keríteni egy HSK2 miatt? Manapság divat 6-10-14 nyelvet semmilyen szinten beszélni. A kínainál ez hatványozottan érvényes. Ha elfogadsz egy tanácsot, akkor egyet tanulj meg de azt jól. Kitartást és további jó tanulást kívánok a kínaihoz!

    • Köszi Balázs, így teszek. Ezért tanulom most a németet gőzerővel. A blogot pedig azért írom, mert ezzel több ezer embernek segítek, ami nekem ennyi időráfordítást megér. 🙂

      • Beyzie

        … akik ezért igen hálásak:)

  • özv. Hrabinyákné Piroska

    Én beszélek öt nyelven legalább középfokon és ezek között ott a kínai is. Nem sétagalopp és lehet, hogy itt csak a nyelvvizsgapapír megszerzésére gyúr a blogszerző, de amit ő itt középfoknak gondol az Kínában max. köszöngetésre lesz elég meg bájvigyorgásra.

  • Pingback: A kínai nyelvvizsga eredménye | Öt év - öt nyelv | Szórakoztató nyelvtanulás()

  • Gabor_1

    Ezek szerint, időmenedzsment, Anki, Effortless English és egyéb technikák alkalmazásával sem érhető el egy átlag ember számára az, hogy öt év alatt öt nyelvet sajátítson el, középfokú, vagy magasabb szinten.
    Számomra az alap kommunikáció és a konyhanyelv is hatalmas érték, ami sokkal több, mint az, ha valaki egyáltalán nem tud megszólalni egy nyelven, de a kritikák alapján, amiket nem is cáfolsz, egyértelmű, hogy öt év alatt, öt nyelvet nem lehet megtanulni, kivéve, ha valaki nyelvzseni.

    A különböző nyelvtanulási módszerekről is elmodhatók, hogy reklámok ide, vagy oda, egyik sem egy megváltó technika, csupán ki tudja egészíteni a nyelvtanulást. Ó, pedig mennyi módszer atyja állítja, hogy az ő általa kidolgozott a legjobb és azzal megtanulható a nyelv, könnyen és gyorsan.

    A blog hasznos, és jó sok munka van benne, ezt köszönjük Bálintnak.

    • gábor

      “Ezek szerint, időmenedzsment, Anki, Effortless English és egyéb technikák alkalmazásával sem érhető el egy átlag ember számára az, hogy öt év alatt öt nyelvet sajátítson el, középfokú, vagy magasabb szinten.”

      Ez nem derült ki, ugyanis rengeteg kihagyás volt a nyelvtanulási folyamatban az elmúlt öt év alatt. Én ugyan nem beszélek 5 nyelven, de szerintem megoldható 5 év alatt 5 nyelv középszintre való fejlesztése, viszont ehhez brutálisan kitartó munka kell, napi 2-3 órát foglalkozni a nyelvvel. Nyilván a 3. évtől már igen nehezedik a dolog, hiszen a megtanultakat is szinten kell tartani. Napi mondjuk 2.5 órával számolva az olyan 4500 óra, egy nyelvre 900 óra jut. Szerintem kivitelezhető, 4 nyelvvel számolva 1125 óra, az meg még inkább reálisnak tűnik.

      Ez csak elszántság kérdése, persze nem árt ha nem vagy totál debil.

  • Sz.Tíbor

    Úgy látom, hogy Gábor az a típus, aki fel van háborodva, ha nem értenek vele egyet, és újból és újból győzködi a maga igazát. Ha beszólnak neki azon mélyen fel van háborodva, de ha ő sérteget mást, az már rendben van.
    „pont ez az te okostojás” vagy „szövegértelmezésből megbuktál”, ennyire gyerekessen hűlye vagy”……..stb

    • gábor

      Nem, csak én írok egy fél oldalas érvelést ő meg 2 mondatban gyerekes hülyeséggel vág vissza. Valószínűleg az értelmi szintje nem lehet túl magas, de ahogy látom téged sem áldottak meg túl sok ésszel, ha ez neked nem tűnik fel.

      Komolyan mondom, nem tudom honnan szabadultatok, de jobban kellene őrizni az állatkerteket.

      • Rendben, uraim, akkor kéretik itt megállni a dolgokkal. A blogot, a cikkeket, engem lehet kritizálni, de egymást ezen a helyen nem. Kérem mindenkitől, hogy hagyja abba a mutogatást.

        Másrészt viszont köszönök minden hozzászólást, rengeteget tanultam ezekből és néhány dolgot nehéz volt megemésztenem, ugyanakkor el kell ismernem, hogy sok dologban igaza van azoknak, akik a kritikákat megfogalmazták.

        Köszönöm mindenkinek, hogy vette az időt és a fáradtságot, meg persze azt is, hogy (többnyire) mindenki megpróbált objektív maradni. Azt kell, hogy mondjam, ez sok dologban felnyitotta az én szemem is.

        Most pedig irány tanulni. 🙂

        • Petra

          Bálint!
          Most már bevallhatod, hogy ez a cikk pszichológiai kísérlet volt. :-DDD
          Mindenesetre annak (is) remek.
          Ha még néhány ilyet írsz, akkor a kommentekből pillanatok alatt összeáll a doktorim témája. 🙂
          A projekthez hajrá!!!

