Ezért fizetek szívesen nyelvtanulási anyagokért

Elképesztően sok kérdés érkezik hozzám, hogy mit gondolok erről meg arról a termékről, szerintem megéri-e megvenni, nincs-e ingyenes verziója, és így tovább. Ez érthető, hiszen mindenki pénzből él. Szeretjük jól és okosan elkölteni a rendelkezésünkre álló keretet.

A következő írásban bemutatom a személyes véleményemet arról, hogy én milyen okból szeretek fizetni egy bizonyos termékért vagy szolgáltatásért.

Mert hölgyeim és uraim: nem mindenki a sátán maga, aki pénzt mer kérni valamiért, amibe rengeteg időt és energiát fektetett!

Az írás kimondottan a nyelvtanulási témára fókuszál, azonban az élet bármelyik területére alkalmazható.

Olcsó húsnak híg a leve (ingyenes anyagok kontra fizetős anyagok)

Az elmúlt pár hónapban rengeteg időt töltöttem a net különféle bugyrainak átfésülésével. Egy koherens, alapos, nyelvekre lebontott adatbázist szerettem volna összerakni a megbízható nyelvtanulási termékekből.

Amit viszont találtam, az elég elszomorító. A tény maga, hogy az internetre bárki bármit szabadon felrakhat azt eredményezi, hogy rémisztő mennyiségű szemét és mocsok van jelen. Éppen ezért alaposan meg kell szűrni, hogy miből tanuljon az ember.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden rossz, ami ingyenes, és minden jó, ami fizetős. Ha egy termék fizetős, abba a készítője valószínűleg beleadott apait-anyait, hiszen a megélhetése múlik rajta. Így sokkal valószínűbb, hogy minőségi munka fog kikerülni a kezei közül. Persze nem tutibiztos, de sokkal valószínűbb.

Ha pedig az egyenlet másik oldalát nézzük, miszerint az interneten az égvilágon minden megtalálható, csak tudni kell megkeresni, akkor igen, így már „egyszerű”.

Amennyiben végtelen mennyiségű idő áll rendelkezésedre, akkor tényleg össze tudod bogarászni magadnak egy nyelv teljes elsajátításához szükséges összes anyagot. Ingyen. Tudom, én is csináltam.

De hát nem azon sír-rí mindenki, hogy nincs ideje nyelvet tanulni? Persze, hogy nincs, ha a napi 10-20 percét is azzal tölti, hogy KERESGESSEN, ne pedig effektíve tanuljon vagy gyakoroljon.

Idő kontra pénz

Az első szabály: valamit mindenképpen be kell fektetni. Vagy időt, vagy pénzt.
Tekintve azonban, hogy mindenki mindent múlt hónapra akar, az egyetlen ésszerű válasz a dolgok meggyorsítására az, ha pénzt fektetek a dologba.

Kövezzenek meg, de nekem bizony megéri mondjuk a Germanpod101 oldal többezer, szintekre bontott leckéjéért, kiejtéstréneréért, extra anyagaiért, szövegátirataiért, szókincsfejlesztőjéért havonta 10 dollárt (2200 Ft – mi ez, mondjuk 4-5 sör?) fizetni. Ezért az összegért gyakorlatilag, mint egy jó tanár, kézen fog és végigvezet a jelenlegi szintemtől oda, ahova el szeretnék jutni.

Közben nem kell azon agyalnom, hogy mi legyen a következő lecke, hogyan gyakoroljak, vagy készítsek jegyzeteket, mert minden ott van egyben. Ha valaki nem hajlandó egy pár ezer forintot a saját tudásának módszeres és hatékony bővítésére fordítani, akkor az már eleve vert helyzetből indul. Mert nem keresgetni és rendszerezgetni akarok a nyelvtanulásra fordított időmben, hanem tanulni.

Azért is szeretek fizetni egy termékért, mert akkor én vagyok nyeregben: tudom, hogy van rá garancia, tudom, hogy egy szakértő állította össze, akitől kérdezhetek (hiszen csak egy email távolságra van tőlem).

Az elmúlt évek során tengernyi emberrel leveleztem, és nagyban megkönnyítették a dolgom (például az ANKI Androidos verziójába az én kérésemre tettek bele egy funkciót – és igen, az Android ingyenes, viszont az iPhone-verzió fizetős).

Arról nem is beszélve, hogy az a tény, hogy megvettem valakinek a termékét (azaz mintegy azonnal hozzáférhetek az ő teljes tudásához), feljogosít arra, hogy kérdezzek tőle, a témán belül szinte bármit.

