Lehet egyszerre két nyelvet tanulni?

A blogot 2009 óta írom és rengeteg olvasói kérdés érkezik naponta a nyelvtanulás témakörében. Van egy, ami viszi a prímet, messze ezt kérdezik a legtöbben:

Hogyan tanuljak két nyelvet egyszerre?

Először is vizsgáljuk meg, hogy miért lehet erre szükség?

Az angolra mindenhol szükség van. Munkában, tanulásban, még a szórakozásban: a legújabb filmeknél, ha nem akarod kivárni, míg megjelenik a magyar felirat, akkor tudnod kell angolul. Vagy egyszerűen csak jön egy lehetőség, a munkahelyed felajánlja, hogy fizeti a tanulmányaidat – miért ne használnád ki?

A második leggyakoribb tanult nyelv itthon a német – itt van egy csomó indok: munka miatt (mert éppen külföldre készülsz dolgozni, vagy már ott vagy és nem érted, hogy mi történik körülötted), család miatt (a párod családja német anyanyelvű és szeretnél velük közelebbi kapcsolatot kialakítani, a vasárnapi ebédnél nem csak annyit mondani, hogy “köszönöm, finom volt”.)

És mikor a kettő összejön – na, akkor azt hogyan?

A személyes véleményem tömören: sehogy.

Miért? Lássuk csak, van néhány indok.

Egy is sok

Nyelvet tanulni egy nehéz és hosszú folyamat. Azért is nehéz, mert először meg kell tanulni tanulni és utána lehet csak nekiesni az érdemi nyelvtanulásnak.

Ha nem tudom, hogy mit csinálok, akkor abból csak az lesz, hogy évekig kapkodok az egyik módszertől a másikig, aztán kisírt szemmel panaszkodok fűnek-fának, hogy nekem nincs nyelvtehetségem. Nem. Csak meg kell tanulni tanulni. Utána sokkal könnyebb.

A legtöbb embernek az első nyelve, amit tanul. Minden új. Persze, lehet siránkozni, hogy az iskolában nem tanítottak meg tanulni, de sajna azzal nem megyünk sokra. Leginkább csak azt mutatták meg, hogy hogyan ne tanuljunk. Nem szabad hibázni, mert kinevetnek, és társai.

Abraham Lincolnnak volt egy jó mondása:

“Ha van 10 órám kivágni egy fát, akkor az első hatot biztos a fejszém élezésével fogom eltölteni”.

Így van ez itt is. Legalább a tanulási alapokkal tisztában kell lenni:

Ha ehhez még azt is hozzáveszem, hogy ne adj isten dolgozok/suliba járok/családom van, emellett akarok én ÉS még megtanulni tanulni is, akkor nem tartom reálisnak oda még mellé beszorítani egy másik nyelvet. Egyszerűen túl sok információ ez ahhoz, hogy az agy be tudja fogadni és fel tudja dolgozni. Feleslegesen tekersz, ha utána semmi nem marad meg belőle. Ez Pareto elve a gyakorlatban.

Összekeverhető

A másik az, hogy ha egyszerre tanulsz két nyelvet, sokkal de sokkal könnyebb összekeverni a dolgokat, főleg, ha a két nyelv közel is áll egymáshoz (német/angol, olasz/spanyol, kantoni/mandarin, stb).

Ez nem katasztrófa, ha a németbe vegyítesz néhány angol szót, meg fognak érteni – de minek eleve hátrányból indulni?

Ugyanannyi idő alatt máshova jutsz

Képzeld el, hogy le kell futnod 1 kilométert. Elkezdesz sprintelni, ahogy csak bírsz és meg is csinálod 5 perc alatt. A kiindulási ponttól pontosan 1000 méterre leszel.

Most képzeld el azt, hogy sprintelned kell 2,5 percig, aztán meg kell fordulnod és visszafele is sprintelned kell 2,5 percig. Valószínűleg nem érsz vissza a kiindulási pontra, mert a másik etapnál már fáradtabb leszel. A kiindulási ponttól mondjuk 100 méterre leszel.

A nyelvtanulás is hasonló módon működik. Ugyanis, amíg nem az egyik irányba sprintelsz, addig a másik sprintelsz.

Amit az egyik nyelv tanulására fordítasz időt, azt a másiktól veszed el.

Vegyük azt, hogy beleteszel 500 óra melót és megtanulsz egy erős középfokon angolul, mondjuk 2 év alatt. Ez azt jelenti, hogy naponta átlag 40 percet kell foglalkoznod az adott nyelvvel.

Ez lehetséges, reális dolog.

De ebben nincs benne a már említett “megtanulni tanulni” is. Tehát erre számoljunk rá még nyugodtan 200 órát, így az jön ki, hogy naponta átlagban egy órát kell foglalkoznod az angollal (és a tanulással).

Ha ezután állsz neki németet tanulni, már nem kell 700 órát (500+200) beletenned a tanulásba.

Miért?