        • A vliágért sem szeretnék a doktorid útjába állni. 🙂

  • Hozsanna

    Én csak annyit tennék hozzá, hogy sok éve figyelemmel kísérem már a nyelvtanulást/-tanítást az interneten népszerűsítő oldalakat. Kétségtelenül ez az egyik – ha nem a – legnépszerűbb, leglátogatottabb, leghatékonyabb. Egyszerűen varázsa van, és ez a varázs a természetességéből fakad. Bálint kétségtelenül legalább annyi energiát fektetett az ismeretterjesztésbe, a tanulni tanításba, mint amennyit ő maga a kitűzött célok elérésére fordított. Nehéz egyszerre bölcsnek és prófétának lenni. Különösen ebben az országban, ahol a mások fikázása már 1000 éves nemzeti sport. Sokan azt a kérdést teszik fel, hogy mi az, amit ő maga elért. Hogy közelébe jutott-e a kitűzött céloknak. Hogy milyen szinten beszél egy-egy nyelvet. Nem mindegy?! Úgy értem, hogy egy olyan embert ismerhettünk meg itt benne hosszú évek alatt, aki egy általa választott, erőt, energiát és kitartást igénylő tevékenységet – nevezetesen a nyelvtanulást – megtanult élvezetes hobbiként kezelni. Nem könnyen, hanem erőfeszítéssel; mert egy hónapokig, évekig tartó tevékenységet csak úgy lehet végigvinni, ha az ember hajlandó folyamatosan gondolkozni, izzadni és megújulni. Ezt a tudást, a szerelemből hobbiként kezelés tudományát – és nem mellékesen valami nagyon értékeset: hatékony tanulástechnikákat – adja át hétről hétre az ide látogatóknak. Ezzel több eredményt ért el, hatékonyabb mint 3 megyényi középiskola. A saját életét tekintve mennyire volt hasznos az elmúlt 5 év? Ezt csak ő maga tudja megítélni, senki más. A Tisztelt Kritikus folyékonyan tud előadni németül a kvantummechanika rejtelmeiről? Hozsanna Néki! Mások egy középfokú – de folyamatosan szintentartott – tudással tökéletesen elboldogulnak a mindennapi élet szituációiban; és magasról tesznek a kvantummechanikára. Ettől ők még nem kevesebbek, a Tisztelt Kritikus meg nem magasabbrendű. Nem olyanokra van szükségünk, akik a maguk fennkölt magasából megmondják nekünk a Nagy Tutit – mert ilyen önjelölt politikusalkatú Igazmondó Juhászokból van e kis országban a legnagyobb túlképzés -; hanem olyanokra, akik hajlandóak végigvezetni egy hosszú rögös úton másokat úgy, hogy közben segítenek annak, aki megtorpan, és egyben fenntartják az elágazásoknál a kételkedés és a másik út választásának a lehetőségét. Mert tudják, hogy nem létezik az Egyetlen Igaz Út; de minden út vezet valahová, és sokan még csak el sem indulnak rajta. Ilyen emberekre van szüksége ennek az országnak. Olyanokra, mint Bálint. Remélem, hogy még sokáig csinálja azt, amit idáig végzett. Csak gratulálni tudok neki.

    • gábor

      “Mások egy középfokú – de folyamatosan szintentartott – tudással tökéletesen elboldogulnak a mindennapi élet szituációiban;” Pont ez az te okostojás, hogy ez nem valósult meg. Valóban egy jó középszintű nyelvtudás, a legtöbb embernek bőven elég lenne. Ha mind a 4 nyelvet ilyen szinten beszélné, szuper lenne. Viszont jelen esetben ennek töredéke valósult csak meg, max alapszinten sikerült elsajátítani a választott nyelveket, ráadásul még ez sem “szintentartott “.

      Bálint cikkei, kutatómunkája briliáns, ezt egy percig nem kérdőjelezem meg, sok embernek adott motivációt, én magam is örömmel olvasom bejegyzéseit. DE! Nála a kivitelezés az nem sikerült igazán. Egy-egy nyelvre néhány hónapnál több idő nem jutott, és minden esetben megrekedt az alapszinten, ami mint említettem nem különösen nagy teljesítmény (Hacsak nem lusta disznó valaki, mint a legtöbben, akik ezt óriási teljesítményként könyvelik el.)

      Tehát, a cikkek jók, nagyon szuper olvasni őket, de jobb lett volna ha nem csak a nyelvtanulás felső rétegei lettek volna “karcolgatva”, hanem igenis legalább középszintig, jól használható és valóban értékelhető szintre tolta volna fel Bálint azt a négy nyelvet. (Nem is kellett volna 4, 2-max. 3).

      Mindenesetre én kitartás kívánok neked, természetesen a projekt itt még nem ért véget gondolom, de jobb lenne, ha egy nyelvre fókuszálva azt legalább középszintre fel tudná vinni.

      Én egyébként nem vagyok nyelvvizsga ellenes egyáltalán, én úgy érzem sokan mondják azt, hogy nincs értelme, meg nem a papír számít, nyelvvizsga nem jelent semmit stb. Viszont ezeknek az embereknek a 90%-át ha odaültetném, hogy csináljon meg egy nyelvvizsgát, nagyon csúnyán elhasalna…
      Tény és való, hogy az “életre” is készülni kell, viszont ha van egy becsülettel megszerzett (nem széthackelt) közép vagy felsőd, az igenis mutat valamit és egy jó “lezárásnak” (/kezdetnek…) tekinthető.

      • antigábor

        Ó mindenttudó, világosíts fel bennünket gyenge halandókat magasztos elméddel.
        Kérlek índítsd el a te ötév akárhány nyelv projektedet és tájékoztass a fejleményekről bennünket.

        • gábor

          Te tényleg ennyire gyerekesen hülye vagy, vagy most rájátszol?
          Ha nem vagy képes a folyószöveg értelmezésére, akkor legalább próbálj meg csendben maradni. Kösz.

        • Tamás

          Kedves Antigábor,

          Ez nem érvelés, hiszen attól még lehet igaza, hogy ő nem folytat ilyen projectet. Ahogy a focit is lehet kritizálni úgy, hogy nem tudunk cselezni, a színházi előadást úgy, hogy nem tudunk színészkedni stb. Konkrétan cáfold, amit mondott!

  • -CS-

    Én csak egyet nem értek kedves kritikát megfogalmazók. Miért olyan nehéz kivárni azt a hátralévő két és fél hónapot, ami után Bálint feltehetőleg egy teljes bejegyzésben értékeli majd ki a projektjét? Azt írjátok, hogy végülis tetszik Bálint gyűjtőmunkája, kísérletezgetése. Akkor szerintem azért talán jár neki annyi kis tisztelet, hogy a kioktatást megtartjátok magatoknak legalább a “végső elszámolásig”.

    • Tamás

      Kedves CS,

      Én azért eddig is láttam időről-időre felbukkanó negatív kritikát, a biztosítékot szerintem itt most sokaknál az vágta ki, hogy itt most egy “meghackelt” nyelvvizsga lesz majd a kínai nyelvtudás bizonyítéka (ráadásul egy alapfok alatti szinten).