Így lehet például, hogy az LDL csomag készítője, Lucas nagy segítségemre volt a módszer pontos használatában, vagy a gyakorlásra vonatkozó kérdéseimre is precíz válaszokat adott. Mi több, az ő terméke által megtanult németet is volt alkalmam vele gyakorolni.

Vagy mondjuk mikor 2014. júniusában a berlini Polyglot Gatheringen vettem részt, személyesen tudtam beszélni és kérdezni Judith Meyertől és Chuck Smith-től (a Germanpod101 két házigazdája). Ugyanezt elmondhatom az emailes kapcsolattartásról is – rengeteget segítettek.

A legtöbb termékhez a vásárlástól számítva 30 napos pénzvisszafizetési garancia jár – ha nem tetszik, visszaadják az árát (itt most természetesen a digitális termékekre, kurzusokra gondolok, nem fizikai könyvekre).

Megmondom az igazat: volt már nem egy termék, ahol éltem ezzel a lehetőséggel, mert egyszerűen nem az volt, amire számítottam (természetesen ilyen is előfordulhat). De egyszer SEM volt olyan, hogy ne adták volna vissza a kifizetett összeget!

Sőt, tovább megyek: még olyanért is fizettem, amit messze nem használtam ki.

Például, mikor a kínai nyelvvizsgára készültem és csak egy hónapom volt rá, előfizettem a Gurulu HSK előkészítő csomagjára, ami 3 hónapos volt, és 40 euróba került. Csak az első hónapot használtam ki, utána már felé sem néztem, hiszen a vizsga után már nem volt értelme (akkor).

Még így is bőven megérte a dolgot, hiszen 92%-kal zártam a vizsgát, tehát a célomat maximálisan elértem.

Vagy mondjuk ott van az Effortless English, aminek én személy szerint (az angolommal együtt) rengeteget köszönhetek. 99 dollár, azaz 22000 Ft. Ez egy magántanárnál nagyjából 4×90 percnek felel meg. Az EE-t több mint fél évig használtam, és rengeteget lendített a beszélt angolomon. A legjobban befektetett summa volt.

A legfőbb ok

A legfőbb okot pedig a végére hagytam. Ha valamiért fizetek, akkor sokkal valószínűbb, hogy azt teljesen kihasználom, kifacsarom, ami benne van, és magamévá teszem a benne lévő tudást – egyszerűen azért, mert ha nem ezt tenném, elpazarolt pénznek érezném.

Mit szépítsük a dolgot? Rengeteg mindent le lehet tölteni (illegálisan) a netről – de vajon mennyire fogom én azt megbecsülni és használni? Tök mindegy, hogy mit csinálok vele, nem került semmibe.

Letölthetem én a legújabb számítógépes játékokat is egy nappal megjelenés után ingyen, 10-et, 100-at, 1000-et, de vajon hányat fogok végigjátszani ebből, és hány fog igazán örömöt okozni? Úgy van. Egy sem. Ugyanez érvényes a nyelvtanulási anyagokra és megannyi más dologra is az élet más területén.

A konklúzióm tehát annyi, hogy vannak jó ingyenes és jó fizetős termékek, és rossz ingyenes és rossz fizetős termékek is. A fizetőseknél nagyobb valószínűséggel fogsz minőséget találni, és ha egyszer beruháztál, érezni fogod a gyenge nyomást magadon, hogy igenis vidd végig és tanuld meg a benne lévő dolgokat.

Döntsd el, hogy neked mi fontosabb: az időd vagy a pénzed – félre ne érts, nincs jó vagy rossz válasz. De csak egy válasz van.

Én például ezért veszem meg a nevetségesen drága Moleskine jegyzetfüzetet, mert fontos nekem, így jobban értékelem, és élvezet bele írni. Szívesen leülök elé firkálni, örömet okoz és ez biztosítja, hogy valami előbb-utóbb ki fog jönni abból a jegyzetből. Így születnek a jó Öt év – öt nyelv+ posztok. 🙂

Minden második hozzám intézett kérdésben benne van az, hogy hogyan vagyok képes ennyi mindent csinálni (nyelvet tanulni, blogot írni, dolgozni, Ironmanre edzeni, szocializálódni, a kapcsolatomat ápolni).

A rövid és tömör válaszom annyi: nekem minden esetben az időm a legfontosabb, és ezért örömmel áldozok pénzt arra, ami lerövidíti az utat. És nem csak a tanulásban.

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

Ugrás az oldal tetejére