Mert eleve tudod, hogy mit csinálsz (tanulni tanulsz), sőt, eleve van egy csomó szó, ami nagyon hasonló az angolhoz, ezekre sem kell időt szánnod, hogy megtanuld. Nem véletlenül rokonnyelvek – tehát számoljuk azt, hogy 400 óra alatt megtanulhatsz egy erős középfokon németül, ha már tudsz angolul (és ekkorra már azt is tudod, hogy hogyan ne keverd össze az angol és német szavakat).

Ezek persze kerekített számok és sok mindentől függenek, de vegyük most ezt a példa kedvéért. Összesen 1100 óra.

Ha egyszerre akarsz németül és , lássuk mi történik. Először is bele kell tenned legalább 500+500+200 órát, de ez a legideálisabb esettel számol.

Nem marad ki semmi, nem keversz össze semmit, nem megy el a kedved az egésztől, mindig lesz időd és kedved foglalkozni a nyelvekkel stb. Hát, nem tudom. Ezek elég jóindulatú feltételezések, mondom ezt hosszú évek tapasztalatával.

Az 1200 órát beletenni azt jelenti, hogy ha ugyanúgy két év alatt akarsz megtanulni, akkor napi átlag 96 percet kell beletenned a tanulásba.

Tapasztalatból tudom, hogy ez nem sok embernek megy. Arról nem is beszélve, hogy az agynak nincs ideje megemészteni a dolgokat (konszolidálni), sokkal kevesebb marad meg, mert a német és az angol dolgok egyszerre küzdenek benne (alvás közben).

Úgyhogy nyugodtan rá lehet számolni erre még egy 20-30%-os szorzót. Ez így 1200*1,2 = 1440 óra legjobb esetben, de inkább 1560.  

Ezek itt az ideális esetek, tehát az 1100 összehasonlítható az 1560-al. Nekem ez egy másfélszeres szorzónak tűnik legalább. Miért szivatnád magad? Miért ne futnál 1000 métert inkább a 100 helyett egy irányba?

Lehet, hogy az elején lassabbnak tűnik a tanulás, ha csak egy nyelvet nyomsz, de a harmadik év végére már másfél nyelven fogsz tudni.

A probléma ezzel az, hogy nagyon kevesen képesek ennyire hosszú távban gondolkodni. Ugyanakkor meg szomorú, hogy már 2-3 évet is “hosszú” időnek hívunk. El kell fogadni, hogy a nyelvtanulás egy hosszú folyamat és nincsenek csodamódszerek. Befektetett idő és munka van. És akkor eredmény is lesz.

Pont erre rímel rá Karesz olvasóm levele. 2015 augusztusában írta ezt:

[…]Jelenleg angol B1 szint körül vagyok és a németet február végén kezdtem el és szerintem A1-A2 körül lehetek. A németet nagyon szeretem tanulni. Szeretnék felfejlődni angol C1 szintre, illetve németből B2 szintre.

Szeretném a véleményedet kérni arról, hogy tapasztalatod szerint célszerű-e együtt/párhuzamosan tanulni a két nyelvet? Mit javasolsz ehhez? Nyár óta az angolt és a németet nagyon keverem, amikor angolul kell beszélnem észrevétlenül belopódzik a német és fordítva. […]

Erre én ezt válaszoltam:

[…] Én mindig is ellene voltam a több nyelv egyidejű tanulásának, mert szerintem egyszerre csak egy dologra lehet és érdemes jól koncentrálni. Ugyanakkor van olyan barátom, aki gond nélkül tanul 4-et egyszerre. Ha meg tudod oldani, akkor szerintem figyelj egyre, de arra baromira, és az egy tök jó motiváció lesz, hogy “gyorsan befejezd” és mehess a másikra. […]

Aztán ennyiben is maradtunk. Egy évvel később, a semmiből tűnt fel újra Karesz, aki a következőket írta:

[…] Tavaly nyáron váltottunk néhány levelet, amiben kértem segítségedet, abban, hogy tanuljak-e, avagy sem két nyelvet (angol-német) együtt. Megfogadtam tanácsodat, és a németet tanultam csak egyedül, és az angolt pedig hanyagoltam. Jól tettem, hogy hallgattam rád, a németem kb. aktív 7 hónap után olyan (2 független tanárnő jelentése szerint is) olyan B1-B2 közé sikerült felhoznom.

Ez napi 6-8 óra kőkemény tanulással és precíz mérnöki tervezéssel értem el. Igaz vannak nagy hiányosságaim, de azért örülök, hogy gond nélkül váltok levelet német anyanyelvű tanárnővel, gond nélkül tudtam egyszerűen (nem akadémikusi szinten) kommunikálni boltban, gyógyszertárban, hotelben Németországban, és telefonon német anyanyelvű emberekkel. (Apró örömök az életben! :-)) […]

Néhány tipp, ha mindenképpen két nyelvet akarsz egyszerre tanulni

Szóval nem, szerintem nem érdemes több nyelvet egyszerre tanulni, hacsak nagyon nem muszáj.

Ugyanakkor, ha mégis így van, összeszedtem pár dolgot, ami segítségedre lehet a több nyelv egyidejű tanulásánál.