      Én abszolút megadtam Bálintnak a “benefit of the doubt”-ot, tényleg drukkoltam neki és kíváncsi voltam, hogyan fogja majd abszolválni a projectet. Nem is akartam a lezárultáig írni, de ez most nálam is lecsapta a biztosítékot, amihez párosult, hogy irreálisan magasra rakta fel a tudásszintjeit – pl. az orosz is kétséges, de azt nem tudom megítélni, de a német 70% egyértelműen nevetséges.

      Mindegy, hangsúlyozom, hogy így is nagyon jónak tartom az oldalt, fontos missziót teljesített azzal, hogy összegyűjtötte és olvashatóan prezentálta a különböző nyelvtanulási és időmenedzselési módszereket, hasznos website-okat és akár ezrek számára nagy motiváló erőt jelentett a nyelvtanulás elkezdéséhez/folytatásához. A problémát Madách már helyettem úgy is megfogalmazta: “Csak az a vég, csak azt tudnám feledni!”

  • amable

    Ennyi negatív kritika után, én már kezdek aggódni, hogy Bálintnak el fog menni a kedve az egésztől. Remélem nem, kérlek erősíts meg ebben Bálint 🙂
    Én magam is más szemléletet vallok a nyelvtanulásról. Szeretek néhány nyelvben minél mélyebben elmerülni.
    DE: Bálintnak nem ez a célja, és nem is volt soha. Azt mondjátok sokan, hogy ha nem tud valaki felsőfokon/ folyékonyan beszélni, írni, olvasni, szöveget hallás után értelmezni, akkor nem tudja a nyelvet. Ez szerintem nem igaz! Az egyetlen dolog amit rosszul is érdemes tudni az a nyelv. Bálint is Lomb Katóval kezdte, én is, és őszintén hiszek benne.
    Az meg szerintem kétségtelen, hogy hasznos az oldal, hiszen akik negatív kritikát fogalmaztak meg, ők is képben vannak, ők is rendszeres olvasók. Ha értelmetlen hülyeség lenne, akkor nem vitatkoznánk itt. Megjegyzem, az ötévnégynyelv tényleg pontosabb cím lenne, mert az angolt jóindulattal sem lehet beszámítani 🙂 De kit érdekel? Tényleg ennyire bántja ez az igazságérzeteteket?
    Különben az oldal nélkül nem találtam volna rá a kreatív nyelvtanulásra, az ANKI-ra, a lang8-ra stb. Ezért én hálás vagyok Bálintnak 🙂

  • Érdeklődő

    Itt van egy remek példa arra, amikor valaki a nulláról elér egy tekintélyes szintet:
    http://www.alljapaneseallthetime.com

    Szépen dokumentálva.

    Azért óriási különbség van a két projekt között – minőségben (is).

    • Érdeklődő

      http://www.alljapaneseallthetime.com/blog/how-do-i-learn-500-languages-at-once

      Ebben a cikkben éppen arról van szó, hogy minden más nyelvet kizár jó időre és csak a célnyelvvel foglalkozik. Mert úgy tud eredményt felmutatni. Nem három havonta váltogatja a nyelveket, közben előadva magát, hogy kipipálva…

      Én abból a linkelt oldalból indultam ki, mert az valóban minőségi.
      Most pedig megtaláltam egy konkrét cikket is.

  • Beni

    Ha már tipikus magyar szokások, az is nagyon magyaros, hogy hónapokig, évekig elvagyok szép lassan, aztán az utolsó hónapban belehúzok 🙂 A kritikák sztem inkább helyrebilletntik az egyensúlyt, a fő, hogy próbálkozzunk, nem?

  • Sz.Tíbor

    Minden nézőpont és viszonyítás kérdése.

    Bálint valóban nem érte el az: „öt év alatt öt nyelv” magas fokú ismeretét. Ha valóban a magas fokú nyelv ismeret volt a célja.

    Kedve ismeretlen olvasó, nem tudom hol éltél (élsz) külföldön, de én itt UK-ben (1.5év), jó pár magyar embert ismerek, aki évek óta konyhanyelven boldogul és nincsen semmilyen nyelv vizsgája, ennek ellenére nem egyiküket többször is előléptették, egészen középvezetői szintig.
    Magam is hobby szinten tanulom a nyelvet, zömmel passzívan, és semmilyen hátrány nem ért még engemet ebből itt UK-ban.
    A magyarok, „lenézzük a másikat” típusú mentalitása miatt költöztem Uk-ba, és hála istennek az itt élők sokkal toleránsabban, segítőkészebbek és nyomát sem találni a magyar, „lenézem a másikat” mentalitásnak.
    Ezzel nem azt mondom, hogy nem kell minél jobban, és folyamatosan tanulni egy nyelvet (mert kell), de semmivel sem vagyunk rosszabbak, mit az itt élő lengyelek, ukránok, indiaiak.

    Aki akar kritizáljon, lehet, nem tiltja senki és semmi, ehhez ért a legtöbb magyar, itt a blogon is.

    • Tamás

      Érdekes, amit mondasz, mert ebből csak egy dolgot lehet leszűrni.
      1. Angliában sem tanulnak meg a külföldiek igazán jól angolul.
      2. Te se tudsz igazán jól angolul, mégis elboldogulsz. (Gondolom nem olyan munkakörben, ahol a kommunikáció meghatározó fontosságú.
      3. Ezért az se baj, ha Bálint alacsony szintű nyelvtudás megszerzését propagálja.

      Következtetés: Elég egy nyelvet alacsony szinten tudni.

      Szerintem viszont nem ez a helyzet. A fejlődésnek a záloga pont a jelen állapotokkal szembeni elégedetlenség. Az a szemlélet, hogy ne kritizáljunk semmit, fogadjunk el mindent a jelenlegi állapotában stagnáláshoz, sőt, visszafejlődéshez vezet…

  • Egy olvasó

    Kis kiegészítés: “luckylaci :” kommentjét olvasva lehet, hogy mellélőttem a kommentemmel és a blog célja csak a motiváció felkeltése, ötletek bemutatása. Annak viszont nagyon jó!

    Olvasva viszont a mottót: “Az “Öt év – öt nyelv” projekt 2009. január 25-én kezdődött, célja pedig, hogy bebízonyítsa: lehetséges öt év alatt öt nyelvet hatékony kommunikációs szinten, egyedül elsajátítani, úgy, hogy közben azt még élvezni is lehet.”, szerintem nem sikerült a kitűzött célokat elérni.

  • Egy olvasó

    Én is egyetértek a kritikákkal, vagyis azzal, hogy nagy elánnal be van jelentve minden nyelv, megy pár hónapig, azután meg vége van és Bálint alapfokon megragad.
    Mondjátok meg, mi értelme a mai világban egy alapfokú nyelvtudásnak a pár mondatos nyaralási alatti élményeken kívül?

    Több külföldi országban is életszerűen, hosszabb időt eltöltve (3 és 5,5 év) a fogadó ország nyelvét beszélve, és azt kellett megállapítanom, hogy NUDLI (!) az alapfok, a középfok is semmi (!!), a felsőfok az (!!!), amivel el lehet kezdeni praktikusan valamit Magyarországon vagy egy idegen országban, de még onnan is rettenetesen teperni kell, hogy nyelvileg gyakorlottan mozogjunk az adott országban.

    Ezt nem bántásból mondom, de amikor Magyarországon azzal menőzik valaki, hogy van felsőfokú nyelvvizsgája, hát kénytelen vagyok szolidan pofán röhögni, ugyanis alig ér valamit akár egy felsőfok is, ha kikerülsz a célországba anyanyelvi beszélők közé, ahol minden kis fordulatot/regionális különbségeket/akcentusokat/kulturális másságot meg kell érteni és helyesen vissza is kell válaszolni!
    Ezt valószínűleg Bálint is tudja, hiszen élt már hosszabb időt külföldön.

    Hol van ehhez képest egy alapfokú nyelvvizsga/A2/B1-es szint?

    Őszinte leszek: a béka feneke alatt!

    Esetleg ráérős háziasszonyok, kamuszakos diákok tudják elütni az idejüket az ún. “nyelvhack”-ekkel, azonban aki komolyan meg akar tanulni valamilyen nyelven, annak igenis neki kell feküdnie és szótáraznia/beszélnie/nyelvtanoznia/olvasnia kell, ha magasabb szintre is el akar érni a hiányos idegennyelv-tudásból fakadó kínos jópofizásokon túl.

    Bálint, szerintem több értelme lett volna az elmúlt 5 évben kimaxolni egy nyelvet felsőfok feletti szintre, minthogy belekapni 4 nyelvbe úgy, hogy egyben sem váltál kompetenssé. Ez természetesen az én véleményem, de nem gondolom, hogy ezzel egyedül lennék látva a kritikus kommentek számát.

    És megismétlem: az egy mítosz, hogy ér valamit az alapfok és a középfok. A felsőfok az, ahonnan el lehet kezdeni építkezni és csak kint töltött pár év után tudja az ember úgy megtanulni a nyelvet, hogy kezdi élvezni igazán az idegennyelvű beszélgetéseket, pletykákat, poénokat, filmeket, színházat, újságokat, talk-show-kat. Ezalatt a szint alatt minden csak hobbinak számít számomra.

    Üdv,
    Egy olvasód

    • Tamás

      Kedves Egy olvasó!

      Itt szerintem egy ideje már süketek párbeszéde folyik, mert mindkét oldalnak igaza van.
      Bálint hívei azt mondják, hogy számukra már hatékony kommunikáció, ha néhány mondatot folyékonyan, nem borzalmas kiejtéssel használni tudnék egy idegen élethelyzetben, te pedig azt mondod, hogy a nyelvtudás ott kezdődik, ha valaki minden kommunikációs helyzetben – akár professzionális környezetben is – magas szinten tud kommunikálni, beleértve az olvasást és mondjuk a teljes beszédértést is.

      Hozzám is közelebb áll ez az utóbbi szemléletmód, de be kell látni, hogy Magyarországon olyan alacsony szintű az általános nyelvtudás, hogy egy alapfokú kommunikációs kompetencia elérése is hatalmas kihívást jelent nagyon sokaknak. Ebben a szituációban Bálint megközelítése – belehúzunk és elérünk egy olyan szintet, hogy be tudunk mutatkozni és kávét rendelünk a sarki presszóban – sokak számára hasznos.

      Én valahol a kettő között ingadozom: Egyfelől nem tartom valódi nyelvtudásnak ezt a szintet, másrészt viszont belátom, hogy a valódi kompetencia megszerzése a többség számára nemcsak aránytalan energiabefektetést igényelne, de fölösleges is, hiszen nem használnák fel semmire. Összességében ezért hasznosnak ítélem Bálint szerepét, de elvárnám tőle, hogy tudatosítsa az olvasókban, hogy itt azért egy igencsak alacsony szintről van szó. Így pl. az irreálisan megállapított szintek is azt a tévképzetet keltik, hogy néhány hét tanulással már magas szintű nyelvtudást lehet szerezni, ezeket is el kellene hagyni.

      Ez persze az itt formálódó személyi kultuszt is jelentősen csökkentené, de sebaj! 🙂

  • luckylaci

    Lehet, hogy 4 nyelv az az öt, az is lehet, hogy egy néhányak által állított követelményrendszernek nem felel meg…Tökre nem számít.A lényeg,az önmaga által felállított mércéhez képest történő fejlődés.Nekem az egész blogban maga a fejlődés számít, mert mind tudásban,mind személyiségben fejlődik ez az ember ami a top nagyon kevesek közé repíti.A másik pedig ha semmit nem ért volna el az öt év alatt, akkor is iszonyat sokat segített a hasznos anyagok “reklámozásával”. Engem kifejezetten szórakoztatnak és segítenek az írásai, ezzel a funkcióját maximálisan betölti.

  • Gabor_1

    Már megint ezek a százalékok, meg hogy alap vs középfok. Ki a túrót érdeklik ezek a meghatározások? Ez egy magyar betegség, hogy állandóan szinteket nézünk, megy csak az tud egy nyelvet, aki nyelvtanilag tökéletesen beszéli, írja. Egy frászt! Ez egy magyar betegség.
    Honnét tudjátok, hogy Bálintnak mit jelent a 100% ? Mit jelent ez a szám az önmaga által félállítót „tervhez” képest? Neki ez a 100%, és akkor mi van?
    Kritizálni azt lehet, de akkor az legyen építő jellegű, nem lehúzó, beolvasós. Bele lehet kötni a Blog címébe és más egyebekbe, de ez miért is jó?