  • Lehetőleg két nagyon különböző nyelvet tanulj, hogy ne legyen esélyed összekeverni a szavakat
  • Az sokat segít, ha az egyik nyelvből már van egy stabil középfokod, és akkor esel neki a másiknak (kezdő szinten). Ne tanulj két nyelvet egy szinten, mert belegebedsz, hiszen egyszerre futsz bele ugyanazokba a hibákba. Felesleges frusztráció.
  • Válaszd szét a két nyelv tanulását a helyileg. Ha meg tudod oldani, az egyiket tanuld egy helyen, a másikat valahol teljesen máshol (mondjuk a szobádban és a könyvtárban). Az elmédnek sokkal könnyebb lesz szétválasztania a tanultakat. Mondjuk ettől függetlenül a nap végén, mikor lefekszel aludni az új tudáshalmaz, amit betettél aznap egymással fog hadakozni, hogy “konszolidálódjon” az agyadban. De hát ez van.
  • Válaszd szét a nyelveket időben. Mivel új anyag elsajátításánál (bármiről is legyen szó) minden nap érdemes vele foglalkozni (különben kiesel a rutinból), ezért a legésszerűbb talán úgy felosztani, hogy délelőtt tanulod az egyik nyelvet, délután a másikat.
  • Minden létező módon segíts az elmédnek szétválasztani: más könyveket használj, más programokat, más jegyzetfüzetet, más színű tollat stb. Minél jobban elválik a dolog, annál jobban megkönnyíted a saját életedet.

És most, hogy ezt mind leírtam, jól ellent is fogok mondani magamnak: mivel nem szeretek olyan dolgokról írni, amit nem próbáltam ki, ezért elhatároztam, hogy a jövőben én is ki fogom próbálni, hogy két nyelvet tanulok egyszerre, csak azért, hogy elsőkézből írhassam le nektek a tapasztalataimat.

Persze egy nyelvet tanulni és mellette ezt a blogot írni eleve fél állás, szóval nem tudom még hogy lesz kettővel, csak jelezni akartam, hogy lesz majd valamikor ilyen. 🙂

Szeretnél mindenre emlékezni, amit már egyszer megtanultál?

Akkor ismerd meg, hogy hogyan működik az elméd, a memóriád és hogy hogyan jegyezhetesz meg mindent az általad tanult nyelven. Katt ide a részletekért!

  • olvasgató

    Szia Bálint!
    Várom a fejleményeket (nem sürgetésképpen, csak úgy mondom:)), ha nincs még konkrét elképzelésed, javaslom az orosz és a kínai felturbózását (szintlépés, ilyesmi), vagy ha mindenképpen szeretnél új nyelvet, jó lenne a francia vagy esetleg az olasz, illetve fogalmazzunk úgy, hogy ezekről még szívesebben olvasnék, mint más nyelvekről (bár tudom, ez csak nekem szempont 🙂 ).

    • Szia!

      Köszi! 🙂 Orosz és francia biztosan nem lesz. 🙂

      • olvasgató

        Hát sebaj, akkor lehet izgulni azon most, hogy végül mik lesznek.:)

  • Melinda Nagy

    Számomra most jön a fekete leves… szeptembertől spanyol fordítóképzésre fogok járni és szeretném a francia tanulást is folytatni a B2 szintért (mondván hogy azért kiszúrás lenne az eddig belefektetett munkát veszni hagyni).
    Annyi már kiderült, hogy a spanyol után nagyon könnyű megérteni a francia nyelvtant (legalábbis ami az igeidőket illeti), illetve olvasni és írni nagyon hamar megtanultam. Ráadásul hónapokat töltöttem már anyanyelvi francia közegben, ami nagy lökést adott a beszédkészségemnek (is).

    Nem tudom mi fog történni, mert ugye nem éppen különböző nyelvekről van szó, DE próba szerencse! 🙂 És a cikkben leírt tanácsok nagyon jól jönnek, köszönöm!

  • Pünkösdi Kató

    Örültem ennek a cikknek, már vártam, mert én is hadakozok a két nyelvvel, vagyis tanulom mindkét nyelvet. Angolt és oroszt tanulok heti váltásban. Hát nem tudom. Mármint nem akarom letenni az oroszt, de nem könnyű nyelv, viszont attól tartok, ha leteszem, akkor az angolt is hanyagolni fogom, mert az orosz miatt vettem rá magam, hogy folytassam az angolt.
    Nekem a két nyelv tanulásáról mindig az jut az eszembe, hogy a középiskolás diákoknál, akik tovább szeretnének tanulni, akkor bizony nem ritka, hogy két nyelvet tanulnak, egyet a suliban, egyet magánúton. Vagy akár az egyetemen is előfordulhat két nyelv ilyen formában. Muszáj összeegyeztetni a két nyelvet, néha nem lehet kikerülni, hogy csak egy.
    De abban igazad van, hogy ne legyenek hasonlók, egy szinten se legyünk velük, így talán, egyén függő, hogy fog-e menni.
    Írtad, hogy meg kell tanulni tanulni. Ennek utána kell még néznem.

Ugrás az oldal tetejére