    • gábor

      Szövegértelmezésből megbuktál, leülhetsz.

      • Gabor_1

        Te mindenkinek megmondod a tutit? Gratula.

        • gábor

          Nem, csak annak aki alapfokú kompetenciákkal sem rendelkezik (pl. szövegértelmezés), mégis beleugat.

  • gábor

    Így van Tomikám, ezzel én is egyetértek. Az anyagok, az utánajárás, a cikkek, az ötletek az mind szuper ám ezek kivitelezése a gyakorlatban már nem igazán megy. Főleg nekem is azzal van bajom, hogy valóban kb az alapszintet érte el németből (a csaj ugyan azt mondja a videóban, hogy középfok, de az teljesen bullshit, bocs). Ez az éppen elgagyogok szint nagyon kevés, nem ahhoz kell nagy kitartás, nem az a nagy dolog, ha valaki alapszinten megtanul valami újat egy-két hónap alatt, amíg érdekes a dolog. (Persze sokan ezt sem tudják elérni, mert a nagy átlag lusta disznó.), hanem az, ha valaki képes egy jó erős középfokra és magasabb szinten megtanulni egy nyelvet. Ebből mondjuk 3-4-et, az igen, az szép teljesítmény.
    De ha összegezzük Bálint 5 év alatt elért teljesítményét, az kb 4 nyelv alapfokon való elsajátításában ki is merül, ami nem túl hízelgő.
    Sokkal jobban örültem volna, ha mondjuk 2 nyelvvel foglalkozott volna (pl. német-orosz) de azt akkor egy erős középfokra feltolta volna. A gondom az, hogy szinte mindig csak arról ír, hogy hogyan kezdjünk neki, 2-3 hónapig megy a dolog aztán semmi. Az lett volna az érdekes, hogyha megvan az alapszint, akkor onnan hogyan tovább, hiszen onnan kezd a dolog keményedni. Ott milyen technikák vannak, milyen advanced tananyagok, lehetőségek… ott hogyan lehet hatékonyabban tanulni, milyen módszerekkel stb.

    Összefoglalva. Alapfokon megtanulni egy nyelvet = nudli, középfoktól kihívás a dolog.

  • Érdeklődő

    Nálam ez a cikk kiverte a biztosítékot.
    Ez a nyelvtanulás, nyelvismeret megszégyenítése szinte.

    Egyébként a blog címe alapból úgy állítja be, mintha a nyelvtanulást el lehetne sumákolni (amit fentebb stílben nyelvhacknek nevez Bálint).
    5 év 5 nyelv. De ez nagyon félrevezető. Hiába adja meg, hogy mi az ő célja: alapfokon elbohóckodni, és kihasználni azt, hogy jól el tudja magát adni – ezzel leplezi azt, hogy valójában nem igazán van alapfoknál magasabb szinten (az angol kivételével). De ha ezt nézzük, akkor erre sok példát tudnék hozni a környezetemből, hogy 5-6 nyelven elbohóckodnak. Azzal a különbséggel, hogy az nekik természetes és nem fújják fel a dolgot.

    Ez sem különb a csodákat ígérő egyéb tanulási módszereknél…

    Kíváncsi lennék valódi konkrétumokra.
    Ugyanis aki napi 8-10 órát lehúz (szellemi) munkában, stb., annak jól jönne valódi, bizonyított rövidítések, időmenedzsment praktikák. (A FB oldalon kérdezték is, hogy pontosan mit dolgozol, mert ugye nem mindegy ez egy ilyen projeknél, de válasz nem érkezett… 🙁 )
    Mert amiket itt olvasunk, azok többségét már megírták vagy könyvekben vagy neten, és azt bárki képes összeollózni egy bloghoz.
    Aztán bebiflázni azokat a mondatokat, amiket majd elmond a videóban. De ez nem nyelvtanulás, nem maradandó.

    • olvasó

      “De ha ezt nézzük, akkor erre sok példát tudnék hozni a környezetemből, hogy 5-6 nyelven elbohóckodnak. Azzal a különbséggel, hogy az nekik természetes és nem fújják fel a dolgot.”
      Na ez a szokásos urban legend. Kedves troll sorold már a sok példát, az 5-6 nyelven bohóckodó ismerőseidről.

      • Érdeklődő

        Azt ugye ne várd el, hogy publikussá teszem a személyek neveit.
        Mert nem az a lényeg. Mint ahogy állítólag az is privát, hogy Bálint mivel foglalkozik civilben.
        Pedig szerintem nem mindegy. Mert attól függhet, hogy mennyi ideje van lekötve, mennyire megterhelő, stb. stb.

        Egyik ismerősöm által beszélt nyelvek: magyar, szlovák, cseh, orosz, angol

        Másik ismerősöm által beszélt nyelvek: magyar, román, francia, olasz, angol, német

        De van, aki a magyaron kívül beszél angolul, franciául, németül és olaszul.

        Ami pedig fontos, ők ezeket a nyelveket minimum erős középfokon beszélik, és aktívan használják a legtöbbet.

        Ugyanis fordítók, tolmácsok és egyikük szinkrontolmács.

        Ők ezeket a nyelveket MINIMUM erős középfokon (B2) beszélik.
        Tehát nem városi legenda.

        Arra kíváncsi volnék, hogy ha lemérnék Bálint tudását (nem, nem klasszikus vizsgán, hanem) a valós tudás mérése céljából, melyik szintet ütné meg?

        Szerintem kb. az A2-es szintet, vagy max. alulról súrolná a B1-t, vagyis max. nagyon gyenge alapfok lenne. Leszámítva az angolt.

        Az A2-B1 közötti szint pedig igen távol van még az erős B2-től.
        Ugyanis akkor kezdődik el igazán a móka… 🙂

        De ha azt mondaná, hogy akkor egy évet szentel pl. a francia nyelv tanulására és megpróbál eljutni a 0-ról (ha jól tudom, nem beszéli még ezt a nyelvet) egy erős B2 szintre vagy gyenge C1-re, akkor visszavonnám a “kritikámat”.

        Amit még megjegyeznék:
        Nem rossz szándékkal írtam előző hozzászólásomat sem, és ezt sem.
        Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy az álatal elért A2-B1 szint nem egy nagy ördöngösség egyedül sem.
        Ez pedig félrevezetheti az olvasókat, akiknek magasabb a cél és rájönnek, hogy valahogy mégsem lehet meghackelni igazán a nyelveket vagy a tanulást, ha komolyabb a cél.

        Remélem, Bálint nem veszi rossz néven az őszinte meglátást, építőnek szánt kritikát.

        • olvasó

          Hááát nem tudom. Ha ez nálad az építő kritika, akkor milyen lehet a zsigeri fikázás???
          Gondoltam, hogy sikerül rendkívül életszerű példákat felhoznod az 5-6 nyelven tökéletes ismerőseid sokaságára. Egy érdekes csak benne, mindegyik felsoroltnak ez a munkája. Különben gondoltam, hogy csak a szokásos “én nagyobbat mondok” dumával állsz elő.
          Előtted a lehetőség, lássuk az ötéves projekted, mire jutsz.

    • Kugi

      Kedves Érdeklődő!

      Én eddig inkább csak olvasója voltam a blognak, nem kommenteltem soha. De a legutóbbi kommenteket olvasva már én sem tudom megállni, hogy ne válaszoljak. Először is ez egy blog a neten, amit ha akarsz, olvasol, ha nem akarsz, nem olvasol! A blog névválasztásáról több helyen is olvashatsz. Sokak szerint találó a név. Sokszor a név/cím nem is fedi teljesen egy blog/film/könyv tartalmát, de ez vajmi keveset számít a cél szempontjából.
      Az meg engem háborít fel, hogy a nyelvtanulás megszégyenítéséről beszélsz! Én egyedül nevelem a gyermekem, 8 órás munkám van, plusz az utazgatás, a háztartás, stb. stb. Amíg nem olvastam Bálint blogját, csak a nyelviskolákat és nyelvkönyveket ismertem, amik nem kevés pénzbe és időbe kerülnek, és nagyjából haszontalanok, mert unalmasak és helyhez, időhöz kötöttek!!! Bálint tanácsaival sikerült 9 hónap alatt egy társalgási szintet elérnem olasz nyelvből úgy, hogy heti 3-4 óránál nem tudtam többet tanulni. Voltam Olaszországban, elboldogultam, élveztem!
      A munkája: elárulja, ha akarja! Egyébként hidd el nekem! Van neki! Több is! Időmenedzsment terén sokat tanulhatnál tőle!
      Bohóckodás: menj el az egyik előadására valahol, valamikor, amire lett volna már lehetőséged és beszélgess el vele azokon a nyelveken, amiket megtanult, és látni fogod, hogy igenis lehetséges, amit hirdet.
      Összeollózás: rengeteg kutatómunkája van a blogban. Persze, hogy van olyan, amit máshonnan vesz, hiszen az általa ajánlott programokat nem ő tervezte, írta, hanem találta! Pl. ANKI, tatoeba. Csak megmutatja őket szélesebb köröknek, hogy SEGÍTSEN másoknak.

      Végezetül csak annyit: próbáld ki a módszereit, és utána gyere vissza kritizálni!

      (Hajrá Bálint!)

      • Tündi

        Kedves Érdeklődő,
        Én sem kommenteltem még itt , a FB-on is csak egyszer, de most billentyűzetet ragadok. Nekem úgy tűnik, mintha nem is ugyanazt a blogot olvasnánk.. 🙂 A második évtől követem itt a történéseket és engem abszolút meggyőzött Bálint tudása. Nem feltételezem, hogy bármi mesterkéltség vagy ügyeskedés állna e mögött. Mégis miért tenné, hogy becsapja az olvasókat? Azt is többször írta, hogy az általa, saját magának megszabott szinthez van viszonyítva a százalékos nyelvtudási arány. Ha figyelmesen követted volna az eseményeket, akkor láttad volna, hogy többször volt utalás arra, hogy „mérnökember” lévén mindent szeret rendszerezni, beosztani, kikalkulálni és itt a blogon is fönt van, hogy gépész végzettsége van, tehát valószínű valami ilyesmit dolgozik (szellemi munkát), a részletek már senkire nem tartoznak, az magánügy.. Amúgy meg nem is értem a munkáját firtató kérdést, mert teljesen lényegtelen… Kifogást bárki tud keresni, időt előteremteni nyelvtanulásra a hétköznapokban pedig kevesen. Egyébként szeretnék én így „bohóckodni” 4-5 nyelven, ahogy Bálint teszi…
        Személy szerint engem inspirálnak a cikkek. Ez a kínai projekt számomra felér egy lehetetlen küldetéssel így kíváncsian várom a végkifejletet. Ráadásul pont a héten fogadtam meg, hogy most már tényleg ki kellene próbálni ezt a tanulási módszert.. Így az Öt év Öt nyelv miatt döntöttem úgy, hogy kipróbálom a 3 hónapos verziót egy általam egyáltalán nem ismert nyelvvel (francia). Le akarom tesztelni, hogy milyen… hogy tényleg lehetséges-e 3 hónap után olyan folyékonyan beszélnem franciául, mint pl. ahogy Bálint oroszul.. (Kizárólag ez után venném a bátorságot, ha akarnám, hogy bárkit becsméreljek!)
        Úgyhogy sok sikert kívánok a kínai projekthez és szurkolok, hogy sikerüljön az a „hackelt” nyelvvizsga!!!
        Üdv.

        • Shebelle

          Szia Tündi,
          igazán szurkolok a 3hónap alatt franciául projektedhez! Már csak azért is,mert engem is érdekel a nyelv, de előtte angolul szeretnék tanulni, most állok a tervezésnél. AMi nagyon nehezen megy, mert nem vagyok az a típus, és “lusta disznó” vagyok nyelvtanulás téren 🙂 de igyekszem. Buzdítani szeretnélek, ha szabad, h. irj te is blogot róla, szívesen olvasnám. Szerintem van némi előnyöd, mivel beszélsz már más nyelvet is, így biztosra veszem a sikert!

          A cikkhez: szintén csak sok sikert kivánnék, nagyon inspiráló!
          Sokan,köztük én is, nem igazán a túlzott megtervezés hivei, illetve helyesebben csak nem értik h. lehet nyelvet tanulni, ennyire tervszerüen, matematikailag ennyire beosztva, kiszámítva stb….. Én érteni értem, de kivitelezni már más kérdés, talán azért is, mert a nemek között is hatalmas a különbség….. , s a nyelv nem csak logika, de érzelmek sokasága, nem tudom…… 🙂

    • Tamás

      Kedves Érdeklődő!

      Én feljebb egy igencsak erős kritikát fogalmaztam meg Bálinttal szemben, de ez pont azért történt, mert drukkolok neki és szimpatikus, amit csinál.
      A blogja professzionális, nagyon sok forrást használ és több olyan módszerrel ismertetett meg engem is, amit még nem ismertem, pl. az Ankit és a memrise-ot. Nyilvánvaló, hogy ezeket nem ő találta ki, de nagy szolgálatot tesz azzal a nyelvtanulóknak, hogy ezeket a bárhol fellelt ismereteket továbbadja.

      Azt sem lehet mondani, hogy ne fektetne jelentős energiákat a nyelvtanulásba: a közzétett beszámolók alapos, szisztematikus nyelvtanulásról árulkodnak.

      DE – és ez nem véletlenül egy nagy de: Ennek mindig volt egy kicsit “parasztvakító” jellege, amit érdemére legyen mondva, ő be is ismert.
      1. Öt év öt nyelv, ami soha nem volt öt nyelv, hiszen angolul már tudott.
      2. Szintek meghúzása: Most pl. a német 70%-on áll, ami komolytalan, hiszen a videója alapján kb. alapfokon tud. Ha ezt viszonyítjuk az angol 99%-ához, amit viszont kifejezetten jól tud, akkor németül a 70%-hoz középfok szint felett kéne tudnia. Az oroszt nem tudom megítéleni – szemben pl. a felettem beíróval, aki nyilvánvalóan orosz nyelvtudás nélkül ítéli sikeresnek ezt a vállalkozást 🙂 -, de ezek alapján azért az 50% igencsak kétséges. Most pedig ki fogja pipálni a kínait azzal, hogy letesz egy alapfok alatti nyelvvizsgát, ami azért kicsit fáj…

      Összességében Bálint szerintem nagyon nagy szolgálatot tesz a nyelvtanulóknak ezzel a bloggal, de az a trükközés, amit azért folytat, hogy a végén kijelentse, hogy teljesítette a vállalt célkitűzést, káros, mert sajnos úgy tűnik, hogy sok olyan olvasó van, aki számára teljesítmény, ha valaki két mondatot össze tud rakni egy idegen nyelven, és így nagyon alacsonyra helyezi a mércét…

      • Tündi

        Kedves Tamás,
        Átgondoltam, amit írt, de én még mindig nem érzem, hogy ez parasztvakítás lenne (nem is emlékszem olyan cikkre, amelyikben ezt beismerte, bár attól még lehet, hogy úgy történt). Egyszer az egyik bejegyzésben az volt, hogy a cél az, hogy saját korabeli emberekkel kötetlenül tudjon beszélgetni elfogadható (nem pedig tökéletes) nyelvhelyességgel. Ez a követelmény nekem egy átlagos középfoknak felel meg (semmi durva nyelvtan). Ha ezt tekintem 100%-nak, akkor nagyjából helyesnek látom az arányokat. Az angol azért lehet benne, mert jelentős időt igényel szerintem magyar környezetben egyáltalán fenntartani az elért szintet, tehát arra is időt kell szánni. Bevallom, abban igaza van, hogy orosz tudás nélkül ítéltem meg az orosz videót, (szánom-bánom) de most már igazán kíváncsi vagyok, így elküldöm a linket egy orosz anyanyelvű barátomnak, hogy ítélje meg ő azt, hogy 3 hónap tanulás után ez mennyire meggyőző. Mert, mint írtam én teljességgel elhittem neki. Kiejtés is jól hangzott, folyékony is volt, a felirat szerint pedig egész választékos is volt. Nekem angol és spanyol középfokú nyelvvizsgám van, de olaszul is beszéltem folyékonyan (sajnos ez jelenleg passzív nyelvtudás), így a Bálint által tanult nyelvek közül csak az angol és spanyol videót tudtam érdemben értékelni. A német videó hallásra kicsit döcögősebbre sikeredett a spanyolhoz képest, de %-ban is kevesebbet kapott. A kínainál is csak a középfokú szintnek a 10%-ára értékeli a saját tudását. Szerintem akkor lenne kipipálva minden nyelv, ha 95% fölötti értékek lennének megadva, így én nem érzem magam becsapva és nem gondolom, hogy trükközés áldozata lettem.
        Végül is ez a saját projektje, úgy csinálja, ahogy akarja. A magyar emberek elég lusták idegen nyelveket tanulni, úgyhogy mindenképpen követendő példának tartom, még akkor is, ha valakit csak annyira hozott lázba az 5év5nyelv, hogy megtanuljon pár mondatot összerakni. Az első külföldivel való találkozásnál úgyis rájön, hogy az édes kevés, és emeli a saját kis mércéjét apránként, vagy hagyja az egészet a ….
        Szép estét.

        • Tamás

          Kedves Tünde!

          Pont ez a problémám Bálint hozzáállásával, hogy rendkívül megtévesztő, és nagyon alacsony szintet állít fel. Ennek persze a saját szempontjából megvan az az előnye, hogy könnyebben teljesíthető ő maga ezeket a követelményeket és utána felmutathatja, hogy teljesítette a kihívást.
          Önmagában az, hogy kortársakkal folyékonyan akar beszélgetni, nem mondja meg, hogy milyen szintű kompetenciát kívánna szerezni. Hiszen miről akar beszélgetni? Fociról, időjárásról, Magyarország történelmi sajátosságairól, világpolitikáról?
          Az első kettőhöz alapfokú, a többihez felsőfokú nyelvtudás kell, márpedig bármelyik téma szóba kerülhet.
          Nekem úgy tűnik, hogy Bálint eredeti célkitűzése az alapfokúnál jóval magasabb szint volt, de ahogy fogyott az idő, a mérce is egyre lejjebb került. Most ott tartunk, hogy az alapfok környéki német tudását 70%-nak tünteti fel, az oroszt 50%-nak és gondolom, ha sikerül a meghackelt kínai, abból is 50% lesz és utána bejelenti, hogy sikerrel abszolválta a projectet. Nekem ez nem tetszik, de ahogy többször hangsúlyoztam, összességében hasznosnak tartom, amit csinál, én magam is sok új ötletet merítettem belőle.

  • Mango

    Ha kevés az ideje az embernek, akkor érdemes olyan módszert választania, amely jelentősebb időmegtakarítással jár. A kínai nyelvnél fontos a jó memória, tekintettel az írásjegyek nagy számára. Számomra jó módszer az okostelefonos alkalmazások (apps-ek) használata, mivel az ember könnyebben hozzáfér a telefonjához, mondjuk buszon, vagy ha csak van öt perce és várakozik valahol közben.

    A telefonos alkamzások nagy előnye, hogy nem vonják el a figyelmet, hanem célirányosak, ezért jóval hatákonyabbak. Számos alkalmazás ingyenes. Én többek között javaslom a “HSK 1 StarChinese”-t, amelynek a következő szintjei is elérhetőek olcsón (a HSK 2 például 225 Forint), a “HSK Chinese Cards by Hylus”-t (mind a hat szintet kiejtéssel tartalmazza ingyen!), a “Learn Chinese Vocabulary”-t (szintén tartalmazza a hat szintet ingyen, de nincs kiejtés). Gyakorlásként kitűnő a “Chinese WordMatch”, amelyen a HSK 5-ös szintjéig válaszhat feladatot. Bal oldalt tíz egyszerűsített írásjegy van, míg a másik odalon – összekeverve – angol megfelelőik.

    Egy ponton kiegészíteném a megcélzott nyelvizsgát: a HSK3 és nem a HSK2 azonos az ITK alapfokú nyelvizsgájával (B1), a HSK2 az európai rendszerben az A2-es szintnek felel meg. Véleményem szerint ha korábban jól rögzült a már egyszer megtanult 1500 db kínai írásjegy, akkor könnyebben tudod aktivizálni a HSK2-re szükséges 300 írásjegyet. Ha végig mentél következetesen a már általad többször említett Colloquial Chinese könyvön, akkor semmi probléma nem lehet a vizsgán sem. Mindenesetre egy nagy kalappal!

  • Anita

    Hmm.. Brain Tracy: Amit ma megtehetsz, avagy Nyeld le a békát! ugye, ugye.. Aki nem érti, guglizza ki.

  • Tamás

    Hm, szerintem te inkább a honlap olvasóit hackeled meg, de alaposan! Ugye mintha először úgy indult volna el a honlap, hogy 5 év alatt spéci módszerekkel 5 új idegen nyelvet tanulsz meg. Ez már az elején sem volt igaz, mert angolul eleve tudtál, tehát inkább 5 év 4 nyelv volt az igazság, de mindegy.
    Úgy tűnik, hogy annyi időd elment a spanyoltanulással, hogy a többire már nem jutott elég idő, ezért aztán először a németet, majd az oroszt pipáltad ki egy gyenge alapfokú nyelvtudással, most pedig majd a kínait tudod le egy alapfokú nyelvvizsgával, amihez 1000 szót sem kell tudni. Mit mondjak, ügyes… (Egyébként nem az volt az eredeti filozófia, hogy nyelvet kell tanulni, nem papírokat gyűjtögetni?)

    • trollreign

      Ezen gondolkoztam én is, hogy nagyon úgy tűnik, mintha emberünk beleunt volna a dologba. 5 év alatt korrekt szinten meg lehetne tanulni 5 nyelvet, ha valaki fenn tudja tartani a motivációt. Ha olyan szintre akarunk csak eljutni, mint Bálint, akkor viszont már egyáltalán nem nagy kihívás.

      Ennek fényében kicsit elvesztettem a fonalat, hogy az egész projektnek jelenleg mi az értelme? Láttam már másokat is hasonló kihívásokkal megküzdeni, ahol legtöbb helyen a cél az volt, hogy alapszinten anyanyelvűekkel meg tudja magát értetni az illető, és gyakorlatban használható nyelvtudást szerezzen nagyon gyosan. Egy hackekkel megszerzett alapfokú nyelvvizsgának viszont nem látom, mi értelme van?

      • Gabor

        Sokunknak, még egy nyelv magtanulása is hatalmas kihívás
        Négy éve tanulom az Anglot, napi következetes tanulással, és kb közép fok alatt vagyok a negyedik év után.
        A szorgalmam megvan, az eredmények szerények, de nem hagyom annyiban.

        Bizonyítsd be, hogy 5év alatt meg lehet tanulni öt nyelvet, aztán szólj le másokat.

        • Tamás

          Kedves Gábor!

          Ha ilyen nehezen megy az angol, akkor sajnos valamit nagyon rosszul csinálsz.
          Javaslom, hogy kövesd Bálint módszereit és akkor jobban fogsz menni.
          Én négy nyelven olvasok, bár sajnos csak angolul beszélek, a japánnal pedig régóta küszködök, ha egy kicsit nekidurálom magam akkor az lesz az ötödik és végre nekikezdhetek a spanyolnak. 🙂

          Mindenesetre a hozzászólásod teljesen értelmetlen, mert

          1. Nem kell ahhoz 5 nyelven megtanulni, hogy megállapítsuk, hogy valakinek nem sikerül valami.
          2. A te egyéni sikertelenséged számodra lehet, hogy perspektívába helyezi Bálint teljesítményét, de még így sem mondhatjuk, sikerrel járt.

  • Laohu

    Nagyon jó írás! Jó magam egyetemen oroszt és lengyelt tanulok. Régebben tanultam angolt, abból letettem egy felső fokút és azóta nem is foglalkoztam vele, csak szint tartáson. Két hónapja kezdtem gondolkozni a kínai tanuláson, de csak pár hete ültem neki, hogy akkor hadd szóljon! A linket, amit kiraktál, hogy leszedni az ankihoz sajnos nekem nem hozza be 🙁
    De ettől függetlenül nagyon hasznos volt az írás!

    • Szia Laohu,

      Csak nyomj egy jobb egérgombot a letöltő linkre és Mentés másként, ez ilyen szerverbizéria. Köszi, hogy szóltál, átírtam.

      Hajrá neked is! 🙂

Ugrás az oldal tetejére